Másik példa a magyar nyelv hihetetlen szóbőségére
K betűs kósza kísérlet
Ki? - kérdezte Kő Karcsi kíváncsian, kerek kobakjában kuszaság kavargott, kiáltott, kisvártatva kő kövön koppant.
Később kertet kerített körül, kaput kovácsolt, keletre kandikálót.
Kedvenc káposztáját, kenderét, kukoricáját, krumpliját, karfiolját, karalábéját kapálta, karámjában kos, kanca, kisbárány kaptatott, kapart, kisudvarban kacsa, kappan, kendermagos kotlós kapirgált, kakas kukorékolt, kutyák, komondor, kuvasz kergetőztek, kacor király kandur kóricált.
Kunyhójában a konyhában kenyeret, kürtőskalácsot kelesztett, kemencében kisütötte, kondérban kavarta kedvenc karajos káposztalevesét, kikanalazta, kamrájában kolbász, kecsege, kocsonya, kacsintgatott kívánatosan, kannákból, kancsókból, kupákból kiitta körtepálinkáját, kéthektó kisfröccsöt kortyolt.
Kalászát lekaszálta, kévét kötött, kazlakba kirakta, kócsagok, kárókatonák, kakukkok, kökénybokrok, kőrisfák között kódorgott.
Később kerekes kocsin közlekedett. Közülük kikerült kádár, kárpitos, kovács,kereskedő, kőműves, katona, káplán,kertész, kocsmáros, király is.
Közben korongon körkeresztet, Kbetűt karcolt, képet készített, kipingált, kápolnában Krisztustól kettős kereszttel kért kegyelmet, karácsonyi kívánságot kerecsennyel küldött, kért, képzelt.
Kárát karikással kérte, kaszát egyenesített, kardot kalapált, küzdött keményen királyért, köztársaságért, közteherviselésért, kapzsi, kóbor, kufár kizsákmányolók, kényes külföldi királyok, kényurak kézre kerítéséért, kirugdosásáért.
Keserű könnyei kiomlottak, keblén komor kéreg, karjai kikötve, kezén kovácsoltvas kattant, koporsóba is került.
Kacagott, kurjontgatott, kíváncsiskodott,kiabált, káromkodott, kincset is kapott, kérő koldusnak küldött, keresett, kutatott, kultúrálódott, kérdezősködött, küszködött, kalandozott, kesergett, kívánt, kért, kéjelgett, kacsintgatott, kedveskedett kacskaringós, kegyelmes, kegyes küzdő, komor /és vagy is / kellemes küldött körpályáján. 

Eördögh 2016 október 10-én

B-BETŰS BÉNA BETYÁRKODÁS.

IGAZ, MILYEN BŐSÉGES A MAGYAR NYELV SZÓKINCSE?

Béla boldog Bözsivel
Béla beleesett Bözsibe, bámulta bután. Beállított bungalójába Badacsonyban. Bátran borzolta Bözsi barna buksiját, belenézett barna bádogszemébe, belehabarodott.
Bözsi baromira bambult, bár bízott Bélában. Beleszeretett bánatos borjúként béna Bélába.
Béla Bécsben barangolt, biztosan bakancsért bóklászott. Benyitott butik boltajtón, befizette bakancs bérét.
Bözsi belefogott bárány, birka barmolásába a Balatonnál. Bár bőrét borzongatta bolhacsípés, bekúszott bokorba, bozótba, bármennyit befalt baromfiból.
Bútorokat bevitt bungijába, berendezte.
Béla Braziliában botorkált, brazil bogarakat begyűjtött.
Bulgáriában bottal botorkált, bár bakancsa beszorult bűzös betonjárdába.
Béla beismerte, bizony butuska, barangolt Budától Bonnig, Biharkeresztestől Bonyhádig, Betlehemtől Berlinig, Bécsig bár bánatos, bús bíborszíve Bözsiért buzog.
Búcsúzott béna barátaitól, bandukolt Badacsonyba büdös bogaraival.
Benyitott bungalóba, Bözsi belekarolt Bélába, bevitte bájos budoárjába.
Bikavérből borozgattak,boldogan bambultak bortól, benyakaltak belőle, berúgtak.
Bortól buksijuk bezavarodott, becsiccsentettek.
Béla beszélt, blöffölt:
-Büdös, bandzsa , bárcás banya,boszorkány, benyomom bámulós, bamba balszemedet.
Bözsi becsapta bungalóajtót, bakkecskeként billegett, berágva bőszen bődült, bömbölt:
-Bárdolatlan, bajuszos, buzi bányarém, betyár, böszme baktérium, barackot biggyesztek bárddal buta buksidra, bottal bezárom bizarr, búbánatos, bamba bagólesődet .
Becsipve becsmérelte Bözsi Bélát, Béla meg Bözsit.
Befejezték, békültek, befogták,bocsánatért bégettek.
Béla boldogan beletúrt Bözsi bozontjába, Bözsi békésen befordult Bélához, Béla beletemetkezett Bözsibe, betakaróztak, békésen beszundiztak.
Belakmároztak bőrös báránygerincből, bementek borbélyhoz, Béla borotválkozott, Bözsi bodorított.
Béla bokrétát bontott Bözsinek, Bözsi beöltözött bájosan boleróba, bögyösen, bodrosan bombázónak, Béla bámulta bikaként Bözsit, beleszerelmesedett , belezúgott.
Biztosan boldogan bénáznak, buzgólkodnak, bosszankodnak, búslakodnak, búgnak, bujálkodnak badacsonyi balatoni bungijukban
Bőségesen befalnak borsófőzeléket bárányhússal, békacombot, bablevest, bundáskenyeret, bozontos Buksi bukdácsol, borjú, birka béget, bőg, borjadzik, búbos baromfiak búgnak, birsalma, barack, búza burjánzik, békák brekegnek, bölcsőben bélák, bözsik bimbóznak, bohóckodnak, bömbölnek.
Bölcs, bolondos béke beköszöntött.
Befejezem b betűs beszédemet Bözsiről, Béláról .

Eördögh Tünde

 

"Egy az Isten"

Az egyik történelmi csoportban azt bizonygatta egy posztban a szerző, hogy a gy hang a cs-ből lett, és ehhez "finnugor, ugor" népek szavait hozta példának.Leírom az ottani két hozzászólásomat ezért, hogy el ne higgyétek:
A magyar nyelv bizony gyöknyelv és ragozó is. A gy hanghoz ha magánhangzókat teszünk, a következő szavakat kapjuk, agy, ágy, egy így, úgy, ügy. Nem kell a tatárokhoz, csuvasokhoz menni, így alakultak a szavaink, amióta beszélünk, először az egy, így, úgy, később az ügy, , amikor már pl. pereskedtek. Ugy-e mondtuk később , egy - én vagyok , mondtuk magunkra, még később , de ragoztunk is, ha feküdtünk az ágy-on vagy ha valaki nagyon okos volt , az agy-alt , de ha az úrnak szeretője volt, az lett az ágy-as, aki nagyon jól birt az ügyével, az lett az ügy-es, és így tovább. A húgy meg a hgy gyökképző msh pár révén alakult, hagy, hágy, hegy, hogy, higy, hugy. De tehetsz elé más msh-t is bgy bagy, bágy bugy, bigy , bogy, begy, rgy, ragy, rogy, magy, megy, mogy, stb Szavak százai erednek belőlük is.Hú, nem is olyan nehéz ez! Maradjunk csak itthon, főleg a nyelvnél! Az ősember kimondott egy hangot, aztán másikat, majd elé, és mögé is tett hangokat, aztán meg is volt a szó. Később már meg tudta különböztetni a tevékenységét a másokétól, a tulajdonát, a tárgyakat, fogalmakat meg tudta nevezni - mindig fejlődve a társadalomnak adekvát. Megtanult ragozni, képezni a szavakat. Nem úgy, mint más ázsiai vagy nyugati ember, mert a mi hangképző szerveink szuperek, nem krákogunk, selypítünk, könnyen kimondjuk a hangokat, sok a magánhangzónk, ha meg nem bírják egymást a mássalhangzók, akkor összeolvasztjuk őket más hangnak / mongyuk, roncsuk, stb /.
A gy hang ősi hangunk, bizonyítja a rovás gy betű is. Cs-ből semmiképp nem alakulhatott, cáfolja az összeolvadás törvénye is. Mongyuk együtt, ne roncsuk el, boncsuk ki, horgyuk ki, így beszélünk, soha nem mondták, hogy rongyuk el , ne bángyuk, vagy moncsuk, stb. Akkor a háncs ma hángy lenne, a nefelejcs meg nefelegy / az már másik szó /. / Itt kitalálta egy kommentelő, hogy ez részleges hasonulás! /
Ezt most írom hozzá, a gy hang kétbetűs gyökei megfordítva is azok: gyí, gyű, gye / ősi szavak belőlük, gyün, gyerek, Győr, gyúr, stb
Bővebben ld gybetűs rovásposztomat:
https://www.facebook.com/groups/213816625623523/permalink/332760620395789/?comment_tracking=%7B%22tn%22%3A%22O%22%7D
Eördögh Tünde 2019 május 11.

Nyelvferdítés

Ilyen szó nincs, én alkottam, Miért is? Mert a finnugor nyelvészek nagy hibája, ha egy magyar szó hangsora hasonlít valamely másik nyelv szavához, rögtön abból eredeztetik. Kötik az ebet a karóhoz, hiszen szerintük itt csak Árpád óta élnek magyarok, addig mindenhonnan lopkodtuk a szavainkat.
Ha van fordítás, ferdítés is lehet, egyik gyöke a for- og, fordul, fordít, másiké, fer-ferde, ferdül, ferdít.

A magyar nyelv nemcsak a gyökeit őrizte meg évezredeken keresztül, hanem az idegen szavakat is magyarosította, képzőkkel, ragokkal.Taxizik, sztrájkol, stb.
Sajnos azonban idegen képzőket is átvett: pl hungar-ista, reformá- ció, human-izmus, urizál, trancsíroz, a sokáig tartó latin- és német idegennyelvűség mintájára.
Ezért, ahol ilyen képzők vannak a szón, hajlamosak az eredeti magyar szót is idegennek beállítani.

Ilyen a randalíroz szó, jelentése, rendbontó, garázdálkodó.
A garázdálkodó eredetére van magyar forrás is. Grazdua /garázda/lófő szerepel az András-kori imákban /Novotni Elemér szerint ősi sumer-magyar egyezés/.

Az etimológiai szótár így magyarázza a randalíroz szó eredetét: A német randalieren átvétele; ennek randal töve a Skandal (lásd skandalum) és a bajor-osztrák rand (‘csődület’) alakjainak keveredésével keletkezett a német diáknyelvben. Elég zavaros, ezzel szemben:

A randalíroz szónak is ősi gyöke van a ran, ren, rin, ron ., amelyekből alakult szavak valamilyen mozgást, tevékenységet , tulajdonságot érzékeltetnek, mint pl ront, ring, reng, ráng, stb.
A randalíroz jelentése így alakulhatott , ha elrontunk valamit, az ronda lesz, vagy randa így is mondták. Ezt a randát ellátták egy l képzővel lett randal, randáll, randállik, ihletője a vandál lehetett, a rend ellentéte, vagy egyszerűen csak ki kellett tölteni a rand és az íroz közti hiátust. Végül egy idegen, ma már magyarnak is mondható gyakorító képző- íroz járult hozzá - randalíroz.
Tehát semmi német eredet, itt alakult a szó a nép ajkán meg az írástudók tollán keresztül./ Szerettek a németnyelvűség idején ilyen szavakat használni a főurak, egrecíroz, blamíroz, stb.

Mivel a finnugor nyelvészetnek fogalma sincs a magyar szavak gyökeiről, azok alakulásáról, nem is kutatja azokat, egyszerűen az ilyen szavakat idegennek minősíti.

Eördögh Tünde 2019. február 10-én

Nyelvrontás
Kötelességünk lenne megóvnunk csodálatos, egyedülálló magyar nyelvünket, amelyről nemcsak magyar , hanem számos külföldi híres tudós, író, költő, politikus szólt elismerő szavakkal.A környező idegen nyelvekkel ellentétben / amelyek elöljárószavak vagy szóvégi hang megváltoztatásával képesek csak a valóság viszonyait nyelvi formába öltöztetni /, a mi nyelvünkben egyedülálló módon a szó végén szinte tobzódhatnak a ragok és a jelek, új és új jelentést és valóságviszonyt megjelentetve. Pl.: kép, képi, képes, képesség,képesít, képest ,képtelen, képtelenség, képű, /fel/képel, képez, képezhet, képezhető, képezhetőség,képi, /nagy/képű, stb, stb, stb. Ezzel szemben a németben pl. a Bild szó elé tehetünk különféle előljárószókat in dem Bild, auf dem Bild, van képzett szavuk is ebből, pl. bilden, vagy bebildert, de a nyelvteremtés olyan tárháza hiányzik náluk, mint a magyar nyelvben. Az angol meg egyenesen minden felsorolt szót más szóval jelöl, pl.: kép= pictur, de képes able, stb. Az olasz szókincs pedig többnyire a latin szavak tárháza.
A kép sejtje a kp gyök, de ha más mgh-t teszünk közé , új szavakat kapunk , pl. kap, köp, kop, kúp, amelyek szintén szavak és ezáltal jelentések és viszonyok megjelenítését hordozzák magukban.Ilyen nem sok nyelvben van, ezért van olyan sok és nagyszerű költőnk, ezért tud egy egyszerű magyar ember is dalt, verset költeni, ezért olyan hihetetlenül bő a népdalkincsünk, a népköltészetünk is.
Erre a kincsre azonban vigyáznunk kellene, mint hajdani mecénásunk, Széchenyi István tette, aki egyéves jövedelmét ajánlotta fel a MTA megalapítására. Ma nincsenek mecénások, de vannak nyelvrontók bőségesen a médiában, a politikusok, és más nyelv-szószátyárok körében. Özönlenek be az idegen / főleg az angol/ szavak, és hirdetésekben, közéleti műsorokban reklámozzák őket. Pl.: szájt, lájkol, bankol. A magyar nyelvérzék ezeket az idegen szavakat magyarítja ugyan képzőkkel /l igeképző/, de eltűnik a magyar gyök!!! Ilyen idegen szavaink vannak már bőven, pl sztrájkol, tankol, de ezek az új nyelvi képződmények /hm, ez a szó is a kép szóból, vagyis a kp gyökből származik!/ otrombák, nem kifejezőek, nem fejeznek ki árnyalatokat. Mert mit jelenthet az, hogy bankol? Bankrablást, pénzfelvételt, hitelszerződést, stb? Ezeket a szavakat elsősorban idegen piaci szereplők terjesztették el. S mit tesz a jó magyar médiamunkás és politikus? Hát besegít nekik, tovább terjeszti. Miért? Mert fogalma sincs arról, mi a magyar gyökrendszer, nem tudatosan használja a nyelvet, amelyből él, és ezért nem is vigyáz rá.Inkább elterjeszti az idegen szavakat, amelyeknek millió jelentése lehet / pl. angol szavak, egy szónak akár 50 jelentése is lehet/, ez a pontos és árnyalt kifejezésnek árt, de nagyon jó a ködösítésre! /.
Voltak már ilyen nyelvrontási időszakaink, gondoljunk csak a papság révén terjesztett latin szavakra / preferál, duális, bipoláris, szenzációs, szegregál, integrál, grandiózus,stb/, vagy a németesítés időszakára /spájz, kredenc, virsli, stb/. Most az angolosítás időszakában vagyunk.
De remélem, hogy a magyar nyelv ősi teremtő ereje legyőzi ezeket a nyelvrontásokat is, és nem fognak meghonosodni örök időkre ezek a szavak sem a nyelvünkben.Ettől a nyelvrontástól már csak az a reklám gagyibb, amelyben magyar terméket orosz tánccal és népviselettel reklámoz egy idegen multi az idegen kereskedelmi csatornában.

Eördögh Tünde 2015 nov. 13.

Eördögh Tünde

ŐSI HANGJELÖLŐ ROVÁSKINCSÜNK

Divat ma degradálni, nem elismerni ősi írásunkat, a rovást, és más kultúrák írásrendszerét felmagasztalni, mert ők hamarabb kitalálták a magukéról, hogy ősi. Azért is divat ez, mert nálunk – sajnos-, a latin írásjelek voltak hivatalosak kb ezer éve, ennek az írásnak különlegességet tulajdonítottak, tulajdonítanak ma is./Pedig először 13 hangunkat nem is tudták jelölni, ezért a magyar kultúrában, emlékeink írásbeli megörökítésében pótolhatatlan veszteséget okoztak./
Az írásrendszerek megítélésénél - a mai nyelvtudósoknál is,- ez a kiinduló alap – nem a mi ősi írásunk. Ezért a legtöbb szót eme nyelvtudósok más nyelvekből való átvételnek minősítik, szláv, német, stb. Az ősi gyökszavainkat is, pedig nyilván, hogy eme ősi gyökszavakat írta le, rótta a mi ősemberünk először, hiszen azok egyszerűek, és az írás a könnyebből halad a nehezebb felé. A hang kiejtése leírása, rovása nyilván hosszú folyamat volt.
Hogyan alakulhatott ki ősi írásunk a rovás? Az embernek -amióta azzá lett-, ősi vágya, hogy kifejezze a gondolatait. Erre bizonyíték a mai net, ahol mindenki ír és ír és ír. Az ősember azonban először csak hangokat próbált kimondani, ezt később le is jegyezte, ahol tudta, kőre, fára, stb kezdetleges jelekkel, mert a manualitás, a cselekvés is fő emberi tulajdonság. De különbözőképpen, mert az egyes népek a hangokat is különféleképpen mondják. Az írás eme jelekből alakult ki.
Nekünk sok magánhangzónk van, olyanok a hangképző szerveink, hogy tisztán tudjuk kiejteni a hangokat, nem krákogunk, köhögünk, selypítünk, a magánhangzók tisztán, egyértelműen csengenek, a mássalhangzók meg úgy társulnak hozzájuk, hogy szinte mindegyikkel alkotnak gyököket, szavakat is.Pl. és, is, ős, as, ás, se, sí, sú, át, it, üt, öt, ott, ,tó, tő, tű, ta, tá, te, stb, a lehetőség megszámlálhatatlan.
Nekünk volt egy Samunk, egy kiétei barlangkultúránk is, minden adott volt, hogy Samu jeleket írjon. Az ősi, bronzkori kultúránk leleteit Borovszki Samu nagyon szépen összegyűjtötte monográfiájában. Nyilván, ha voltak Samunak bronzszerszámai, akkor jeleket is rótt, pl ko, kö, ka, ke, ki, kos, kis, kés, kor. ker, kér. kar, kör, kár,kov, köv, kév, as, ás, es, acs, ács/. Később ebből lett a kov+as, kov+ács. Bizony az ősi kovácsok róhatták le először a hangjeleinket, nem a szlávból loptuk a kovács szót, mert a szlávok itt nem is voltak őshonosak, nincs is rovásuk, stb. Persze lehet, hogy először mondatjelet írtak, lerajzolták a kovácsot, ahogy kalapál, később szójelet, majd a hangjeleket. Ha beszéltek is már, akkor biztosan hangjeleket kezdtek írni a hunmagyarok ősei.
Később Samu utódai- vagy hamarabb már az elődei is, lehet, hogy elvándoroltak távoli helyekre és ott is jeleket róttak, amikor nem az evésen járt az eszük. Nemcsak rajzolgattak, mert ha tudtak rajzolni, akkor bizony hangjeleket is tudtak róni, hiszen az egyszerűbb. Így lett az ősi rovásunk szerte megtalálható a világban. Meg a magyar szavak is ezért honosodhattak meg a világ számos táján.
A kínaiak őse bizonyára nagyon manuális lehetett, mert rögtön szavakat ábrázolt, először azonban lerajzolta azokat, később már csak kacifántos jellel ábrázolták a szót. Nekik a hangképző szerveik miatt bizonyára nehéz lett volna a hangjelölés.
A latin írásban nem volt minden hangunkra betű, ez is igazolja hiányos voltát, másságát, azt, hogy olyan néptől eredhet, amelyik másképp ejtette a hangokat, mint mi / ld: mai indogermán nyelveket/. Ezek a más népek / főleg a német/ akarták ránk erőltetni a finnugorságot/.
Szerintem még a maguk nyelvét sem értették meg, hiszen kitalálták, hogy volt indogermán ősnyelv. / Németnek, angolnak egy, hát nem tudom hogy mondta ki az ősük ezt, szeretlek, így? “ iacghjjlauveöbeischjou”
A miénkkel nagy fába vágták a fejszéjüket, ki is csorbult benne.
Most a tudósaink rohangálnak olyan népek felé, amelynek legalább a hangképző szervei hasonlítanak a mienkéhez /pl. török/, nem krákognak folyton, és -mivel a hangképzésünk kicsit hasonlít-, kész a leltár már megint: naná, hogy tőlük származunk mi is, magyarok.
A koreai király Szedzsong is azért tudott egy hangjelölő írást létrehozni a 15. sz-ban, mert ők sem krákognak annyit / csak a k-t mondják erősen köhögősen/,- bár abban is vannak kettős betűk, amelyek két hangot jelölnek. Ezért is járta a vidéket évekig, és próbálta megállapítani a köznép kiejtéséből a koreai ábécét./ hangul írás/.
A mi hangrendszerünk világos, egyértelmű, a rovásbetűk ősidőktől hangonként tudják jelölni azt.
Ideje lenne ezt a kulturális kincset a hivatalosságoknak is elfogadniuk.
Eördögh Tünde 2018. január 29.

A magyar nyelv ősiségéről
A finnugor elmélet egy hunsdorferi / nem is tudott magyarul/ kitaláció volt, de az MTA még ma is ezt hirdeti.A szavak jelentését úgy magyarázzák, hogy kitaláltak egy mesterséges honfoglalás kori vándorlást, és ahhoz igazították a szavaink keletkezését. Pl. Szibériából Jakutföldről eredeztetik a virág szó jelentését. Hát, lehet, hogy" jégvirágot" termesztettek. Vagy egy marxista azt próbálta nekem magyarázni, hogy a kapu török jövevényszó, addig nálunk nem is ismerték e szót. És vajon mije volt a magyar váraknak, azt hogy hívták. Hát ő tudta, hogy nyílásnak.A magyar nyelv ősiségét több ismert tudós, költő ma már elismeri. Vissza kell térnünk a Czuczor- Fogarasi szótárhoz, mert azok világosabban magyarázzák a szavak eredetét, mert felismerték a magyar nyelv gyöktermészetét, mint nyelvünk fennmaradásának és továbbélésének okát. De fenntartással, modernséggel természetesen. A gyök a nyelv építőköve, olyan, mint a test sejtjei. A gyök két msh, amely közé, ha magánhangzót illesztesz, sokféle szót kaphatsz: pl. kz : köz, kéz, szr szór, szúr, szár, szer, stb. Ez a magyar nyelvi ősi sajátosság okozza a magyar nyelv páratlan szóbőségét. A gyök a sejt, és ebből számtalan szót alkothatsz, pl kp , kép, képes, képtelen, képez, képesség, képel, képi, stb., és akkor még az összetett szavakról nem is szóltam, vagy a kép másik jelentéséről /arc/,A képből kb 80 szó ered.És akkor még hol van a kap, köp, kúp, kipkopp, stb. A Gilgames -eposzban benne van, hogy elindultak őseiket keresni az utódok. és hová mentek? Pont oda, ahonnan Hunor és Magor elindult /Ld: Arany: rege a csodaszarvasról/ A meotiszi mocsarakig mentek, és Arany János nem biztos, hogy tudott a sumer kőtáblákról. Túl sok a véletlen egybeesés a mondákban és őseposzokban. És a magyar nyelv igazolja eme állításokat ősiségével. Ld: ősi földrajznevek nemcsak a Kárpát-medencében, hanem szerte a világon.És meg is találták az őseiket Hunor és Magor, kétszer volt honvisszafoglalás. Előző történelmüket meg már feltárták a hun-szkíta történelem kutatói. A törzsekkel való találkozásaikat, szövetségeiket, együttélésüket. Így függ össze a magyar nyelv, a hun nyelv, a sumer nyelv, az őstörténelem, a mondák, regék, őseposzok, hogy itt a Kárpát-medencében újra egyesüljenek. És akkor még az Iránban megtalált kódexról nem is szóltam, amelyben a hun és magyar szavak sokasága egyezik meg. Véletlenül? Nem lehet, hogy a Mezopotámiából átmenekült sumerek szavai ezek is? Mint az onnan a Kárpát-medencébe vándorlóké?

Eördögh Tünde 2015

ŐSI ANYANYELVÜNKRŐL

Röviden összefoglaltam a magyar és az indogermán nyelvek közötti alapvető különbségeket a teljesség igénye nélkül, hiszen ezt már számtalan magyar és külföldi tudós, nyelvész, költő, híres ember megtette.

1.TÖMÖRSÉG :Szeretlek: Nem kell kitennünk a személyes névmást, mert a ragok mutatják a számot és személyt. Ellenben mivel az indogermánok nem nagyon ragoznak, mindig ki kell tenniük a személyes névmást: I love you, ich libe dich, io amore, ja ljublju tyebja, ezáltal a nyelvük monoton lesz.

2.LOGIKA, MATEMATIKA: feleség, egység, félkótya, félkegyelmű, egyesül, egyenlő, tized, százados, harmadjára, hetvenkedik, egybevágó, stb /ld. pl. Kiss Dénes/
Sok szó megfordítva is gyök: lő, öl, túr, rút, kél, lék, él, lé, tér, rét, kár, rák, és bizony van köztük logikai összefüggés IS.

3. MÁSSALHANGZÓK GYÖKALKOTÓ KÉPESSÉGE, ezáltal a szókincs mérhetetlen gazdagsága: pl.:kr, kör, kar, kér, kór, stb /csak ebből kb 500 szó származik, ha nem több/, tr, tar, tár, ter, tér, tor, tör, túr, tűr, stb.

4.ZENEISÉG: Hangrend. A msh-k az elsődleges jelentéshordozók, mégis a magánhangzók is illeszkednek ehhez. pL.:körös, kóros, káros, kérés, stb. Ezáltal nyelvünk zenei, dallamos.Több magánhangzónk van, mint az indogermán nyelvekben.,
Valamint nem utolsósorban a magyar nyelv nem szereti a mássalhangzó torlódásokat, a szó elején többnyire csak idegen szavakban fordul elő két mássalhangzó /pl tromp, gnóm, stb/, de máshol sem szeretjük.

5. SZÓKÉPZÉS A gyökökhöz végtelenségig ragaszthatjuk a ragokat, képzőket, és ezáltal új jelentést kapnak a szavak. Ellenben az indogermánok a szó elejéhez illesztenek elöljárószókat, sokszor ugyanazt, nyelvük ezáltal monotonná, darabossá válik.A magyar mondat tulajdonképpen csak két szóból áll, az indogermánoké ötből vagy hatból.Íme:

Megkerülöm a házadat
I walk around your house
Ich gehe um Ihr Haus
Vado in giro la vostra casa
Я хожу вокруг вашего дома

6. MONDATOK A magyar nyelv sűrít, tömörít, érzékletes, míg az indogermán mondatok göcsörtösek az ismétlések miatt. Pl.:

Szeretnélek látni, mert szerelmes vagyok beléd.

I so want to see you because I'm in love with you.
Ich möchte, so dass Sie zu sehen, weil ich mit dir bin verliebt.
Io così voglio vedere voi perché io sono innamorato di te.
Я так хочу тебя видеть, потому что я влюблен в тебя.

7. SZAVAK: Pl. az angol szó hangsorának sokféle jelentése lehet, ezáltal körül kell írni a mondatban, vagyis a valóság árnyalatait nem képes visszaadni, sőt meg is változtathatja. Míg a magyar nyelvben egy hangsorhoz képzőket, jeleket, ragokat ragasztva vagy összetételként alkalmazva a jelentések, ezáltal a valóság számtalan árnyalatát tudjuk kifejezni.

Pl. angol: match szó ennyi jelentéssel bír:

kiegészít, hasonlóval kiegészít, házasság, gyufa, felér, férjhez ad, harmonizál, meccs, egymásba illeszt, egyenlő vmivel, egyenrangú vmivel, eresztékesen egymásba illeszt, összehangol, összemér, összeházasít, összeilleszt, összeillik, méltó ellenfélnek bizonyul, illik, kénez (hordót), összehasonlít, mérkőzés, pari, vmihez illőt talál, vmihez passzolót talál, szembeállít, vetekszik, párja vminek, összepasszol, összeválogat, összepasszít, méretet egyeztet, hornyosan egymásba illeszt, megfelel, megy vmihez,

vagy mill: kallóz, elpáhol, darál, daráló, bokszol, aprít, bunyó, elver, hengerel, mar, nyüzsgölődik, kavarog, maratással megmunkál, hemzseg, felbukkan a vízből, elpüföl, hirig, nyüzsög, nyújt, malom, kergülten forog, ver, üzem, zúz, őrlő, recéz, tör, üt, tömegben körbe mozog, peremez, porít, őröl, gyár, habosra ver.

Lássuk tovább: mother:
létrehozó, elismeri a szerzőséget, eredményez, marihuána, forrás, anyai gondozásban részesít, anya-, anyai gondját viseli vkinek, anya, anyáskodik, babusgat, örökbe fogad, mama, anyaként gondoz, kényeztet, létrehoz, fű, vállalja a szerzőséget, világra hoz, vki anyjának adja ki magát, vállalja vminek az értelmi szerzőségét, szül, szülöttjének vállal vkit, termel, szülőanya

Ezzel szemben a magyarban pl. az anya hangsorból keletkezett szavak:
anya, anyuka, anyaság, anyai, anyasági, anyáskodik, anyátlan, anyányi, anyjuk, anyós, anyás, anyuci, anyucika, anyó, anyóka,anyámasszony, anyaföld, anyanemzet, anyaország, anyaszentegyház, földanya, keresztanya, anyatigris, anyafarkas, anyajuh, anyakoca, / és más állatok/anyakönyv, anyakönyvezető, anyajogú, anyaméh, anyasejt, anyaszomorító, anyaszív, anyaszült ,anyatej,anyaméh, anyajegy,anyanyelv, anyagyilkos,,nagymama, öreganyám, nagyanyó,dédmama,stb.

MONDATALKOTÁS: Az indogermán nyelvek szeretik a többszörösen alá- vagy mellérendelt mondatokat, míg a magyar nyelv ebben is az egyszerűségre törekszik, hiszen tud meríteni hihetetlenül gazdag szókincsünkből.

SZÓJÁTÉKOK:A magyar nyelv képes hihetetlen szójátékokra, mely ősi gyöktermészetéből, és egyszerűségében is komplikált valóságtükröző képességéből fakad: Pl.:

Határosak vagyunk határtalan hátországainkkal, nem ismerünk határt határon innen és túl a határfeszegetésben, a határvonalakat eltolnánk az eredeti határig, ha tárunk lenne, a határunk jobb lenne, vagy csak hat árunkat árulhatnánk?

Fordítsa le valamely indogermán nyelvre ezt aki többre tartja azt, úgy, hogy az eredeti szó határ hangsora benne legyen.Én megpróbáltam, nem ismerik a határfeszegetés, hátország szavakat, valamint többféle hangsorral fejezik ki a többi a határból származó szót. A szöveg értelmét meg pláne nem tudják visszaadni.

DALOK, VERSEK: És akkor még arról nem írtam, mennyi népdalunk van, hiszen a nép egyszerű fia is képes nyelvünkön versstrófákat írni./ kb 300000/, a költőkről nem beszélve. Verseket még nem számoltak össze, Szerintem megszámlálhatatlan.

Eördögh 2017 március 8-én

+5

152Imre Ilyes, Attila Szabó és 150 további ember

44 hozzászólás

Ősi szavak 17 Karácsony- kerecseny

Közeledvén karácsony ünnepe, se szeri se száma a karácsony szó eredete magyarázatának.
Ezekben én súlyos hibát látok, a legtöbben így fogalmaznak: a szó ebből meg abból az idegen szóból ered vagy egyenesen idegen szavakkal magyarázzák.
Ez szerintem a téves finnugor nyelvészet hibája, amely inkább azt erőltette, hogy a magyar nyelv összevissza lopkodta a szavakat a vándorlása folyamán, és az itt élő szláv vagy más népektől. Segítette őket a sokáig hivatalos latinnyelvűség, amely eleinte sok hangunkat nem is tudott jelölni.
Ilyen volt a cs hang is, amely a latin nyelv vadhajtásai miatt hol ts, hol ch, hol ck és más variációkban szerepel , így a mai magyarázatokban is olyan módon magyarázzák, amely szavakban a cs nem szerepel, ellenben ezek a betűk, igen, és ezek idegen szavak.
Szó sincs arról, hogy a karácsony szavunk ezekből ered, esetleg fordítva, ők vették át tőlünk.
Bizony volt a hunok beszédében is cs hang, hiszen anno közel voltak a kínaiakhoz, ott meg Dunát lehet rekeszteni a cs hanggal.
Egy legősibb hangtörvényünk, a hasonulás is igazolja cs hangunk ősi létét, báncsd, roncsd, hajícsd stb,
csak újabban kell a szóelemzés elve szerint írni.
Tehát a karácsony szóban a kar és a csony két ősi gyököt köti össze az á hang, a kerecsenyben meg a ker és a csenyt az e hang.
A kr az egyik legősibb gyökképző msh pár, szavak ezreit alkottuk ezekkel a gyökökkel ; kar, kár, ker, kér, kor, kór, kör, szavaink jelezésével, ragozásával, képzésével a hangrend törvényének, az illeszkedésnek is megfelelve mindig az adott társadalmi valóságnak megfelelő fogalmakat alkotva a többezer  éves ősi múltunk alatt.

A karhoz fűződik a régi szokás, az ölelés, karunkban ringatjuk a csecsemőt, védő kar öleli át a védtelent, a hazát, a hegyek ölelésében fekszik a táj, tehát a szó szeretetet is jelöl, mint így a karácsony szó első gyöke tehát a szeretetet jelképezi, amikor összegyűlik a család, körbeülik az asztalt, kart karba öltve énekelnek vagy kereszttel ünnepelnek a templomban. Régen meg a fényt, a napfordulót várták, a tüzet, a napot, a meleget ünnepelhették a kerecseny ünnepen. Jelképesen is, mert a tűz, a szeretet melege a szívükben is élt. De ősmúltunk is tükröződik a kerecseny szóban, hiszen a Turul a kerecsenysólyom, a Turul a magyar nép eredettörténetének egyik szimbolikus alakja. De a ker gyök az eredője a kereszt, keresztény, keresztel stb fogalmaknak is.
Valószínűleg valamely szimbolikus magas helyen vagy víz mellett ünnepelhettek őseink, erről az ősi csony gyök tanúskodik . Badacsony nevében is benne van, búcsony, bő vízet jelent.
De a csány, cseny, csuny csiny gyökök is számtalan névben előfordulnak ma is. Zalacsány, Csányi, Csinytalan, Csanyik-völgy,Bucsony, stb.
Tehát jöjjünk csak haza a magyar nyelvmagyarázatokban is.
A kerecseny szóban is két gyök van, a ker jelenti, hogy körben köröz, kerül a madár a cseny meg a csonyból a hangrend miatt változott meg.

Eördögh Tünde 2017. december