2015. április 18., szombat

Próza Kritikák 6


 ELMÉLKEDÉS A NEMZETRŐL
/Királyság. network.hu nyomán/



A nemzet az emberi közösség tartós formája, hosszas történelmi folyamat eredménye ; jellemző, sajátos megkülönböztető tulajdonságot is mutat.A nemzet jellemző jegyei kétségtelenül  lélektani sajátosságok, a hagyományok értékelése, a nemzet értékeihez való ragaszkodás, az törekvés és akarat, hogy továbbfejlesszék és gazdagítsák őket. A nemzet „kultúrtermék, és azt a kulturális közösséget fejezi ki, amely az élők szüntelen alkalmazkodásának eredményeképpen alakul ki, azonos szokások kifejlesztésével, az egyazon csoporthoz való tartozás tudatának felismerésével 
A magyar nemzettudatot, amely a maga folytonosságát jóval a honfoglalás előtti időkre vezeti vissza, az egy őstől, egy vérből származásra alapozott történelmi, azonos hagyomány, kultúra és nyelvi azonosság jellemzi.

Rendben, ez nagyon szép, de mi is a nemzet valójában?

Az EU küszködik a nemzet fogalmának általános definíciójának a kialakításában.
Jelenleg itt tartanak:
A "nemzet" kifejezés mélyen a népek kultúrájában és történelmében gyökerezik, és magában foglalja gyökerünk, nemzettudatunk alapvető elemeit. Amikor a nemzetfogalom állampolgárságot jelent, valamifajta szerződéses kapcsolatot jelöl valamely természetes személy és az állam között.Mindazon esetekben pedig, amikor a nemzet fogalom egy etnikai-kulturális közösséget jelent, kulturális valóságot (kulturális tényt vagy kulturális státuszt) jelöl, amelynek alapja egy természetes személy szabad és egyoldalú kötődése az adott közösséghez, és csak az adott közösség tagjai közötti kapcsolatokat érinti.A kulturális értelemben vett nemzet csak akkor válik jogalannyá (lásd a nemzetközi jogot), ha nemzetközileg elismert állammá szerveződik.
   
A virtuális enciklopédia pedig így fejezi ki a nemzet fogalmát:

A nemzet szó, jóllehet igen régi keletű.
A nemzetfogalom átalakulására a ver­senyszellemű polgári társadalom kialakulása és a hagyományos közösségi ke­retek felbomlása következtében került sor.
A hagyományos közösségek meg­gyengülésével az egyén számára a közösségi önmeghatározás legfontosabb elemévé a nemzet vált.
A nemzet fogalma a 18–19. század folyamán nyerte el két alapvető mai jelentését.

A nemzet egyrészt jelenti az egy nyelvet beszélő, egy kultúrájú és történeti tudatú emberek, másrészt az egy nemzetállamhoz tar­tozó emberek összességét.Tovább....
A honfoglaló magyar nemzetségek 
Őseink szakrális közös ős alapján – és részben vérségi alapon – összetartozó nemzetségek nagycsaládokra, azok családokra tagolódtak.
 A nagycsaládok voltak a legnagyobb biztosan valódi vérségi egységek, amelyek vagyonközösséget alkottak, a föld pedig a nemzetség kezelésében volt. A nemzetség élén a nemzetségfő, a bő állt.
A hagyomány szerint a honfoglalás idején a magyar nemzetségek száma 108 volt. 
A teljes szabad népesség beletartozott a nemzetségi szervezetbe, bár a vagyon igazi haszonélvezői ekkor is a nagycsaládfők és a nemzetségfők voltak
I. István államszervezetében 
Az István király korabeli birtokrendezés vált a későbbi birtokviszonyok alapjává. Kálmán 1100 körüli törvényei megkülönböztetik Szent István adományát – nyilván beleértve a még régebbi saját birtokot – a későbbi királyok adományától.
 Az utóbbit – ezt nevezték később „adománybirtoknak” – csak a fiak és testvérek, valamint a testvérek fiai örökölhették, egyébként visszaszálltak a királyra, míg az előbbieket – ezt nevezték később „nemzetségi birtoknak” – a szélesebb rokonság, a nemzetség is. Ezen jogi viszonyok miatt nevezték magukat az úri nemzetségek az István korabeli – vagy későbbi bevándorló esetén a későbbi – birtokosról, s nem az eredeti nemzetségfőről vagy törzsfőről, akitől a nemzetség valójában eredt. 

 vezéri eredetű nemzetségek (például Tétény, Szabolcs)
 régi nemzetségfői nemzetségek (például Farkas-Agmánd, amelyik a totemisztikus ős Farkas-Apára vezette vissza magát)
egyéb magyar nemzetségek
vendég nemzetségek (például Hont-Pázmány)
Ebből a szervezetből már kimaradtak azok, akiknek az őse nem részesült birtokadományban. A nemzetség az Árpád-korban a köz- és magánjogi rendelkezés alapja volt. Azonos nemzetségi szervezet figyelhető meg a nemességnél, a várjobbágyoknál és az udvarnokispánoknál.
A leszármazás feltüntetésére szolgálnak az úgynevezett leszármazó-táblák, nemzedékrendek és családfák.
 Érdekességként megemlítjük, hogy  azon társadalmakban, ahol a nemzetségi szervezet erős volt és a központi végrehajtó hatalom nem volt képes az igazságszolgáltatás teljes felügyeletére, ott szükségszerűen megjelent az önszervező jogérvényesítés, melynek egyik formája a nemzetségi bosszú volt. Ebben az esetben a nemzetség bármely tagját ért sérelemért az egész nemzetség kollektíven vehetett elégtételt a sérelmet okozó nemzetség bármely tagjától.
Ismert magyar nemzetségek Honfoglalástól a XV. századig 
§  Aba nemzetség – Aba Sámuel utódai (Újvár vármegye előzménye)
§  Adorján nemzetség
§  Ajka nemzetség (Heiko) (Veszprém vármegyében birtokos)(Heiko, Gizellával érkezett lovag)
§  Ajtony nemzetség
§  Ákos nemzetség
§  Apor nemzetség (eredetileg főleg Tolna megyében birtokos) (Apor, Taksony fejedelem hadvezére)
§  Atyusz nemzetség
§  Baksa nemzetség
§  Balog nemzetség
§  Balogsemjén nemzetség
§  Bána nemzetség
§  Báncsa nemzetség
§  Baracska nemzetség
§  Barocs (Veszprém vármegye)
§  Bár–Kalán nemzetség (Bor–Kalán, Bárkalán) (Csongrád vármegye előzménye)
§  Becsegergely nemzetség (Becsegregor)
§  Borsa nemzetség
§  Becse (Beche)
§  Bél nemzetség - Ug
§  Bogátradvány nemzetség
§  Boszlig
§  Bő nemzetség (Somony vármegye) (Tonuzoba egyik nemzetsége)
§  Bogomér
§  Bucska (Abaúj vármegye és Szlavónia)
§  Budmer (Baranya és Sopron vármegye)
§  Csabi (várjobbágy nemzetség)
§  Csák nemzetség (Fejér vármegye előzménye)
§  Csanád nemzetség
§  Csemely nemzetség
§  Csolt nemzetség (Békés vármegye előzménye)
§  Csór nemzetség (besenyő törzsnév, török méltóságnévből)
§  Csupor nemzetség
§  Divék - Rátót
§  Dobra (várjobbágy nemzetség)
§  Dorozsma nemzetség
§  Farkasagmánd nemzetség (Agmánd,Farkasogmánd) (régi nemzetségfői nemzetség)
§  Gatal
§  Geregye nemzetség (várjobbágy nemzetség)
§  Gúg
§  Gutkeled nemzetség (német lovagok nemzetsége)
§  Győr nemzetség
§  Gyovád
 A Turul nemzetség
A honfoglaló magyarok a Biharban székelo Mén – Marót chazár fejedelem országát találták ezen a vidékén. Árpád fia Zsolt elvette a Mén – Marót leányát és vele kapta meg Bihar országát. Érmelléket és vidékét a Turul nemzetség kapta, mikor az egyes törzsek és nemzetségek között felosztották az országot. A Turul nemzetség birtokai ( lásd térkép ) a Gutkeled nemzetség és a középbirtokos kisnemesek birtoka között terül el beékelodve közéjük.
A Turul nemzetség családfája csak részben teljes. Birtokaiknak központja Érmihályfalva (Nagymihály) volt, birtokaik voltak még Széplak környékén is.
 A Turul nemzetség érmelléki birtokainak központja Mihal (Nagymihály, Érmihályfalva). 1270-ben Turul nembeli Turul ispán özvegye, aki Geregeye nembeli Écs fia, Pál leánya, Annus ( Onnus ) a Nyírben lévo Szalacs mellett álló Mihal Praediumot unokájának adta. „ Nobilis Matrona, Onnus nomine, relicta Comitis Turul, filia viledicet Comitis Pauli filii Ee.” ( Fejér Gy. Codex dip. V.1. 84. 1 ) .
 Ez a Mihály nevu birtok akkor még puszta, a lakosság a tatárjárásban nagyon megritkult, még 1270.-ben is pusztának nevezik.
„ Pusztának minosítjük a középkori oklevelekben említett, alig néhány kunyhóból álló, a mai tanyákhoz, tanyacsoportokhoz mérheto, ám ezekkel nem azonosítható házcsoportokat és településcsírákat. Ezek rendszerint késobb sem növekedtek igazi falvakká, hanem szálásokként (paedium) élték tovább az életüket. Nagyobb részük még a XVI. Század történelmi viharai elott, vagy annak forgatagában végleg eltunt, helyüket a mai lakosság többnyire nem ismeri, legfeljebb templomrom, dűlőnév emlékeztetnek rájuk, néhol a határrészekhez is kötheto adatok vannak.„
A lakosság megritkulása következtében a település annyira elmaradt a fejlődésben, hogy még 1270.-ben is pusztának nevezik. A század végére azonban a környék újra benépesedik, foleg a Turul nemzetség népesíti be újra. Elonyös fekvése hamar a többi település fölé emelte, hiszen erre haladt Szalacson át az erdélyi sókereskedelem útja, így vámja, piaca nagy jelentoségu volt."



Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)