2016. január 31., vasárnap

„Abba lehet fejezni”

Az új rendszerváltók, az új kis pártok annyira belemelegedtek a harcba, hogy mindent meg akarnak változtatni. Nem elég nekünk, hogy  a Fidesz-KDNP mindent felforgatott, oktatási, egészségügyi közigazgatási rendszert, most is naponta esnek ki a briliánsabbnál briliánsabb ötletek némelyek  fejéből, most még  a magyar nyelvet is elkezdték törni-zúzni.
Van már az iskolában e-napló, lesz e-igazolvány, most meg e van:
Szabó Tímea írt egy nyílt levelet GFG-nek, benne ez is állt többek között:” Kezd a hurcolkodást!" Csak így simán egy d-vel. Mit neki egy vagy két d, ha belemelegszik a károgásba! /Már lehet, hogy kijavította, mert elég sok helyen ejnyebejnyéztem emiatt./
A napokban meg az ATV-ben  veszekedett egy sort három politikus. Németh Szilárd most is szilárdan állta az ostromot, tartotta magát, mint a rezsicsökkentés, Harangozó hiába is harangozott, Schifferrel meg már akkor elúszott a hajó, amikor imigyen szólt:  „Abba lehet fejezni!” Ezt a tömörítést nézzük meg, kérem szépen; két kifejezés egybeharangozása: „abba lehet hagyni, be lehet fejezni.”
Ehhez képest  a közszolgáltatásból 50000 munkavállaló elküldése semmiség  lesz, az oktatásban meg oly sikeresen tömörítettek, hogy ma már minden iskola, minden tanár egyforma kis katonaként  tömörül a nevelés oktatás egyforma mezején.
Persze vannak kivételek, akik harci mezsgyére léptek ”Én nem leszek a szürkék hegedöse” jelszóval.
A politikusoknál canossát járnak az igekötők, összevissza csereberélik, leváltják azokat is, pl: lepapíroznak, a fel- meg a leminősítésről és egyebekről nem szólva.
Gyakori a képzavar, zsúfolt egymásba torkolló szószerkezetek. Új szavakat kreálnak, ilyen pl. a ”kitettség”, ami majdnem betett nekem is.
Angol szavak ármádiája gyalul szóban és írásban kacifántos magyar trágársággal fűszerezve. Lájkolják is eme posztokat és kommenteket az FB és más pédzseken, portálokon.
Újabban  ez a kettő vitte nálam a pálmát: A 888. hu szavazásra feltett kérdései;  „Kiverné-e …… fotóira”,  és Deutsch Tamás semmivel sem különb  válasza: “A 888.hu-sok a mikropöcseikkel rárántani se tudnak Rába Tímea fotóira”.
Ezért kár új internetes médiát indítani, de kár a szélessávú internetet is közkinccsé tenni, hadd tanuljon tőlük is a magyar!
Alakítgasson, harcoljon csak mindenki, de a magyar nyelvet, azt nem hagyom! Jó az úgy nekünk, ahogyan van több ezer éve. El a kezekkel tőle!
 Vagy tanulni, tanulni, tanulni, utána a nyilvánosság elé állni!

2016. január 29., péntek

Hogyan vélekedtek Attila Nagykirályról, a hunok királyáról? 
Attila és Leó pápa találkozása/Képes Krónika/
 A hunok a mi, a magyarok ősei voltak, krónikáink két bejövetelről írnak, a hunokéról és Árpádéról.Eddig Jordanes, aki Ottó német császár krónikaírója volt rosszindulatú jellemzését fogadták el, ideje tisztán látni. Attila kora nagyszerű királya volt, aki hatalmas birodalmat hozott létre itt, Európában, és megbuktatta a római birodalmat.
Attila: Képes Krónika
Fenséges étkeket szolgáltak fel nekünk és a barbár vendégeknek ezüst tálakon, de Attila nem evett mást, csak sültet, egyszerű, fa tálcáról. Minden másbanhasonlóan mértékletes volt; fakupából ivott, míg vendégei arany és ezüst serlegből. Ruházata is egyszerű volt, csupán a tisztaságát igényelte. Sem az oldalán viselt kard, sem szkíta lábbelije, sem lova kantárja nem volt díszített, eltérően más szkítákétól, akik arannyal, ékkővel vagy bármi értékessel ékesítették azokat. A földet gyapjú szőnyegek borították. (Priszkosz rétor feljegyzése)”
Ethele király ugyanis barna szinű, fekete s villogó szemű, széles mellű, büszke járású, alacsony termetű vala; szakállát mint a húnok megeresztve hordja vala. Vakmerőségben magamérséklő, csatákban ravasz és ügyelő, testéhez illő erejű, akaratjában nagylelkű, fegyvere csinos, sátra s öltözete tiszta, és szerfölött buja is vala. Szekrényében pénzt tartani nem szeretett; miért is az idegen nemzetek szerették, minthogy bőkezű és barátságos vala, szerfölött nagy keménységéért pedig húnjai csudálatosan félnek vala tőle. Azért is az egész föld kerekségéről különféle országok nemzetei tódúlnak vala hozzá, kikhez tehetsége szerint bőkezűen viseli vala magát.”(Kézai Simon)
Delacroix festménye Attila
Attila-, Árpád- és Szent Istvánban van megtestesülve a három korszak, melyre a magyar nép hős története oszlik, s e jellemmel tűnnek ők fel a hagyományban, hogy az idők különbözése daczára is egy közös cselekvényre összeműködnek, s egymás fiai nem csak test, hanem lélek szerint is.”(Amédéé Thierry)
„Atilla, a kor legnagyobb egyénisége volt, sok tekintetben az élete azonban a mai napig misztérium maradt. A IV. század végén, Ázsiából Európába érkező lovaskultúrájú nép uralkodójaként, az Uráltól a Dunáig terjedő hatalmas birodalmat alapított és térdre kényszerítette a dicső Római Birodalom örököseit, a kor két nagyhatalmát, Konstantinápolyt és Rómát.
Raphael: Leó pápa és Attila találkozása
Ötvennyolc éves korában váratlanul meghalt, mielőtt elindította volna végső hadjáratát Nyugat ellen. Sikerei és tettei ismertek, az igazi személyisége azonban kevésbé. Korabeli hiteles források szerint beszélt latinul és görögül, nyitott és kíváncsi volt mindenre. Pontosan az ellentéte egy primitív és brutális embernek. Kíméletlen és kegyetlen is tudott lenni, de kíméletlenségben és kegyetlenségben a római császárok magasan felülmúlták, anélkül, hogy megközelítették volna bravúros tetteit és zsenialitását. Tudjuk, hogy sok embert megöletett, de senkit sem üldözött a hite miatt, minden vallást tiszteletben tartott. Nagy politikus volt? Ez nem megfelelő kifejezés kivételes személyiségére. Elbűvölő, ellenállhatatlan tárgyalófél volt. Ugyanakkor képes volt egyesíteni, megszervezni, irányítani több ezer kilométeres távolságú területeken élő, függetlenségre szomjazó népeket, és Ázsiától Európáig győzelmes hadjáratokra vezetni a kor nagyhatalmai ellen. Ezt a teljesítményt későbbiekben, soha senki más nem volt képes túlszárnyalni.”(Éric Deschodt)

Than Mór Attila 




Attila és Buda



Attila birodalma 

2016. január 26., kedd

Úr ír

Ezt Karinthy Frigyes irónikus megközelítésben részletezte.
Ma már azonban nem sok úr van, legfeljebb gazdagok meg szegények, viszont elég sokan írnak. Régen a szegények nem nagyon írhattak, ma igen, ha van annyi pénzük, hogy az internetre előfizessenek.
Kitágult a világ, hírportálokon, blogokon, facebookon, médiafelületeken írnak, közzétesznek ismereteket, tudósítanak, elemeznek. Rohan a média a hírek után, felvesz idegen mintákat, allüröket, romlik az írásbeli és a szóbeli stílus.
 A szóbeliség is terjed, a médiafelületeken, videoblogokon, a gondolat kifejezésének ma semmi nem szab határt.
Sajnos a tendenciák nem jók, felkapnak egy témát, pellengérre állítanak személyeket, és folyik a gyalázkodás bő lével. Ez nemcsak a médiamunkásokra, hanem a kommentelőkre is vonatkozik. És persze a poiltikusokat sem kell félteni, sokszor adnak nem követendő példát. Nem fontos a szakmai ismeret sem, ma bárki írhat, ha van kedve hozzá.
Így aztán gyakran előtérbe kerül az újságírás mikéntjének elemzése is, mármint, hogy ki a jó és ki a rossz újságíró, milyen a konzervatív meg a liberális újságírás.
Szerintem az újságírás lehet jó vagy rossz, elfogult vagy kritikus, unalmas vagy szórakoztató, tanulságos vagy éppen semmitmondó. Befolyásolja az újságíró nézete, erkölcsisége, a világról, politikáról alkotott felfogása, kulturáltsága, műveltsége, szókincse, stílusa.
És sajnos az is befolyásolhatja, hogy milyen piaci szereplő révén népszerűsítheti cikkeit, mert ebből a szlogenből;” A hír szent, a vélemény szabad” mára ez lett: „Ami nekem szent, az szabad az én médiámban”
Milyen ma az újságírás? Mindenképpen olyan, hogy olvasókat vonzzon, ugyanis ez hoz nyereséget. Ezért gyakran élnek a meghökkentővel, a furcsával, a nem megszokottal. Ez tartalmi és stílusbeli is lehet. Tartalomban kirívót, nem mindig igazat kell írni, stílusban meg az okoskodás, csűrcsavarosság vagy a trágárság kap szerepet, mert ez lehet érdekes, és nem unalmas az olvasóknak.
Van-e konzervatív és liberális újságírás? Szerintem nincs. Újságírás van.
A jó magyar újságíró szereti a hazáját, a magyar kultúrát, a magyar nyelvet, azt magas fokon, de közérthetően műveli, nem majmolja az idegen kultúrát, nem azt népszerűsíti.  Maradandót alkot, mert  publicisztikájában, sokoldalú, és nem utolsósorban, nemcsak segít megértetni az olvasókkal a közéletet, hanem tanít is. Erkölcsre, szépre, jóra.

Nem árt, ha  széles látókörű, művelt, ismeri a magyar történelmet, nemcsak az akadémista dogmákat, nem árt, ha rajong a magyar kultúráért, népzenéért, néptáncért, a kiváló magyar sportért,  nagyszerű tudósainkért, feltalálóinkért, zenészeinkért.
Nem degradálja  saját hazáját, nemcsak idegen szövetségeket, nemzeteket dicsőit, nem kicsinyes dolgokkal foglalkozik, pl. hogy ki, mit mondott, miért, illetve ki milyen. Szereti azonban az iróniát is, és azt magas fokon műveli, de soha nem sért meg másokat emberségében.
Jó, ha humoros és szórakoztató, leköti az olvasót. Érzelmei nem ragadtatják  túlzásokba. A vezető publicistáknak a fenti követelményeknek meg kellene felelniük, legalább részben.
Szerintem Szentmihályi Szabó Péter ilyen publicista volt.
Címkék: újságírás, média

2016. január 21., csütörtök

Félrebeszélés




Mai posztom témája a pedagógusok elégedetlensége. Erről vitatkoznak ma kommentekben, híroldalakon, médiafelületeken.
Az oktatási rendszer átalakítása természetesen hiányosságokat is szült. Úgy tűnik egyelőre azonban értetlenség övezi a pedagógusok elégedetlenségét a  lakosság egyes rétegeinél, de az oktatásirányítás területén is. A fizetésemelés a legfőbb ütőkártya mindkettőnél, az átalakított rendszer mai hibái nem érik el az ingerküszöböt.
Végigszenvedtem a mai kormányinfós sajtótájékoztatót, és csak egy újságíró tett fel velős kérdést ezzel kapcsolatban. Mintha nem értené a lényeget sem a kormány képviselője, sem az újságíró társadalom. A miniszter csak ezt ismételgette; cél, hogy a tanulók teljesítménye jobb legyen, mert 10 éve romlik, a fenntartás meg állami feladat, abba nem szólhatnak bele a pedagógusok.
 A pedagógusok munkakörülményei és a tanulók teljesítményének romlása között  van- e összefüggés? - tette fel a kérdést a szemfüles újságíró.
Ő megértette az elégedetlenség okát, más nem nagyon.
Ugyanis a béremeléssel elsősorban a kezdő pedagógusok jártak jól, és a mester fokozatot elérők. Ez utóbbiak azonban kevesen vannak, és azok pályázhattak erre, akiknek volt valamilyen közoktatásvezetői képesítésük vagy szakvizsgájuk.
A 20 -25 évi pedagógus tapasztalattal rendelkezők azonban kb 10-15000 Ft-ot kapnak a ped 2-be való átlépéssel, ezért kb 80 oldalnyi portfóliót kell írniuk mindenféle butaságig fokozódó felméréssel kombinálva. Az 50%-os béremelést meg négy év alatt kapják meg, ezzel szemben a minimálbérhez való igazítást megszüntették.
A fizetésemelésért a következőket kapták még. Felemelték a kötelező óraszámot 22-ről 26-ra, de 32 órát kell benn lenniük az iskolában, és ezalatt ingyen helyettesíthetnek, rendelkezésre kell állniuk.
Tehát a munkaidejük 32 óra + felkészülés 26 órára félórát számítva 13 óra =45 óra hetente. Ebben nincsenek benne; javítás, versenyek, értekezletek, stb.
Vagyis napi 9 órát dolgozik, hat órát a munkahelyen, hármat otthon, pl. 2.5 óra felkészülés, de javítania is kell, valamint versenyre, nyílt órára, szülői értekezletre felkészül, esetleg képezi magát, stb. Ha osztályfőnök, az még nagyobb hab a tortán, de ott legalább van pótlék, ha jól tudom.
Mondják ezért szabad neki a nyár, és vannak iskolai szünetek, stb.
A nyári szünet  kb 4-5 hét a pedagógusnak is, ennyit minden munkás kaphat, a téli, őszi meg tavaszi szünet pár nap, többnyire ünnepnapok, ami szintén mindenkinek  munkaszüneti nap.
Kapott még háromszor annyi ellenőrzést tömérdek adminisztrációval.
Kérdezem én, a napi 9- 11 óra intenzív szellemi munkával terhelt pedagógus,  az ingyen helyettesítés, túlóra, a beugrások ronthatják-e az oktatás színvonalát?
Az egész nap az iskolában raboskodó diák tud-e jól teljesíteni, megfelelő-e a tankönyvek minősége, és nem fáradt-e még otthon is házi feladatot készíteni?
Hivatalnokká züllesztett pedagógus, a kreatívításától, lehetőségeitől megfosztott egyforma
iskola tud-e jól teljesíteni?

2016. január 17., vasárnap

Evolució
Bárki bármit mond, szerintem nemcsak az emberiségnek, tudományoknak és  sok másnak van fejlődéstörténete, hanem az európai bevándorláspolitikának is.
Nyilván, hogy az ember fejlődése függött a létfeltételektől, az európai bevándorláspolitika meg nemcsak ettől függ, hanem attól is, hogy melyik országban éppen hány bevándorló, menekült, migráns landolt.
Ha a más országában voltak sokan, akkor szegény üldözöttek voltak, és nyitott kapukkal, tárt karokkal kellett fogadni őket. Pl. nyár végén, ősszel rengeteg sok „ejnyebejnyét, de így azért így mégse, mi ez a kerítés, le a kapukkal,” és ezekhez hasonló megrovásokat kaptunk. Osztrák autósok önként elvitték a bevándorlókat a csúnya Magyarországról, a Keleti pályaudvaron kialakított  szabad  költözési, szállási, olykor szülési  migránstanyáról.
Aztán változott a helyzet, lettek kapuk, kerítések, okmányellenőrzés, migráns személyazonosság vizsgálata, gazdasági bevándorlók visszautasítása az európai országokban, a kritika elcsitult, sőt dicséreteket kaptunk.
Különösen Faymann osztrák kancellár váltott sokszor köpönyeget.  
Ezt írta a múlt év szept. 12-én:
„Menekülteket úgy vonatra tenni, hogy azt hiszik, teljesen máshova mennek, kontinensünk történelmének legsötétebb fejezeteit idézi. (…) Elfogadhatatlan, hogy az emberi jogok a vallás alapján oszlanak meg”
Pár nap múlva azonban ők is megtették ugyanezt.
Azután előkerült a “szárnyas kapuk oldalsó szárnyakkal”. c. osztrák találmány,  amely bevilágította a migránskérdés kezelésének európai egét, mint egy hatalmas fáklya. El is kezdték építeni ezt a kizárólagosan osztrák,  faymanni  kapucsodát, amely már készen is van, több km-es hosszúságú, a migránsok azóta is csodálattal adóznak neki, és kellő áhítattal állnak előtte sorban. Bár néha van azért kitörés is, na nem doni, hanem osztrák havasi.
És a napokban mit hallunk Faymanntól? Nincs schengeni szabad közlekedés, gazdasági bevándorlókat visszafordítják, szigorú ellenőrzés lesz.
Még ilyet! A Bibliában pálfordulásnak nevezik ezt, de van erre sok magyar közmondás is, megtanulhatták volna az ősei az évszázados Habsburg –uralom alatt. Ilyenek:
 Az abc-ét sem tudja, mégis papolni akar.
A kárvallás a bolondnak is felnyitja a szemét.


2016. január 12., kedd

Híres magyarok 13 /Tudósok, feltalálók
Bánki Donát

A magyar zseniális műszaki agy reprezentánsa,  gépészmérnök, feltaláló,  lexikonszerkesztő, egyetemi tanár.
Többek között a fúvókás benzinkarburátor /porlasztó/, a Bánki-Csonka motor, a Bánki-motor, a Bánki-turbina feltalálója.
1859. június 6- 1922. augusztus 1-ig élt.
Bakonybánkon született, apja körorvos volt, hatan voltak testvérek. Magántanulóként apja tanította. Később faluja nevét vette fel hazaszeretetből. Budapesten halt meg.
Munkássága, találmányai:
A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el /MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár/. Az egyetemen 1879–80-ben tanársegéd, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzoraként oktatott, később dékán lett.
1882-től 1899-ig először mint konstruktor, majd mint  főmérnök a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyárban dolgozott, ahol nagy sikert ért el a gabonaelevátor megtervezésével és a Mechwart-eke áttervezésével.
1887-ben  egyedi elgondolású dinamométeréért a Hollán-díj második fokozatával tüntették ki, majd 1993-ban az első fokozatot nyerte el a gázmotorok elméletéért.
1888 és 1896 között együtt dolgozott Csonka Jánossal, amelynek eredményeképpen több közös találmányt jelentettek be.
1893-ban készült el az első Bánki-Csonka-féle benzinporlasztó, amely fél évvel megelőzte a Maybach karburátorának szabadalmi bejelentését.
1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanó motorját, amely a Bánki-motor nevet kapta, továbbá elkészített  egy kéthengeres, vízhűtéses és függő szelepekkel ellátott motorkerékpárt.
1898-ban szabadalmaztatta a vízbefecskendezéses motorját.
1901-ben kezdett el foglalkozni a gőzturbinák kérdéseivel.
1902-ben elkészült az első saját autója, amely első kerék meghajtású. volt.
1909-ben egy új repülőgép-stabilizátort szabadalmaztatott..
1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta.
1917-ben az Energia átalakulások folyadékokban című könyvét Cserháti-pályadíjjal és a legmagasabb kitüntetéssel, aranyéremmel jutalmazták.  Ebben az évben ismertette az Új vízturbina című cikkben az új találmányát, a híressé vált Bánki-turbinát. Lényegében ez a Michell-turbina elvén működő, de egyszerűbb szerkezeti megoldásokkal elkészített turbina volt.
1918-ban tervet dolgozott ki a Vaskapu Vízerőmű megépítésére.
Íme gazdag munkássága, de főiskolai előadásaiból később jegyzet készült, és nem mellesleg a Pallas Nagylexikon szerkesztésében is részt vett, valamint 136 publikációt jegyzett.
Bánki Donát a legnagyobbak közül való szakterületén, munkásságát  külföldön is elismerik. Itthon díjakat alapítottak róla, iskolák, intézmények őrzik nevét.
Művei:
Gyakorlati hidraulika és hidrogépek (jegyzet, I–II., Bp., 1901–02);
Gőzturbinák. Légsűrítő gépek (kőnyomat, Bp., 1903);
Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921);
Neue Wasserturbine (Berlin, 1917);
A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I–II., Bp., 1918);
Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932).
Emlékbélyeg 1960
Arcképe 2009
Bánki-eke
Bánki-turbina
Itt olvashatnak róla:



És még számos helyen















2016. január 5., kedd

Vissza a Kívánságműsort!


A köztévé 2016 január 1-jével megszüntette a Kívánságműsort, amely minden nap két órában közvetített népszerű, többnyire magyar zenéket a világ minden táján élő magyaroknak. Repertoárja széles skálájú volt, magyar nóta, népdalok, régi és új slágerek, komolyzene, dzsessz, stb.
Szinte összefogta a világ magyarságát bárhonnan üdvözölhették egymást a magyar emberek.
A színvonalas műsor fiatal együtteseknek, zenészeknek is segített azzal, hogy népszerűsítette a számaikat, az idősebbek pedig a régi slágereiket hallgathatták.
Műsorvezetői  udvariasak, intelligensek, kedvesek voltak.
Nem beszédhibások, mint pl. a köztévé néhány új meteorológusa.
Nézzük a magyar köztévé e heti műsorát, mennyire istápolják a saját nemzeti kultúránkat.
Idegen sorozatok, szappanoperák: brazil, amerikai, német, stb.kb 49 –szer a z M2-n, Dunán, Duna World-ön  !!!
Az ismeretterjesztő sorozatok is idegenek többnyire .
Az M2 mesefilmjei is azok, alig van magyar mesefilm.
A filmek is többnyire amerikaiak.  Unásig látott amerikai krimisorozatokat is vetítenek, és unalomig látott idegen filmeket.
Ilyen választékhoz nem fért be egy jó, a világ magyarságát szolgáló műsor.
Szégyen a magyar kultúrára!
Ha már a bloggyűjtőket, hírportálokat is csak az idegen kultúra érdekli, azokat népszerűsítik,, legalább a  Dunát és a Duna World-öt békén kellett volna hagyni.