2015. június 19., péntek

Próza 20


Kerítésszaggatók











A fal köznapi elsődleges értelmében valamit elhatárol, elzár az avatatlanok elől. Falai vannak lakásainknak, a gyáraknak, intézményeknek, így zárkózunk be a magánszféránkba, így óvjuk meg tulajdonunkat.  A fal ezáltal megvéd bennünket. De számos ország is fallal veszi körül magát, hogy a népességét, államrendszerét, kultúráját megóvja, számtalan példa van erre ma is.

 Valószínűleg a honi liberálisokra, szocialistákra  hatott a fal szó másodlagos jelentése, a falat emel az elhatárolódást, a kirekesztést, elzárást is jelentheti. Az unió is ledöntötte a nemzetek között a falakat, megszüntette a határokat. Rossz emlékeket ébresztenek: a berlini fal, és a szocialista országokat a nyugattól elválasztó szögesdrótok.Hát még Kőmíves Kelemen, aki be is falazta az asszonyát! De a kínaiak már több ezer éve megépítették a nagy falukat. Hőköljenek hátra, pont a mi őseink, a hunok támadásai miatt.

A fal tehát véd is, de el is zárhat. A fal megvéd az oktalan betolakodóktól, azt sem szeretnénk, ha a lakásaink a szomszédaink átjáróházai lennének, így azt sem kedvelnénk, ha a határainkon / ami nem is nagyon van már/, beözönlenének az idegenek számolatlanul.

A zöld határ egy liberális határ vagyis nem is határ.
Ezért gátat kell szabni, falat kell emelni azok elé, akik nem kopognak, hanem ajtóstól rontanának be hozzánk /bár ha nincs fal, határ, ajtó sincs/.

Ezért meg kell erősítenünk a határainkat, a jogos védelem megilleti hazánkat. A kerítés, a tulajdonunk, a házunk, hazánk bekerítése észszerű, reális terv napjaink népvándorlása közepette, de a liberálisok, szocialisták máris az igazságos belső  kerítésszaggatók szerepében tetszelegnek hamis történelmi párhuzamok alapján, de lehet, hogy csak a szövegértésük csapnivaló! 

Akkor igyanak inkább egy kis kerítésszaggatót! Nem kertelünk: nem falazunk tovább a kerítésszaggatóknak!




Próza 19
TANULJUNK MEG RÓNI! 3. rész


énlakai templom rovásfelirata


Kiszely.”A "szkíta-magyar" rovásírás. A Kr. előtti V-III. századból Alma-Atától 45 km-nyire a Tien-san lejtőinél Isszik területéről 45 halomsír került elő. Az egyik sírban egy szaka (szkíta) harcost találtak, akinek süvegét, csizmáját állatábrázolásos aranylemezek borították. Az egyik ezüstcsészén 26 jelet tartalmazó szöveg került elő, amelyet a szakemberek olyan "hun írásnak" határoztak, amelyben 14 türk jel is előfordul. A jelek közül 7 a nagyszentmiklósi kincsen is megtalálható. A szkíta-magyar rovásíráshoz tartozó minden bizonnyal a Kárpát-medencében készült balta került elő az itáliai campagnai mezőn. Ehhez hasonló leletet találtak Radocsányban is.”
És íme a Kárpát-medencei rovásleletek:
Bodrog-Alsóbű (900. körül)




      „csináltatta Sándur 1111-ben” […] „ezen kép rámát csináltatta”[33]
Vargyas (12. sz.)




Homoródkarácsonyfalva (12-13. sz.)
Korond (12-13. sz.)
bágyi református templomban (13–16. század):
„Urbn/Orbn Bndó/Bndk csnalta”[34][35]
Székelydálya (14. sz.)
Berekeresztúr (14-15. sz.)
A pécsi rovásírásos címerpajzs.
Luigi Ferdinando Marsigli által 1690-ben lemásolt, eredetileg kb. 1450-ben készült rovásírásos botnaptár:
Küskarácson, Szentkereszt, Pál, Antal, Piroska, Fábián, Ágnes, Inceh, Pál, Bréda, Bódogasszony, Balázs, Ágota […]”
Székelyderzs (1478. vagy az 1490-es évek)
„A eB eC […] Amen.”
Gelence (1497)
„Úrnak születésétül fogván írnak ezerötszázegy esztendőbe. Mátyás, János, Estyán kovács csinálták. Mátyás mester, Gergely mester csinálták […]”[36]
„Ezer öcáz tizenöt esztendőben irták. Lászlo király öt kevetét váratták it. Bilaji Barlabás kettő esztendejik itt valt, nem tőn császár. Kedeji Székel Tamás írta: inet Szelimb török császár itet ben száz loval.”[33]
Az énlakai unitárius templom felirata, 1668-ból:
„Egy az Isten. Georgyius Musnai diakon.”[33]
"Egy az Isten Égnek-Délnek csillaga" tudni illik a Nap

2015. június 18., csütörtök

próza 18

TANULJUNK MEG RÓNI! 2. rész





„Mai 2600 éves írásokat el tudunk olvasni ezzel a rovással”- ezt nem más, mint Kiszely István professzor, tudós állítja ”Kőbe vésett és fába írt történelem” c. munkájában, melyben a Kárpát-medencei magyar rovásírás gyökereiről, előzményeiről és jellegzetességeiről értekezik.

Miért ősi a rovásírásunk?  Hazai és külföldi tudósok, nyelvészek hada fedezte fel, hogy a magyar rovásírás egyedülálló, ősi speciális írás, amelynek sajátosságai mind a hajdani nagy ősi sztyeppei, hun-szkíta kultúrákéval, mind a mezopotámiai, mind az ősi etruszk, de más kultúrákéval is egyező jeleket mutatnak. Ezt részletezem most többnyire tudósok munkái alapján.

Miért? Mert a nyelvünk is ősi, ősi agglitunáló nyelv, egyszerű, közérthető, logikus, tiszta, és önmagától fejlődik ősi gyöktermészete révén/ gyökök a nyelvünk sejtjei, de erről majd később, elöljáróban csak merengjünk el pl. a kp gyök szócsaládján, kép, kúp, köp,kop, kap, kip-kopp, kúp, stb és ezek szószármazékairól, többezer szó/

Nyelv, beszéd és írás csak akkor fejlődnek egymásnak adekvátan, ha a beszédet híven tükröző írás alakul ki, ezt biztosította őseink rovásírása.
Nem volt még semmilyen nyelvtan, semmilyen akadémia, őseink mégis írtak, róttak, úgy, ahogy jólesett nekik, és ahogy tudtak, egyszerűen vagy cicomázták, összerótták a jeleiket, díszesen cifrázták, így tudósítottak magukról, eseményekről, éppen úgy, mint ma pl. az interneten a sok betűkészlet révén.
A rovásábécében annyi betű biztosan van, amennyi hang van a magyar nyelvben, sőt néhánnyal több, ld: idegen betűk. 
Ezzel ellentétben a kora középkorban bevezetett latin írásban 13 hangnak nem volt megfelelője, jelölője, betűje! 1922-ben találták meg az utolsó betűt, a dzs-t. /Hogyan írták addig a lándzsát vajon latinbetűs írásmóddal,pedig régi szó, régi fegyvert jelöl/
 Mégis irtották az ősi magyar rovásírást.
„A beadott iratok és vésetek tűzzel-vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék" - így szólt egy középkori állami törvény. De a"pogány írással írt" imakönyvek elégetése is bizonyítja, hogy az ősi magyar írással nemcsak véstek, hanem írtak is.

2015. június 14., vasárnap

Próza 17
TANULJUNK MEG RÓNI! 1. RÉSZ


tatárlakai korong

Ismeritek ezt az idézetet, igaz? „Róvja fel a` kapu fél fájára, hogy el ne felejtse:
Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!”
Bizony Fazekas Mihály írta a Ludas Matyiban. Ő, aki még ízes /nyelvújítás előtti nyelven írt/ nem átallott rovásról szólni.
Igaz, bizony, hogy még az ő idejében is róttak, méghozzá fára.
A rovásírás az egyik legősibb írásforma, hiszen nem ismerték még a papírt vagy a könyvnyomtatást, viszont bizonyos dolgokat észben kellett tartani, be kellett vésni, és ezért akkor még a fába rótták az egyezményes jeleket. Vagy kőbe,csontba.
Nekünk van az egyik legősibb rovásírásunk, és erre büszkének kell lennünk. Miért maradt meg a köznép körében? Ezt a pozitívumot a hódítóknak is köszönhetjük, hiszen miattuk nem tudott elterjedni teljességgel a latin írásbeliség, valamint a köznép művelődése sem lehetett központi erejű a hódítókkal vívott csaták özönében.
Az ősi székely-magyar rovásírás a köznép írása volt, ezért fenn is maradt, templomok famennyezetén, székelykapukon, botokon, korongokon. A legrégibb, a tatárlakai korong mintegy 6000 éves, vagyis régebbi a kínai leleteknél, amelyek képírás jeleket örökítettek meg teknősbéka és szarvascsontokon ie. kb 2000-3000-ben
Eleinte a kínaiak is fába vésték díszes szójeleiket, és jóval az európaiak előtt már nyomtatták e jeleket. 868-ban alkották meg a Gyémánt szútrát, az első nyomtatott könyvet fadúcos nyomtatással. A koreaiak pedig megalkották a híres Tripitakát a 13.sz-ban, amely csaknem 100000 szónyomatot tartalmaz fára vésve.
A mi rovásunk azonban hangjelölő. Nem szavakat, szótagokat, képeket jelölünk vele, hanem a hangjaink alapján betűket róvunk. Ilyen magasszíntű volt már az őseink gondolkodása is. A rovásírás, a rovás betűkészlet tehát ősi nemzeti kincsünk, legyünk büszkék rá. Megtanulni soha nem késő.
Hasonlít az ősi etruszk betűkészletre. Egy érdekesség: A koreaiak királya Szedzsong a 15.sz-ban  alkotta meg a mai koreai ábécét, a hangult, és ehhez felhasználta az  akkori ismert ősi írásokat  /szankszrit, etruszk, stb /is. Íme a székely-magyar rovásírás ábécéje:


Tovább..

Próza 16

Vérvonal







A bevándorlási ügy mesterséges hullámverésében   egyre nagyobb szerephez jut az un. „baloldali liberális” médiában a vérvonal emlegetése.

Mást sem hallok, olvasok, minthogy kinek milyen származásúak voltak az apukáik, anyukáik, nagypapijaik, ükijeik. Egy kiderült, egy fia magyar, pláne meg hun vagy szkíta sincs köztük.

Az Akadémia már régen űzi ezt a sportot, egyetlen egy előásott csontról nem állították még, hogy magyar vagy hun csontok, valamilyen elő- vagy utólagos bevándorlók ismeretlen kulturális csontjai azok, bizony.

De most már az élők is elkezdték a származástant beépíteni a politikába, történelembe visszamenőleg is.
Az egész ellenzék kiállította magáról a vérvonalát, egy csipet magyar vér nincs bennük- hangoztatják-, mindegyikőjük bevándorolt valahonnan valamikor valamiért.

Ezért aztán minden „véletlenül itt ragadt vagy itt született magyarnak” kötelessége lesz minden bevándorlót befogadni, akár illetéktelenül, akár jogosan, akár mint politikai, akár mint gazdasági menekült lépi át a határunkat.

Ennek jegyében aztán nemcsak magukat diszponálták át nem-magyarrá, hanem minden plakátot átfogalmaznak, újrafestenek, újraértelmeznek, erre pénzt gyűjtenek, új pártokat alapítanak. Mindenkit be kell fogadnunk, amíg 15 millió bevándorló országa nem leszünk, punktum, pótolni kell a határon túli területek elvesztésével  „elvándorolt”, az új államok által röghöz kötött, „befogadott” magyarokat.

.Amikor kettős állampolgárságot akartunk számukra, azt nyilván nem támogatták, mert csak úgy kóricálnának összevissza haza meg vissza! Még mit nem!

Lehet, hogy rosszul emlékszem, mintha kikérték volna maguknak ugyanők – nem is olyan régen-, ha netalán kétségbe vonta volna valaki a magyarságukat?

Meg mintha lenne egy genetikai vizsgálat is arról, hogy a Kárpát-medencei őslakosok többsége magyar eredetű.

Vajon ezért utálják a magyar jelképeket is, a turulmadárt, a csodaszarvast, a Szent Koronát, ősgesztáinkat, mondáinkat, történelmi múltunkat? Ezért találták ki az ősi magyar-sumer gyöktermészetű anyanyelvünkről, hogy finnugor eredetű?

A bevándorlóknak a saját hazájukban kell visszaadni az otthonosságot, komfortérzetet, akik háborúkat szítnak, viseljék a következményeket is. Segítse őket Európa is, de a saját hazájukban. Csak ez lehet a megoldás.



2015. június 9., kedd

Próza 15

Partyizányi





Napjainkban feléledt az ellenzéki partizánság  -bár ők Orbánt vádolják,  hogy mindig harcol, és egy igazi diktátor- , a partizánharc igazi fénykorát éli ma kis hazánkban.
Azt állítják magukról, hogy ők békések, és a demokráciáért kizárólag a szólásszabadság és a jog fegyverével harcolnak.

Érdemes a parlamenti hozzászólásaikat megtekinteni, mennyire békés módon veszekednek az ellenzékiek, van olyan ellenzéki hölgy, aki még levegőt is alig tud venni a becsmérlő szóvirágai között, majd, ha esetleg visszaszólnak neki, előveszi azonnal a nőiességét, miszerint őt emiatt bántják/már amennyi van neki ebből/.

Különösen éles fordulatot vett napjainkban az ellenzéki harc a nemzeti konzultáció kérdőívei miatt. Először Brüsszelbe rohangáltak, Verhoffstadt, brüsszeli liberális képviselő meg is rótta Orbánt  - mint egy szédelgő jegenyefa a viharban lobogtatta a kezében a kérdőívünket-: Micsoda pimaszság ez, mi az, hogy megkérdezik nálunk az embereket erről, és választhatnak ?
Juncker meg is paskolta ezért miniszterelnökünket. De nyugodjanak meg, másokat is szokott, még fojtogatni is /lásd erről versemet itt:.

Az ellenzéki sajtó a béke jegyében most totális támadást indított a kormány ellen. Csúnya diktátor kormány nem akarja befogadni a menekülteket Ázsiából és Afrikából válogatás nélkül. Kiderült, hogy nálunk szinte minden ellenzéki menekült volt, fitotgatják származásukat, miszerint ők még ma sem magyarok. Volt már ilyen, egy menekült Petőfiről is állította, hogy ő sem volt soha magyar. Ilyen vészterhes időkben az ellenzékből mindig kitör a vérvonal  dicsőítése.

A kérdőíveket ignorálják, ne küldjék vissza a demokrácia jegyében! –biztatják híveiket az  un. ellenzéki sajtóban, blogokon, hírportálokon.

A partizánharc azonban most teljes erővel elkezdett tombolni. Maszkos és nem maszkos partizánok  festékes dobozokkal, ecsetekkel, ollókkal felfegyverkezve totális támadást indítottak a kormány  bevándorlási plakátjai ellen, és az éj leple alatt, sőt világosban is átrajzolják, átfestik  azokat.
Ezeknek a festés a mániájuk? Eleinte a szobrokat mázolták le, most meg a plakátokat. Azért, hogy akinek esetleg tetszik, az ne lássa? Ez ám a partizáni ellenzéki demokrácia! Gratulálunk! Volt már ilyen nálunk, a Kádár-rendszerben 40 évig, meg 1919-ben is.

De mi a céljuk?  Ja, hogy legyünk hirtelen vagy 15 millióan, de nem magyarok? Értem, ezért nem támogatták a határon túli magyarok kettős állampolgárságát.



Próza 14
TRIANON EGY GICCS?

Vecsési trianoni emlékmű, székelykapu fafaragással, jelképes Nagy-Magyarországgal, amelyremár csak jelképesen léphetünk be


Trianon terméke a nemzeti giccs –mondta  egy történész napjainkban.  Aki ilyet mond –mint történész, az a történelmet elsősorban művészi feldolgozásban és nem a valóságában észleli? Vagy nem tudja a kettőt megkülönböztetni egymástól, tehát ő egy történészgiccs lehet?
Nos, nézzünk csak ennek utána alaposabban!
Kinek mi a giccs?
Befolyásolhatja-e a történelemszemléletet az, hogy pl. mit tartunk giccsnek?
 Vagy a művészetről vallott felfogásunk befolyásolja-e történelemszemléletünket?
 De mindkettőt befolyásolhatja-e tudásunk, értékítéletünk, a hazánkhoz fűződő viszonyunk?
Akkor a történelem giccs-e? Vagy csak a történész?
Izgalmas kérdések.
Szerintem már az ősember is egy giccses valaki volt. Püff! Fejbevágta a bunkósbotjával a húsáért az arra jövőt, és ezután nem átallotta le is rajzolni. Pfuj!
Indiánok? Ajjaj!!! Giccses módon kifestették harci jelekkel magukat, ordenáré módon táncoltak, és hamm, meg is ették az arra tévedteket, miután előzőleg szépen feltrancsírozták, megsütötték vagy főzték őket, melyikük, hogy szerette. Mellé kukoricát és piros paprikát is fogyasztottak.
Középkorban dívott csak igazán a giccs! Hatalmas freskókat festettek az égbeszökő templomok mennyezetére , éjt-nappallá téve imádkoztak, közben meg megsütötték máglyán a boszorkányokat, és ráadásnak Galileit és Jean d`Arcot is. A giccses szemtelen szerint a föld már akkor is forgott,  a másik meg 100 évig háborúzott volna, ha hagyják.
A francia és angol királyok aztán teljes erőből elterjesztették Európában a giccset. Uralkodtak egymáson, az országukon meg egymás országán, de adtak nagyon a külcsinre, rizsporozták magukat, parókát hordtak, a hölgyek és urak csodás ruhákban pompáztak, egy kicsit azonban büdösek voltak, mert nem szerettek mosakodni. De szívesen lefejezték azokat, akik szerették vagy nem szerették őket, különös tekintettel rokonaikra, feleségeikre, jobbágyaikra, mert kedvelték a művészeteket/ld: giccses lefejezések műv. lexikonokban/.
Az  európai hajósok meg elindultak Amerikába, és szépen kiirtották előbb az amerikai őskultúrákat, majd adtak egy lökést ők is a giccsnek, megalapították a mai amerikai állampolgárok örömére az USA-t.
Az európai rabszolgakereskedők ezek után úgy adták-vették az embereket, mint más a cukrot / ja azt is behozták először/. A giccsesekért nem sokat adtak, szerették a szépet ők is. Nem átallották kiválogatni őket, mint férfi, nő /ma már ez orbitális giccsnek számít/.
A történelem meg a giccs különös kölcsönhatása volt a francia forradalom. A szabadság-egyenlőség-testvériség jegyében úgy irtották egymást, mint más a répát. De elterjesztették az új művészeteket is, amelyben le is rajzolták és festették e tényeket, csak elnevezték szimbolizmusnak,  szürrealizmusnak, avantgardnak, hogy mások meg ne értsék.
Közben, meg előtte és utána, akik unatkoztak, a giccs jegyében kitalálták a tudományos szocializmust, és Marx erre fel megírta a Tőké-jét. / De lehet, hogy ő találta ki egyedül, ez így még giccsesebb/.
Több se kellett erre fel az oroszoknak, rögvest csináltak egy Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, és a fehérek meg a vörösök / más színt nem nagyon ismertek/ egymást aprították halálig, közben meg a cárt és Patyomkint is.  De nem haltak ki, mert már akkor is annyian voltak, mint ők. Így ott és Európa egy részében is győzött a szocreál egy ideig. Csak közben még csináltak más eus nagyhatalmakkal két világháborút, ami persze nem volt annyira giccses, csak a végterméke, a békediktátum, amit Trianonnak hívunk.
Mi ehhez képest egy trianoni emlékmű székely fafaragással, ősi  hun-magyar-székely rovásírással, és hajdanvolt Nagy-Magyarországgal ?
Ennyit a giccsről, a történelemről, az összefüggéseiről meg a végtermékeiről.


2015. június 6., szombat

Próza 13


A trianoni medve







 CUKI MEDVE, AMELY ÁTJÖTT A HATÁRON, LEGYŐZTE A LIBERÁLIS SAJTÓT, ÉS TRIANONT IS!!!!!!!!!
HATÁRTALANUL - MONDTA A MEDVE!

A MEDVE, AMELY NEM ISMER HATÁROKAT!

ÁTMENT MINDEN HATÁRON- A MEDVE!

2015. június 4., csütörtök

Próza 12



Ma van Trianon gyásznapja




A szégyenteljes trianoni diktátum magyarok millióit kényszerítette megaláztatásba, sőt halálba. Az elszakított országrészeken még ma is dúl a magyarok elnyomása, nincs autonómia, tiltják zászlóinkat, jelképeinket, a magyar nyelvet, a kettős állampolgárságot. Európa szégyene a határon túliak elnyomása.Igazságot Magyarországnak!









 Rovással készültem a gyásznapra, amely nemzeti kincsünk, megtanulni soha nem késő, belevéstem a 
Szent Koronánkba:

Igazságot Magyarországnak!