A lázadó Janus Pannonius

Egy  olaszországi freskón

Ma is vannak lázadó személyiségek, szerintem Janus Pannonius is ilyen volt.

A költő latinul írta verseit, ő a humanista költészet első jeles magyar képviselője.

Ez a költészet szakított a középkori művészek ortodox névtelenségével, a személytelenséggel, a sematizmussal. A humanista költő önmagáról, emberi érzésekről, a barátságról, szerelemről, a magyar táj szépségeiről, a kor problémáiról írt költeményeiben kitárulkozóan, személyes hangvétellel.

Eredeti neve Csezmicei János  /ez a község már eltűnt/, 1437-1472-ig élt. Olaszországi egyetemeken tanult, Vitéz János volt a nagybátyja, aki Mátyás király nevelője, politikai tanácsadója volt. Mátyás   budai palotája az európai humanista, reneszánsz kultúra központja volt, s maga Mátyás nemcsak kül-és belpolitikai stabilitást teremtett, hanem a kultúrát magas fokon pártolta. Janus Pannonius Mátyás udvari költője, és  pécsi püspök lett.

Szerintem igazi lázadó személyiség lehetett. Közlöm egy-két erotikus versét is. Gondoljunk bele, katolikus püspök létére írta. Élete végén valóban fel is lázadt Mátyás ellen, részt vett egy fegyveres összeesküvésben, de nem a harcban, betegségben vesztette életét.

Igazi költői vallomás önmagáról:

PANNÓNIA DICSÉRETE

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!

Hazaszeretet a táj, a magyar kultúra, történelem dicsérete:

KÖNYÖRGÉS AZ ISTENEKHEZ A TÖRÖK ELLEN 
HADBA INDULÓ MÁTYÁS KIRÁLYÉRT

Bontja a szent lobogót, viszi Mátyás a török ellen;
 Rajta, segítsétek mind, egek istenei;
Add neki kardod, Mars; paripád, Castor; Phoebus íjjad;
 Pallas, a vértedet; add, Herkules a buzogányt!
Vulcanus, kalapálj páncélt, mit a dárda se tör be,
 Achilles aminőt hord vala és Aeneas;
A csatavész közepette, fölébe borítva a pajzsod,
 Meg ne sebezhessék - védd te magad, Jupiter!
Ámde ha jobban esik lustán heverésznetek ottfenn,
 Szóljatok atyjának, küldje le őt körötök,
S nem kell más, maga is megvédi fiát a csatában,
Szórja az égből is gyorstüzü mennyköveit.:

BÚCSÚ VÁRADTÓL

A végtelen mezőket hó takarja
S a zöld berekre is, hol lomb virított,
Most téli zuzmarás lepel borul rá.
A Kőrös szép, de jobb, ha indulunk tán,
Soká tart, míg elérünk Ister úrhoz;
Fel hát az útra, társaim, siessünk!
Folyón, mocsáron át gyerünk előre,
A mély tavak fölött is jég feszül már,
S hol imbolygó ladikján félt a gazda,
Most bátran jár-kel, hetvenkedve vágtat
S rugdossa tán a holt hullámok élét;
Fel hát az útra, társaim, siessünk!
A szél se hajtja úgy a fürge sajkát
(Csapkodhat hozzá még a gyors lapát is),
Ha bíboros vizén a lusta tónak
Zefir szaladgál s fölborzolja bőrét,
Mint kis szánkóm, ha jó lovak röpítik;
Fel hát az útra, társaim, siessünk!
Búcsúzom én, ti lanyhán buggyanó, dús
Források is; nem terjeng kénszagú köd
Fölöttetek. Be jó is volt szemünkre
A timsós víz, mely csöndesen patakzik
S még orrunkat se bántja tiszta gőze;
Fel hát az útra, társaim, siessünk!
Isten veled, te híres ritka könyvtár,
Hol ráakadtam annyi régi műre,
Itt szállt meg Főbusz is, hűtlen honához,
S innét a szűzi múzsák sem sietnek
Kasztáliának erdejébe vissza,
Fel hát az útra, társaim, siessünk!
Búcsúzom tőletek, királyi szobrok,
A tűz sem foghatott ki rajtatok s a
Nehéz romok sem roppantottak össze,
Mikor vad lángok perzselték a várat
S a füstfelhőtől elborult az égbolt,
Fel hát az útra, társaim, siessünk!
S te is lovas király, rőt vértezetben,
Ki roppant bárdot markolsz harcrakészen,
Kinek márványövezte síri szobrát
Kiverte egykor gyönyörű verejték,
Szent László, oltalmazz s te légy vezérünk:
Fel hát az útra, társaim, siessünk!

Egy-két erotikus verse a Magyar Erato 1986. kiadásból:

Íme ilyen verseket is írt, szerencsére latinul, a hívek nem tudták elolvasni valószínűleg. Ugye nem tudtuk?  Vagy akkor még…. vagy már…. a papok is élhettek szabadon szexuális életet és hírül is adhatták? Ilyen nagy fordulat volt a reneszánsz és a humanizmus előretörése a sötét középkori vallási fanatizmus után.

SAJÁT MAGÁRÓL:

Ó, te parázna! Akárhány nő öle tárul eléd, te

egyre csak újra hevülsz, nem hagy aludni a vágy.

EGY BUJA KÉJNŐRE

Míg has a hassal, comb meg a combbal, ajkam a száddal

összefeszült, s belebújt mély hüvelyébe a kard,

addig az összes lányt bujaságban messze legyőzted,

s bájad előtt vágyam meghódolt. Soha nem

font szorosabb ölelést a borostyán. s csók sose volt ily

zárt kagyló, segített a nyelv, a kar és a fenék.

Ám, miután vágyad nagyon hamarost kielégült,

„Jól van, elég”- nyögsz fel Lúcia, „jól van elég”

Miért szakítottad félbe? Miért állsz ellen, ügyetlen?

Várd meg Lúcia, míg jól kibaszom magamat.

MÉG MINDIG LÚCIÁRA

Megvetsz, Lúcia, eltaszítsz magadtól?

Nem volt még soha lány /szavamra/, hogy ne

tudtam volna kegyét kiérdemelni.

Kételkedsz? Igazam hatalmas érvét

van módom, gyönyörűm, kezedbe nyomni.

Arcképe  egy Corvinán 

Mátyás- Corvinák

Corvina Mátyás arcképével

Janus Pannonius szobra a róla elnevezett pécsi gimnáziumban

MAGYAR KÁRPÁT-HAZÁM 

Szent Korona, Atilla a Képes Krónikában jogarral, országalmával, de máshol Turullal, Árpád vezér a Feszty körképen

Magyar vagyok, nem finnugor,

Ősöm Nimród, Hunor, Magor,

Hazám a Kárpát-medence,

Attilla Nagykirály szerezte,

Határait megnövelte.

Árpád vezér megőrizte,

Karddal, nyíllal meg is védte.

Turul-házi  királyok

Dicső ősi Kárpátok

 Határait harccal, vérrel,

 Erővel és békességgel

Védték ősi szeretettel.

Támadt labanc, orosz, török,

Magyar hazám mégis örök.

Véssétek jól eszetekbe;

Miénk a Kárpát-medence!

Koronázási palást, hun korona, hun kereszt

Szent István, Szent László, Mátyás király

jogar, országalma, Szent Korona

Helyesi, 2016.márc.27.

Húsvéti kalendárium

Leonardo de Vinci: utolsó vacsora

Giovanni Donato da Montorfano, KeresztrefeszítésPassió és újjászületés
Az év egyik legnagyobb, több napig tartó ünnep-sorozata a húsvét. A Jézus halálát és feltámadását középpontba állító keresztény ünnep a pogány tavaszkezdő rítusok hagyományát is magába foglalja. Összeállításunkban Virágvasárnaptól Húsvéthétfőig vesszük sorra az ünnep legfontosabb részeit.
Virágvasárnap
Virágvasárnapi körmenetHúsvét előtti vasárnap, Virágvasárnap vezeti be az ünnepet. Jézus ezen a napon vonult be diadalmasan Jeruzsálembe, és lábai elé a tisztelet jeléül ágakat, vagy pálmaleveleket fektettek.
Az ünnep a 4. századtól terjedt el. A hagyomány, hogy a virágvasárnapi bevonulás szereplői a gyermekek, feltehetően a jeruzsálemi egyház liturgiájából ered. Felnőttek keresztelésére évente kétszer – vízkeresztkor és húsvétkor – került sor, így a virágvasárnapi ünnepen az ujjongó népet a keresztelésre várók jelképezték, őket pedig a görög egyházi nyelv „gyermekeknek” nevezte. Ez a hagyomány úgy őrződött meg, hogy az iskolás gyermekek ilyenkor barkát gyűjtenek, amit a templomban megszentelnek. A szentelt barkát gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak tartják, de elűzi a jégesőt is és megóv a villámcsapástól.
Hagyományosan több palóc községben ilyenkor tartják az úgynevezett kiszehajítást. Fiatal lányok a telet jelképező, menyecskeruhába öltöztetett szalmabábut visznek végig a falun, majd vízbe dobják majd elégetik. Ezzel a cselekedettel rituálisan is vége van a télnek. Majd következik a Nagyhét, Jézus kereszthalálához és feltámadásához vezető eseménysorozattal.
Nagyhét
KrizmaszentelésNagyhéthez köthető a tavaszi újjászületés ünneplése is. A természet virágba borulása a test és a lélek megújulását is jelenti. A magyar falun a parasztok egészen a közelmúltig a nagyhét tiszteletére megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is. A szerszámokat letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor a gyónásra, szentáldozásra is. Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék. A húsvét táján végzett gyónást még a XX. század elején is a gyóntatócédula igazolta, ilyet ma is találni régi imádságoskönyvekben. Egyes helyeken a vízkereszti házszentelés alkalmával az asztalra készítették és a plébános jelenlétében a sekrestyés cérnára fűzve összegyűjtötte. A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizmaszentelési mise. (Krizma a püspöki szertartásokhoz használt olívaolaj és balzsam keveréke). Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit is.
Nagycsütörtök
Leonardo da Vinci, Az utolsó vacsoraAz utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Ezen a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok és a csengők. Utána húsvét vigíliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után a lábmosás szertartása következik. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az oltárfosztás: az oltárt a díszeitől megfosztják, az ajtaját kinyitják. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, arra emlékezve, hogy Jézus ezen az éjszakán megkérte tanítványait, virrasszanak vele.
Nagypéntek
PassióJézus kereszthalálának napja. Ilyenkor szigorú böjtöt tartanak mindenütt, osztozva szimbolikusan Jézus szenvedéseiben. A népszokásban általános tisztálkodási nap is: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak a patakban és az állatokat is megfürösztik. Sok helyen nem gyújtanak tüzet. A katolikus egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s a Nagycsütörtökön kiüresített oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt.
Nagyszombat
tűzgyújtás, húsváti gyertyaEste tartják Jézus feltámadásának ünnepét. A halál legyőzésének egyik központi eleme a tűz. A tüzet ősi módon (csiholással, dörzsöléssel) újra meggyújtják és megszentelik. A katolikus egyházban az egyik ilyenkor szokásos liturgia a Fényliturgia: a tűz megáldásának és a húsvéti gyertya meggyújtásának szertartása, amely Jézus feltámadását jelképezi. Az esti harangszó a böjt végét jelenti. (A húsvét név is erre utal: hús magunkhoz vétele újra, a böjti időszak után). A katolikus időszámításban szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik, amely után húsvéti körmenet hirdeti a világnak Krisztus feltámadását.
Húsvétvasárnap
húsvéti sonka, tojás, kalácsEhhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket és mindig hazataláljanak. Ilyenkor tartják a húsvéti határjárást: az egész falu népe körbejárja a földjeit, kitisztogatja a forrásokat. Sok helyütt bált is rendeznek.
Húsvéthétfő
húsvéti locsolkodás Hollókőn, fotó Komka Péter, MTIA locsolkodás és a hímes tojás ajándékozása ősi termékenység-kultusz továbbélése. A víznek emellett megtisztító, megújító erőt is tulajdonítanak. Van olyan legenda is, amely arról számol be, hogy a Jézus feltámadásán ujjongó asszonyokat a sírnál a katonák lelocsolták, ezzel próbálván lecsendesíteni őket. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi, de a piros színnek egyébként is védőerőt tulajdonítottak. A húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést, fiataloknál pedig a termékenységet, az élet átörökítésének képességét hivatott jelképezni.
Forrás: Várnagy Antal, Liturgika, Lámpás kiadó, Abaliget, 1993.
Tarján Gábor, Mindennapi hagyomány, Magyar Médiapedagógiai Műhely, 1993.
Édes Borbála

Tetszik

A sas nem kapkod legyek után…

Sokan nem ismerik ezt az egyszerű mondást sem.

Úgy felvillanyozódott néhány ellenzéki hírportál, blog pár hőbörgőtől, hogy már Orbán bukását vízionálják.

Ecsetelik, szegény miniszterelnök milyen krízisen mehet most keresztül, mivel kb 200 őszülő, ám borzos is, vagy ritkás hajú, többnyire nyugdíjas vagy meghatározhatatlan korú és foglalkozású esőkabátos, dzsekis vagy esernyős személy magából kifordulva üvöltözött, sípolt, dobolt ifjú forradalmárt játszva március 15-én a miniszterelnök ünnepi beszéde alatt.

Sok ellentüntető profitált nemcsak hazafiságból, de a világhálón terjedő trágár szókincsből is - sőt jó páran kreatívításukról  is tanúbizonyságot tettek egymás becézése folyamán / pl: a kottonfejű jelzős szerkezetes /.

 A bikfaszónok hiába kérlelte őket, csak álljanak némán hátat fordítva, nem fogadtak neki szót, mindegyik ott és akkor akarta megvalósítani önmagát, a benne eddig lapuló, de most teljes erejében megmutatkozó 2016-os márc. 15-i ifjút.

Volt verekedés, táblatörés, sírás-rívás is, dühöngött a harcos táborok között a pártoktól eltanult politikai kultúra, a tévesen elképzelt utcai önmegvalósítás, majd elgrasszáltak - némelyek  tépett kockás füllel és kokárdával-  a következő tüntetési, jobban mondva ordibálási helyszínre.

Miután az ellenzéki pártokkal együtt sikeresen megvalósították a rátelepedési stratégiát és taktikát, óhajuk beteljesedni látszott, mert az egyik szónok bocsánatkérésre szólította fel a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt. Így annak a tüntetésnek az eredeti céljait és követeléseit is sikeresen eltakarták.

Nesze nektek, márc . 15-i nemzeti ünnep, hősökre emlékezés, pedagógusok reális követelései!!!

Szegény fent említett elnöki személyek azóta is cidrizhetnek, hogy jaj, most mi lesz, ha nem kérnek bocsánatot.

Nekem meg ez a dal jutott az eszembe:

https://www.youtube.com/watch?v=ixj8bvsa3lw

1848 MÁRCIUS 15

NEMZETI ÜNNEP

Mit kívánok én?

LEGYEN EGYETÉRTÉS ÉS BÉKE MINDEN MAGYAR KÖZÖTT A SZABADSÁG MELLETT!

NE HAGYJUK, HOGY MEGOSSZANAK BENNÜNKET PÁRTOK, ÚJSÁGÍRÓK, ELEMZŐK, HÍRPORTÁLOK, BLOGOK ÉS MÁSOK!

EGY A NEMZET!

PETŐFI SÁNDOR

JÓKAI MŐR

ARANY JÁNOS

https://www.youtube.com/watch?v=oGBtQNzWWBk

Egy szép album: tavaszi hadjárat, 48-as katonadalok

https://www.youtube.com/watch?v=PBRjkmol1Iw

Nemzeti dal: Kormorán

Kutyafáját!

Mérges kutyák

A balsajtó megint kitett magáért. Napok óta másról sem lehetett olvasni, mint Orbán Viktor kutyájáról. Nem mondhatjuk, hogy a miniszterelnöknek se kutyája, se macskája, ezért napi rendszerességgel  előveszik, akije meg amije van, gyermekeit, vejét, apját, ő magát. Kutakodnak utánuk, egy kis rágalmazásért sem mennek a szomszédba.

A tolerancia bajnokai naprakészek a miniszterelnök egész rokonságából, tudják, melyikük hol van, mit miért csinál, és nem csinál, mit és hol tanul, milyen üzletük van. A kutya mindenit! – sejtetik, milyen jól megy nekik.

Bezzeg szegény baloldali újságírók, nekik nincs mit aprítaniuk a tejbe, se a teába vagy viszkibe, hát ez még sem igazságos. De nem tetszik ez emblematikus figuráiknak, Heller Ágneséknek, Juhász Rugdosó Péternek, Tuareg Kétfarkú Kutyapártinak, és egyéb ragadozóknak, hüllőknek, mint pl. a Varánusznak sem. Pénz beszél, a kutya meg ugat egyre hangosabban, pedig a kutyaugatás nem hallatszik az égig.

Miután szegény Orbán Ráchelt kényes kérdésekkel mikrofonvégre kapó kickacdávid  /nem macska/ jól leégette magát az otrombaságával, elővették Orbán Viktor kutyáját. De minden bizonytalan volt, mint a kutya vacsorája, a kutya eltűnt a virtuális és a való világ süllyesztőjében.

Akinek nincs kutyája, maga ugat este - jegyében - se szeri, se száma nem volt a Hol van a kutya elásva?;  Megette a tél a kutyát?;  Kutyaharapást szőrével ; Kutyából mégis szalonna lett? c. riposztoknak, az egész ballib oldal kereste szegény kutyust.

Ebül szerzett jószág ebül vész el, ugye?– harsogták. Amelyik kutya ugat, az mégis harap. Nem az én kutyám kölyke, ezért keressük – írták,mondták.

Minden bizonytalan lett, mint a kutya vacsorája, de csak kötötték az ebet a karóhoz, pedig kutyaugatás nem hallatszik az égig.

Eb ura fakó, végül csak meglett a kutya, egy hatalmas kihalt birtokon csóválta a farkát egészségesen, így mindenki megnyugodhatott. De mégsem. Miért van ott? Miért pont ott van? Eben guba, a kutyamindenit! Jön még kutyára dér- mormolták.

De csak hátrább az agarakkal, a kutya ugat, a karaván meg halad, kedves baloldali kutyaütők, egyszer volt Budán kutyavásár, írjatok valós riportokat, cikkeket, ne gyűlölködjetek hírportáljaitokon, blogjaitokon, ne a farok akarja csóválja a kutyát!

Cuki, aranyos, szép kutyák 

 

 

 

Hogyan vélekedtek Attila Nagykirályról, a hunok királyáról? 

Attila és Leó pápa találkozása/Képes Krónika/

 A hunok a mi, a magyarok ősei voltak, krónikáink két bejövetelről írnak, a hunokéról és Árpádéról.Eddig Jordanes, aki Ottó német császár krónikaírója volt rosszindulatú jellemzését fogadták el, ideje tisztán látni. Attila kora nagyszerű királya volt, aki hatalmas birodalmat hozott létre itt, Európában, és megbuktatta a római birodalmat.

Attila: Képes Krónika

"Fenséges étkeket szolgáltak fel nekünk és a barbár vendégeknek ezüst tálakon, de Attila nem evett mást, csak sültet, egyszerű, fatálcáról. Minden másban hasonlóan mértékletes volt; fakupából ivott, míg vendégei arany és ezüst serlegből. Ruházata is egyszerű volt, csupán a tisztaságát igényelte. Sem az oldalán viselt kard, sem szkíta lábbelije, sem lova kantárja nem volt díszített, eltérően más szkítákétól, akik arannyal, ékkővel vagy bármi értékessel ékesítették azokat. A földet gyapjú szőnyegek borították." (Priszkosz rétor feljegyzése)

"Ethele király ugyanis barna színű, fekete s villogó szemű, széles mellű, büszke járású, alacsony termetű vala; szakállát mint a hunok megeresztve hordja vala. Vakmerőségben magamérséklő, csatákban ravasz és ügyelő, testéhez illő erejű, akaratjában nagylelkű, fegyvere csinos, sátra s öltözete tiszta, és szerfölött buja is vala. Szekrényében pénzt tartani nem szeretett; miért is az idegen nemzetek szerették, minthogy bőkezű és barátságos vala, szerfölött nagy keménységéért pedig hunjai csudálatosan félnek vala tőle. Azért is az egész föld kerekségéről különféle országok nemzetei tódulnak vala hozzá, kikhez tehetsége szerint bőkezűen viseli vala magát.”(Kézai Simon)

Delacroix festménye Attila

"Attila-, Árpád- és Szent Istvánban van megtestesülve a három korszak, melyre a magyar nép hős története oszlik, s e jellemmel tűnnek ők fel a hagyományban, hogy az idők különbözése daczára is egy közös cselekvényre összeműködnek, s egymás fiai nem csak test, hanem lélek szerint is.”(Amédéé Thierry)

„Atilla, a kor legnagyobb egyénisége volt, sok tekintetben az élete azonban a mai napig misztérium maradt. A IV. század végén, Ázsiából Európába érkező lovaskultúrájú nép uralkodójaként, az Uráltól a Dunáig terjedő hatalmas birodalmat alapított és térdre kényszerítette a dicső Római Birodalom örököseit, a kor két nagyhatalmát, Konstantinápolyt és Rómát.

Raphael: Leó pápa és Attila találkozása

Ötvennyolc éves korában váratlanul meghalt, mielőtt elindította volna végső hadjáratát Nyugat ellen. Sikerei és tettei ismertek, az igazi személyisége azonban kevésbé. Korabeli hiteles források szerint beszélt latinul és görögül, nyitott és kíváncsi volt mindenre. Pontosan az ellentéte egy primitív és brutális embernek. Kíméletlen és kegyetlen is tudott lenni, de kíméletlenségben és kegyetlenségben a római császárok magasan felülmúlták, anélkül, hogy megközelítették volna bravúros tetteit és zsenialitását. Tudjuk, hogy sok embert megöletett, de senkit sem üldözött a hite miatt, minden vallást tiszteletben tartott. Nagy politikus volt? Ez nem megfelelő kifejezés kivételes személyiségére. Elbűvölő, ellenállhatatlan tárgyalófél volt. Ugyanakkor képes volt egyesíteni, megszervezni, irányítani több ezer kilométeres távolságú területeken élő, függetlenségre szomjazó népeket, és Ázsiától Európáig győzelmes hadjáratokra vezetni a kor nagyhatalmai ellen. Ezt a teljesítményt későbbiekben, soha senki más nem volt képes túlszárnyalni.”(Éric Deschodt)

Than Mór Attila 

Attila és Buda

A pozsonyi csatáról

A pozsonyi csata 907-ben volt, dicsőséges győzelmet aratott Árpád nagykirály, fejedelem a seregével, 123 évig nem is mert támadni újból a nyugat-római birodalom /frankok, bajorok/. A történelem könyvek viszont meg sem említik.

Figyeljük meg ezt a videót, nézzétek most már kritikusan! Figyeljétek meg, hogy –bár elismeri a “szövetséges csapatok” vereségét-, milyen ellenszenvesnek mutatja be a magyarokat. Kigúnyol, rablóknak, barbároknak mutat be minket, pedig ők támadtak meg bennünket, A csata helyszínét, azt a földet ui. még Attila szerezte meg, a mai Bécsi medence magyar föld volt. Mutatják elnevezései is, még a dűlők mai nevei is a csata emlékét jelzik;ld. pl: Poór Miklóselőadását, és Cey-bert Róbert, Kassai Lajos elemzéseit. 

A film narrátora valószínűleg az ő bajor krónikájából idéz:

Johannes Aventinus 1477. július 4. – Regensburg,1534. január 9.) bajor humanista, filológus, történetíró. 1517-ben kinevezték  Bajorország hivatalos történetírójává, és megbízták az ország történetének megírásával. Ennek eredményeképpen született meg az 1522-ben Nürnberg-ben kiadott Bayrischer Chronicon. Ebben Bajorország története kapcsán a magyar honfoglalás idejéről (lásd Pozsonyi csata) közöl olyan adatokat, amelyeknek más forrása nincs. Talán mára elveszett régi forrásokból dolgozott.

Vagy eltüntették a krónikáinkból a századok folyamán. Ugyanis fontos levéltári anyagaink, krónikáink - pl. a Képes Krónika is-, évszázadokig Bécsben volt, ma így is nevezik; Bécsi Krónika.

Érdekes módon Bécsbe kerültek a királyi ereklyéink, kincseink is, pl. Lipót becsapta Zrínyi Ilonát, és szekerekkel hurcolták el a sok ereklyét Bécsbe Munkács várából. Ott beolvasztották.

A királyi levéltárak is igen gyakran váltak tűz martalékává, és bizony sok nemes, főúr végezte Bécs börtöneiben, sok paraszt meg élete végéig katonáskodhatott nekik, idejöttek összefogdosni őket a labancok.

Miután eltüntették a kincseinket, értékeinket, a múltunkat, írtak nekünk újat 1867 után. A recsegő, kemény nyelvűek találtak ki a mi ősi nyelvünkről hülyeségeket /finnugrizmus/, és igazítottak ehhez egy kitalált honfoglaláskori útvonalat. Az ún. nyelvészek meg ehhez az útvonalhoz, a hamis történelemhez igazodva találták ki, melyik szót honnan loptuk. Ennyit a mai tudományról. 

A film értéke, hogy a győzelmünket nem tagadja. viszont a harci cselekmény, öltözet, taktika kérdésében inkább hagyatkozzunk hiteles magyar személyekre, Kassai Lajosra, Poór Miklósra, Cei-bert Róbertre, stb, hogy ne terjedjen tovább ez a csúfondáros, lenéző, hazug hang tovább, amely bennünket, a hunokat, magyarokat, az őseinket gyaláz elferdítve a történelmi tényeket.

Poór Miklós előadása, inkább ezt nézzük!