2015. október 29., csütörtök

próza 51
Szárnyas kapuk politikája



Daloljunk magyar csúfolkodó retteneteseket!

Abból az alkalomból, hogy Werner Faymann, osztrák kancellár, -aki valószínűleg 2. Ferenc Józsefnek képzeli magát, és bennünket, magyarokat az alattvalóinak-, trükkös ötlettel állt elő. Annak ellenére, hogy csúfosan megszidott bennünket a kerítésünk miatt, most ő is kaput állít a migránsok elé. De ez különleges bécsi kapu lesz, nagy, mint az ő szája, szárnyai lesznek, amelyek hol kinyílnak, hol bezáródnak, mint egy mozgó kerítés, ezáltal a migránsok hol berepülnek majd, hol csak gubbasztanak a szárnyas kapuk előtt. A nyitott kapuk eus politikája újabb stádiumába lépett; ez a szárnyas kapuk politikája. Szárnyas vonatokat még nem talált ki a kancellár úr, amelyek odarepülnek a migránsokkal, ahová ők akarják, amit nem lehet vészfékkel megállítani, ha nem Németországba viszik a migránsokat. De csak várjunk!

Migránsdalok a bécsi kapuhoz magyaros ritmusban:

Zöldre van a zöldre van a szárnyas kapu festve,
Odajárok már majdnem egy éve,
Nem győztelek kancellár úr várni,
Be kellett a ,be kellett a szárnyas kaput törni.

Nyisd ki Faymann kapudat, kapudat,
Terítsd széjjel szárnyadat, szárnyadat,
Szita szita pénteken, csütörtökön, kedden
és hétfőn.

Nyisd ki, szárnyas kapudat, kapudat,
Hadd kerüljem váradat, országodat,
Szita szita szombat, vasárnap meg szerdán
és hétfőn.

Szárnya, szárnya szárnya a kapunak,
Nincsen párja osztrák kancellárnak,
Tele van a, tele van a szája édes szóval,
A keze meg csörgős kulcscsomóval.

Az én szárnyas kapum sárgára van festve,
Odajár a Faymann minden áldott este,
Migránst itatgatja, magát csinosítja,
Bécsi kapu szárnyát jó tágasra nyitja.

De azért hallgassunk szép magyar eredetit is:

2015. október 27., kedd

próza 50
Juncker, a pontozó




Nem a mi csodás néptáncunkra utaltam, bár Juncker megint táncoltatná az országokat a saját brüsszeli adminisztrációs politikája alapján.
Juncker megírta 17 pontját, én meg őt pontozom. Bár valószínűleg Merkel német kancellárasszony volt az ihletője, mint az egész EU-nak, a politikájának, a migránskérdéshez való hozzáállásnak.
Szerintem Juncker irigykedik ránk, magyarokra. Bizonyára olvasott a történelmünkről, a  48-as márciusi ifjak 12 pontjáról, az 56-os egyetemisták 16 pontjáról. Ezekben közös, hogy a forradalmak előestéjén tárták a nyilvánosság elé, a forradalmi ifjak megfogalmazták azon követeléseiket, amelyek a fennálló rendszer megreformálását, eltörlését célozták, majd forradalmi gyűléseiken felolvasták a tömegeknek, ezzel a tömeg lelkesedését fokozták, meggyújtották a forradalom lángját.
Ezért Juncker meg Merkel gondoltak egyet, és előterjesztettek ők is 17 pontot. De milyet!
 A pontozók inkább megerősítik a pontjaikkal a jelenlegi rendszert, miszerint a migránsokat pátyolgatni kell ezután is, hogy  ne legyen humanitárius katasztrófa. És minél többet be kell fogadni, az ellátást színvonalasabbá kell tenni, ebben kell közreműködnie minden országnak.
Először is a 17 pontot kiterjesztik nem eus országokra is. Ezért aztán vagy betartják azokat vagy nem. Az egyik pont például az, hogy ha nem elég a költségvetésük a migránsok ellátására, vegyenek fel kölcsönt. Pont, punktum. Képzelem, hogyan fog rohanni pl. Törökország vagy Macedónia az IMF-hez hitelért.
Nem szabad a migránsokat a határhoz szállítani, ez egy másik pont. Előtte konzultáljanak az országok. Persze.
 Majd felhívják Junckert skype-on a menekültek valamelyik autópályáról:
 -Helló, Elnök Úr, nem baj, ha gyalogolunk itt is egy picikét, csak pár száz km-t?
Vagy a tengeren úszkáló dereglyéből fogják megkérdezni:
 -Elnök Úr vagy Migránsügyi Biztos Úr, hol is köthetünk ki most?
De mégis, akkor hová szállítsák őket? Zöld határ az határ nekik vajon? Oda szabad? Mégis hogyan mennek át a másik országba? Hétmérföldes csizmában, repülő szőnyegen, mint a kis Mukk a mesében?
 Én már hónapokkal ezelőtt javasoltam egy igazi repülőgépet, az angolok meg is tették, hiába az angolok a világ okos nemzetei közé tartoznak, ők már a táborokból viszik az újhazájukba, Londonba a migránsaikat repülőn./ Persze lehet, hogy azért csak, hogy megkíméljék a Csalagutat!/
Migránsügyi felelőst kell kineveznie minden országnak azonnali hatállyal, és ők felelnek az országukban landoló migránsok pontos számáról. Hiába a brüsszeli adminisztráció zseniális most is. Különben nem tudják a statisztikát vezetni, mert majd el is kell őket osztani. Nem lehet a migránsokat a határhoz vinni, de meg kell mindet számolni – feltéve, ha megtalálják őket. Határon innen, határon túl, meg a határon.
Erősíteni kell a befogadó állomásokat, a határokat, és aki nem akar regisztrálni, elküldhetik- mondják ki a pontokban.  De amikor ezt Orbán megvalósította, a kancellároknak, külügyminisztereknek, minisztereknek nem tetszett – most meg pontokba szedték. Juncker akkor is cukiskodott, Orbánt paskolta, most is akarta, csak nem sikerült neki. Nagyon elégedett magával mindig Juncker, mindegy mit csinál, saját magának nagyon tetszik, boldog és akkor mindig paskolna.
Fel kell világosítani minden migránst a jogokról, kötelességükről. Képzelem, milyen áhítattal fogják hallgatni órákig, és alázatosan betartani annak az országnak a törvényeit, ahol éppen átvonulnak! Ahogy Juncker, Merkel meg Móricka elképzeli. Bibliát is kéne osztogatni nekik már a határátugráskor? Ja, nem, mert mindent eltüzelnek újabban.
 De azért ajánlom pl. Petőfi sorait: -„Megint jőnek, kopogtatnak, csendesebben vígadjanak….”
Ez a 17 pont a Neszesemmifogdmegjól” kategóriába tartozik. Pontatlan pontok, nem oldanak meg semmit, mert nem arra a tömegre találták ki, amelyik jelenleg engedély nélkül vonul nagyon gyorsan, bárhol, bármikor, mindent letarolva, akadályt leküzdve, törvények, szabályok nélkül.
 A miértre, az okokra, azok megszüntetésére sem adnak választ. Egyetlen haszna, hogy legalább már észlelik a problémákat – bár már meg kellett volna oldani azokat.
Nem forradalmi ez a 17 pont, az biztos, inkább amolyan rossz házmesteri . Ő is hiába kiabál, függeszti ki a házirendet,  ha kulturálatlanok a lakók. Takarít, ám hamarabb elkopik a seprű, gyakran kell újat vennie. Viszont jelenti a szabálytalanságokat, hogy védje magát. De nem változik semmi.
A mi házmesterünk meg a segédje is felülhetne már a seprűjére és elrepülhetne. Pontosan.
Címkék: bevándorlás, menekültek, EU, 17 pont, EU vezetői

2015. október 25., vasárnap

próza 49
Merkel-muttikulti



Szegény jó magyar ember csak kapkodja a fejét, nem tud eligazodni az európai migránspolitikán.
Igaz, hogy én általában soha nem igazodtam el az európai politikán, a régin sem.
Az európai nagyhatalmak többnyire a más országával, sőt a más kontinenseivel voltak elfoglalva.
De most is.
A más országával az volt a baj, hogy miért nem az övék. Ezért háborúztak egymás ellen. Volt hétéves, harmincéves, százéves háború, két világháborút is avanzsáltak, attól függően, mikor mennyi idejük volt, és mikor milyen ideológia hódított. Pl. a felvilágosodásból lett előbb-utóbb a napóleoni, a marxizmusból az első világháború, a rasszizmusból meg a második.
Közben meg jó sok forradalom is ritkította azokat, akik nem nem tudtak eléggé gazdagodni. Bónuszként  meg meg is égették az ideológiáiknak ellenszegülőket, mint pl. boszorkányokat /pl.boszorkányperek/, de dívott a kerékbetörés, lefejezés, deres, stb.  Az elfoglalt  gyarmati európai országokban  meg egész életükre katonát csináltak a hódítók a lakosokból /nálunk is vagy 300 évig a labancok/.
Szinte minden kontinensre el is mentek anno, gyarmatokat alapítani. Feltérképezték a legapróbb szigeteket, gyarmatfelelőst neveztek ki, aki a kultúrát, vallást szállította nekik, ők meg a nyersanyagot Európának. Ha  az őslakosoknak szerencséjük volt, nem irtottak ki mindenkit. /Pl az amerikai indiánoknak nem volt szerencséje/
Így aztán Európa lassan majdnem ki is halt. Ezért kitalálták az uniót, amely a multikulti csodás hazája lett. Közös ipar, közös pénz, közös piac, közös gazdaság, közös szabályozás, közös bürokrácia, közös kultúra, közös ideológia,  stb. Közös nyelv még nincs hálistennek, csak amivel egymást nyalogatják a brüsszeli bürokraták/ ld:pl. Juncker/.
Ennek a közösségnek kiváló emblamatikus figurája Angela Merkel német kancellárasszony. Ő a multikulti végzetasszonya. Minden, ami multi, az a Merkel Mutti. Igazi Muttikulti.
Most minden megváltozott. Nem Európa megy a gyarmatokra, vissza az egész. Ők jönnek ide. De mindenki. Hogyne jönnének ide, hisz itt mindenhol kolbászból van a kerítés, mindenki elfér, legalábbis a Mutti szerint. A Mutti meghívta őket, és mindenkinek be kell őket engednie, punktum. Majd utána a Mutti elosztja őket.
Európa déli része, a Balkán meg mi is majd beleszakadunk, szakadtunk, hogy ellássuk a migránsokat, hogy kalauzoljuk őket, a rendőrök éjjel-nappal  idegenvezetik a tömeget, hogy jussanak el a Muttihoz végre. A Mutti már nem szelfizik annyit velük, már nem is mosolyog, de nem tágít. Csúnya az, aki meggátolná, hogy elérjenek hozzá a kedves migránsai
A hab a tortán az egészben az, hogy tulajdonképpen azt hiszik a migránsok, hogy itt nincs multikulti meg amerikai demokrácia, itt csak a Mutti van. Hát majd meglátják. Közös lónak túrós a háta.
Képek, karikaturák a migrációról:

2015. október 22., csütörtök

48 próza
Nemzeti ünnep


"1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja a Magyarország nemzeti ünnepe.
A műegyetemisták 1956. október 22-én nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra tüntetést szerveztek követeléseik és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. 
A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.
A 16 pont a következő volt:
Vonják ki a szovjet csapatokat! (Ezt kiáltozták hozzá:"Ruszkik haza!")
Új, alulról kiinduló választások legyenek az MDP-ben (Magyar Dolgozók Pártja)! Válasszanak új KV-t (Központi Vezetőséget), hívják össze a pártkongresszust!
Nagy Imre alakítson kormányt, a sztálinista-rákosista bűnösöket váltsák le!
Nyilvános tárgyalást Farkas Mihály és társai ügyében! Vonják felelősségre Rákosit!
Általános, egyenlő, titkos választásokat, több pártot, új nemzetgyűlést, sztrájkjogot!
Vizsgálják fölül a magyar–szovjet, illetve a magyar-jugoszláv kapcsolatokat a kölcsönös be nem avatkozás jegyében!
Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdasági életet, a hazai adottságok és a nép létérdekei alapján!
Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket (a magyar közvélemény nem tud semmiről), a jóvátétel tényleges adatait, adjanak tájékoztatást a magyar uránról! (az 1947. április 10-ei párizsi békében foglalt jóvátétel tízszeresét rabolták el!)
Vegyék teljes revízió alá az ipari normákat, vizsgálják ki a bérköveteléseket, állapítsák meg a munkás létminimumot!
Fektessék új alapokra a beszolgáltatás rendszerét, az egyénileg vállalkozók kapjanak a TSZCS-kkel egyenrangú támogatást!
Független bíróság vizsgálja felül az összes politikai gazdasági pert, bocsássák szabadon az ártatlanul elítélteket, szállítsák haza a SZU-ba (Szovjetunió) hurcolt foglyokat!
Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ újságot! Ismerhesse meg mindenki saját káderadatát!
Távolítsák el a Sztálin-szobrot! Helyére 1848–49-es emlékmű kerüljön!
Új, nemzeti jellegű címert! A katonáknak új, a magyar hagyományoknak megfelelő egyenruhát! Március 15. legyen nemzeti ünnep, október 6. nemzeti gyászünnep és tanítási szünet!
Szolidaritást a lengyel néppel!
Október 27-én üljön össze egy országos diákkonferencia, ahol megvitatják a követeléseket!
Az október 23-ai, a budapesti Petőfi-szobornál tartott tüntetésen lengyelbarát, Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, majd a szovjet csapatok kivonását követelték, a zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és elutasította, hogy bármiféle engedményt tegyenek a követeléseknek. Ennek nyomán fegyveres összetűzések kezdődtek: az esti és éjszakai órákban fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került. A Dózsa György úton ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot. A békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott."
/Dunavölgyi István Sinkovits Vitay András/
Márai Sándor: mennyből az angyal Előadja: Sinkovits Imre
Címkék: nemzeti ünnep, 56-os forradalom

2015. október 18., vasárnap

próza 47
Híres magyarok/ 6-7-8 Lavotta János, Bihari János, Csermák Antal


 A magyar verbunk virtuóz triásza/ Lavotta János, Bihari János, Csermák Antal
A magyar verbunkos zene a 18. sz elejétől terjedt el, és a század vége felé teljesedett ki, majd a következő századokban végleg elterjedt..  A kor híres komolyzenei szerző is felhasználták műveikben/Haydn, Liszt Ferenc/
A századot meghatározta a Habsburg -uralom, az osztrákok katonai hadviselése, amelyhez katonákat toboroztak. Eleinte egyszerűen, összefogdosták a magyar legényeket, akiknek egész életükben az osztrákoknak kellett szolgálniuk. Ez később toborzássá, verbuválássá szelídült, katonák táncoltak verbunkos zenére a harci élet örömeit bemutatva.
A toborzó zenéből alakult ki a magyar verbunkos zene, és a verbunk mint tánc is. Nálunk többnyire cigányzenészek művelték főúri udvarokban. Később a klasszikus komolyzene is beépítette a magyar verbunkos zenét a művekbe /pl. Liszt, Haydn/.
A verbunkos leghíresebb hazai művelői Bihari János, Lavotta János, Csermák Antal.
Bihari János az egyik leghíresebb cigány származású magyar hegedűművész, zeneszerző.
Nagyabonyban született 1764-ben és  Budapesten 1827-ben halt meg)
Bandája 5 tagból állt, vonósok, cimbalmos. Virtuózan játszott, főúri udvarokban egész Magyarországon, de Bécsben, Pozsonyban is fellépett, Liszt és Beethoven is hallgatta és megcsodálta játékát.Korának rendkívül népszerű prímása volt. Később kartörése miatt már nem zenélt.   Öregkorában elhagyatva élt.
Művei:
Magyar verbunkosok, magyar táncok (84 dallam) kortársak lejegyzése nyomán.
Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is ő a szerzője
Lavotta János
Lavotta János is 1764-ben született a felvidéki Pusztafödémesen és 1820-ban halt meg. Tállyán.Zeneszerző, hegedűművész volt.  Hivatása volt a zene, bár előzőleg jogot végzett. Pest-budai, kolozsvári színtársulatoknál dolgozott, de volt főúri nevelő, a Zichy-családnál zenetanár, és zeneboltja is volt. Művelt zenész, elsőként adaptálta a komolyzenébe a verbunkos dallamokat
Művei:Rhetorica
Nobilium Hungariae Insurgentium Nota Insurrectionalis Hungarica (1797, 18 darabból álló ciklus)
Ábrándok (Szigetvár ostroma; Az égi háború)
Verbunkosok gyűjteménye
Egyéb kéziratok (német táncok, menüettek, kontratáncok és polonais
Csermák Antal
Csermák Antal 1774-1822-ig élt, nem sokat tudunk az életéről. Ma is vitatkoznak azon, hogy egyik szülője cseh volt-e.1795-ben a magyar színtársulat első hegedűse volt, hangversenyt is rendezett. Bécsben is fellépett. Vándormuzsikusként bejárta Magyarország főúri udvarait. Ő is élt Veszprémben, mint Bihari. Szegénységben halt meg.Műveit Ruzitska jegyezte le Veszprémben,
Szinte egy időszakban éltek, zenéltek, alkottak. Verbunkos zenét, amely megihlette őket, csudaszép ősi magyar ritmusával, csodálatos dallamvilágával, pergő ritmusával, táncra késztető lüktetésével. Képzeljük el, mi lett volna, ha akkor is van internet, találkozhattak volna, és együtt zenélhettek volna.
Ma a világ a csodájukra járna. Így is népszerűek voltak, különösen Bihari a kor kommunikációs lehetőségeinek megfelelően.
Így is egy csodát hoztak létre, megörökítették a magyar verbunkos zenét, amely az ősi magyar dallamvilágot ötvözte egységbe a modernnek számító klasszikus zenével, és új magyaros táncot jártak rá. Ők azonban a vándorzenészek nem mindig csodálatos életét élték, vándoroltak, zenéltek, de alkottak a maguk és a mi gyönyörűségünkre. Bihari például még kottázni sem tudott, kortársai jegyezték le virtuóz műveit.
Hallgassunk verbunkos zenét, nézzünk verbunkot!
Lavotta János: c-moll Adagio "Homoródi" / Lavotta János Kamarazenekar
Bihari nótája, mikor a pénze elfogyottPál István Szalonna
Csermák Antal - Verbunkos, A-dúr Csárdás rapszódia

Magyar Állami Népi Együttes - Szatmári táncok

2015. október 15., csütörtök

próza 46
Híres magyarok 5

Feltalálók, tudósok / Lipszky János
Magyar huszártiszt, térképész. Ő készítette el Magyarország és társországai olyan első polgári térképét, amelyen csillagászati mérésekkel igazolta a határokat, minden földrajzi egységet pontos mérésekkel tüntetett fel, meghatározta koordinátáit, és mintegy 20000 településnevet is feltüntetett rajta. Szépen díszített és megrajzolt első nyomtatott kiadása 1810-ben jelent meg,ma is használják és szeretik.
Térképeket már igen régóta készítenek. A térkép olyan egy hazának, mint egy embernek az önéletrajz. Hazánkról először idegen térképek tudósítottak, és mint a hunok lakóhelyét ismertették.
A honfoglalás után, a X. század végén keletkezett angolszász zsoltár-világtérkép, a Cottonian, a Kárpát-medencét elfoglaló magyarokat mint a hunok leszármazottait (hunorun gens) jelöli.
A németországi ebstorfi kolostorban talált XIII. századi térképen már azt olvashatjuk, hogy a hunok egykori földje Magyarország (Pannonia inferior quae nunc Ungaria).
Az első nyomtatott magyar térkép a XVI. század elejéről származik, egy Lazarus nevű diák készítette  még 1528 előtt. Egyetlen példányát az OSZK őrzi.Tabula Hungarie a neve./Igen fontos a magyar helységnevek írásmódja miatt is/
Ezután sokan kezdtek el foglalkozni a a 17. és 18.sz-ban térképkészítéssel, én Lipszky Jánosról szeretnék megemlékezni, mert nem sokat tud a köznapi magyar ember róla, pedig zseniális ember lehetett. Kiváló térképész, ehhez alkalmas sokoldalú tudással, és kiváló katona is volt, hiszen ezredesként szerelt le.
Az ő korában  hajszálpontos méréseket alkalmazva, preciz tudással, kézügyességgel megrajzolta, elkészítette és nyomtatásban megjelentette
Magyarország és társországai teljes általános térképét;
Mappa generalis regni Hungariae, 1804—1808,
az azon előforduló valamennyi település- és egyéb földrajzi név mutatókönyvét;
Repertorium, 1808,
és mindehhez egy áttekintő térképet;
Tabula generalis regni Hungariae, 1810

2015. október 12., hétfő

próza 45
A stílus és a baloldali liberális politikus
A stílus maga az ember. Ez egy híres mondás, és  nagyon igaz is. Minden embert jellemez az általános stílusa, de minden közösséget is. Az emberek egyéni dühkitöréseit most ne vegyük figyelembe, ilyenkor sajnos sokan káromkodnak, dühöngenek, az indulat  miatt elveszítik a józan eszüket, de kijelentéseiket utóbb megbánják.
Viszont egy politikusnál, közéleti embernél bizony fontos a stílus. Stílusukkal vonzhatnak vagy taszíthatnak választókat . A  politikusoknak  fontos,  hogy minél több embert megnyerjenek maguknak.
Most Orbán Viktor miniszterelnök és az őket ekéző hazai és európai,  sőt más kontinens „baloldalizöldliberálisszocdem” politikai szereplői mondanivalójának  igazságtartalmáról  és  stílusbeli ellentétéről szeretnék írni.
Orbán Viktor mondanivalója logikusan felépített, világos okfejtésekre épülő szöveg, stílusa megfontolt, higgadt, soha nem sértő. A jelenségeket képes világviszonylatban  is helyesen értékelni. Igazából akkor sziporkázik, ha kérdésekre válaszol. Soha nem vág vissza ugyanolyan stílusban az őt ért támadásokra, igaztalan vádaskodásokra.
Most a támadók olyan egyéni stílusbeli kihágásaira nem térek ki, mint pl. Juncker kamera előtti nyelves puszilgatásai, Verhofstadt  vagy  Schulz rendszeres üvöltözései a brüsszeli Parlamentben vagy az ellenkező véglet, Merkel mami ostoba nyájas szelfizései, amellyel iderángatta a migránsokat a határszéleinkre .Tovább

2015. október 9., péntek

próza 44
Híres magyarok 4
Szobra az MTA-n Holló Barnabás alkotása
Felfedezők, utazók/ Kőrösi Csoma Sándor
Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor saját szavaival: “Székely-Magyar Erdélyből” ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, az első tibeti szótár szerkesztője, világutazó.
Az erdélyi Háromszék megyei Kőrösön /ma: Csomakőrös/  1784. március 27-én született és – Dardzsilingban /Tibet/ 1842. április 11-én halt meg maláriában.
A hires nagyenyedi kollégiumban tanult, alsóbb osztályokban a latint, görögöt már ekkor elsajátította, majd héberül, franciául, románul, németül /szászok nyelve/ is megtanult. 16 évig tanult, később tanított ott, majd angol ösztöndíjjal Göttingenbe ment, itt arabul, és törökül megtanult, és elmélyedt több tudományban, így a kelet kezdte érdekelni.
Ő is a magyarok őshazáját, nyelvét akarta megtalálni, s a tibeti ujgurok keltették fel érdeklődését. Nem véletlenül, az ujgurok ma is a testvérnépnek tartják a magyarokat .Tovább

2015. október 6., kedd

próza 43
Híres magyarok 3
Híres utazók, felfedezők/Benyovszky Móric

Benyovszky Móric Ágost Aladár világutazó , önéletrajzíró, magasrangú katona, hadifogoly,  felfedező, király 1741-1786-ig élt, de azt is olvastam, hogy 1746-ben született. / Ez utóbbi adat már szlovák kútfő!/
 A felvidéki Verbón született magyar lengyel grófi családban, és -mint az akkori legtöbb nemes- ő is katona lett.
Bécsi hadiiskolába járt, fiatalon részt vett a hétéves háborúban, majd apja halála után rokonai kisemmizték, ezért Lengyelországba ment. Ott is harcolt, nemesi felkelésben vett részt az oroszok ellen. Sajnos azonban többször fogságba esett, végül az oroszok Szibériába száműzték. / Régi bevett szokásuk!/
Kamcsatkán elfoglalta azt az erődöt, amelyben fogva tartották, és megszökött fegyenc társaival. Behajózta Tajvant, Makaót, volt Japánban, Kínában, majd Párizsba került.
Francia szolgálata révén került Madagaszkár szigetére, ahol egy erődöt alapított, és ott a bennszülöttek királyukká választották.
Egy irigy francia azonban megtámadta, miután másodszor visszatért a szigetre/ a francia királytól és Benjámin Franklintól kért pénzügyi segítséget  Amerikában sikertelenül /.  Az ütközetben életét vesztette.Tovább

2015. október 5., hétfő

próza 42


Október 6 Gyásznap
Ezen a napon végezte ki az osztrák elnyomó hatalom a hős 13 tábornokunkat 


Ady Endre : Október 6
Őszi napnak mosolygása, 
Őszi rózsa hervadása, 
Őszi szélnek bús keserve 
Egy-egy könny a szentelt helyre, 
Hol megváltott - hősi áron -
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.
Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsúcsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.
Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szívünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom


















Batthyány Lajost, az első felelős kormány miniszterelnökét Pesten végeztette ki a vérgőzős Haynau.


Tovább

próza 42
Híres magyarok 2/Jelky András

Híres utazók, felfedezők  /Jelky András
Híres kalandor, utazó, egy szabómester fiaként született 1738-ban,/ vagy 1930-ban?/Baján, de kalandvágya messze repítette szülőföldjétől. Csak 1778-ban tért haza, és Budán halt meg 53 évesen tüdővészben. Ekkor már elismert diplomataként, ugyanis a hollandok titkos tanácsosa lett, emellett gazdag ültetvényes is Batáviában /akkor holland gyarmat, ma Jakarta, Indonézia fővárosa Jáva szigetén/.
Addig azonban hihetetlen kalandokon ment keresztül, szerencsére azonban lejegyezte kalandjait, ezt öntötte regénybe Hevesi András, és írta meg a Jelky András kalandjait, amely a kamaszok egyik legizgalmasabb olvasmánya lett. Remélem ma is, nemcsak a számítógép mellett üldögélnek a fiatalok. Ajánlom a fiataloknak a regény elolvasását, nem fognak unatkozni mellette.
Apja fiát, Andrást egy párizsi szabócéhhez küldte tanulni /lám akkor is utaztak a magyarok, pedig nem is volt Únió!!:))/, és ebből támadtak világraszóló kalandjai.
1754-ben indult kalandos útjára, Európa akkori országain keresztül utazott, többször megszökött a katonaság elől, végül azonban a hollandok besorozták, és Holland-Kelet-India felé indult egy hajóval./Akkoriban úgy fogdosták a katonának valót a gyarmatokra!!!/
A hajó elsüllyedt, majd sok viszontagságos kaland után visszakerült hősünk Európába, most a portugálokhoz, majd eladták rabszolgának. Onnan is megmenekült, majd újabb kalandok után ért el Batáviába, ahol katonának állt, ott megcsinálta a szerencséjét, megnősült .
Később a gazdája elzavarta, ekkor Ceylon szigetére ment, ahol majdnem megették az emberevők, de nem hiszik el, onnan is megszökött, egy csodaszép nő megmentette, , akivel lakatlan szigeten élt egy darabig. Miután a jótevője meghalt, visszatért Batáviába, ahol nyugvópontra ért az élete, gazdája és felesége is örömmel fogadta.
Felesége halála után tért haza, Bécsben Mária Terézia is fogadta elismervén érdemeit. Itthon újra megnősült, de betegségben nemsokára meghalt.
Hihetetlen kalandok után száz halál torkából menekült meg az akkori ismeretlen vad világban, nem mindennapi, kivételesen furfangos, leleményes, bátor, erős fizikumú, nagy szellemi teljesítő képességű  ember lehetett. Sokszor segítette azonban kitűnő szakmája, a szabómesterség, és bizonyára jó katona is lehetett.De mint nagyon régi történet, bizonyára a fantázia is színesített e kalandokon. Tény, hogy magyar világutazó volt.
A képen Medgyessy Ferenc által készített bajai bronzszobra látható.
Itt olvashatnak róla:
Szobra Baján Medgyessy Ferenc alkotása: