Röpülj páva 

 2012-től a Duna tévé csodálatos műsorfolyamban jeleníti meg a magyar néptánc, népdal, népzene művészetet a Kárpát-medencei „Röpülj páva” tehetségkutató verseny megszervezésével.

 Ez a csodálatos hagyomány folytatódik, s ebben az évben a gyermekek Röpülj páva vetélkedőjét láthatjuk. 

 Számomra és sok millió magyar részére egy csoda ez a műsorfolyam, minden órája egy ünnep, a gyönyörű magyar zenék és táncok körbesimogatnak bennünket, megelevenedik a csodálatos múltunk, és felvillan a nagyszerű jövő. Szinte látjuk, hogyan énekeltek, táncoltak, zenéltek a történelmi Magyarországon sok-sok évszázaddal ezelőtt, felvonulnak a szebbnél-szebb népviseletek, a hagyomány életre kel a jelenben. Kisgyermekek százai százai ropják a Kárpát-medence hagyományos tájegységeinek táncait, énekelnek, zenélnek csoportban és egyedül.

 Eddig is el voltunk kápráztatva ettől a műsortól, de a tehetséges Kárpát-medencei gyermekek felülírják minden elképzelésünket.Siklanak, repülnek a táncosok a színpadon, az énekesek ízes tájszólásban adják elő produkciókat, kis zseni virtuóz zenész tehetségek ördöngösen kezelik a hangszerűket, furulyát, cimbalmot, hegedűt. A legkeletibb részeken élő csángó-magyarok ősi énekei, ízes régi, archaikus szavai sok évszázaddal ezelőttre röpítenek bennünket, mint a felvidékieké is, de elbűvölnek bennünket a hazai nagyszerű néptáncegyüttesek kiváló produkciói is, melyben a népi hagyomány megőrzésével párosul a magas szakmai tudás.Köszönjük a felkészítő művészek, tanárok munkáját, és a gyermekek kitartó szorgalmát. 

 Nem csoda, hogy rajongtak és rajonganak ma is a magyar kultúráért sokan külföldön is. Mintha egy nagyon régi fénykép elevenedne meg, amikor fiatal énekeslányok pártában, gyöngyöskoszorúban dalolnak. Egy csoda történt a globális kereskedelmi gagyitévék szappanbuborékos sorozati világkulturálatlanságának idejében, a Duna tévé jóvoltából bemutatkozik az ízes, ősi magyar népi kultúra.

 Valami őserő van a táncunkban és a zenénkben, dalainkban, ugyanúgy, mint a nyelvünkben. A trianoni területcsonkítás, a marxista kultúrpolitika, a határon túli területek kultúrájának negligálása nemhogy ártott volna neki, hanem inkább megerősödött. Már Lajtha László híres népzenekutató is megmondta, hogy a kultúra a széleken a legerősebb, minél távolabb van a központtól, annál nagyobb hatást gyakorol az egészre. A magyar kultúrát évszázadokig elnyomták, törökök, németek, oroszok, kommunisták, napjainkban liberálisok, szocialisták, a médiát és a kultúrát uraló anarchoglobálisok, és lám él és virul, sőt hatalmas terebélyes fává nőtt a népi nemzeti kultúra, melynek hatalmas ágai, lombjai, díszes levelei, virágai beborítják szép hazánkat, felnőttek, fiatalok, gyermekek ezrei ültetik az újabb fákat, hogy biztosítsák az ízes termést a felnövekvő nemzedéknek.

 A páva felrepült és csillogó kiterjesztett szárnyaival védőn átfogja az egész Kárpát-medence magyarságát.Csodálatos példája annak, hogy a kultúrát a politika tartósan nem tudja uralni, a kultúra alulról jön, a kultúra a néplélekben lakozik, apáról fiúra hagyományozódik és száll tovább, a magyar kultúra a sejtjeinkben lélegzik és sejtjeinkben öröklődik át. 

Köszönet a Duna tévének, hogy megjeleníti a valódi jelent, és a felkészítő tanároknak, művészeknek, erre régen volt példa a közszolgálati médiában. A gyermekek elődöntős műsorai bizonyítják, hogy a népi kultúra utat tört és jelenleg már megint uralkodik a kultúránkban. Nézzük tovább minél többen! 

Fent: Kesice Néptáncegyüttes 

 Képek: 

 Területi válogató

 Hajdu- Németh László 

Antal Adorján

 videohttp://www.mediaklikk.hu/video/vasvari-magor-produkcio/

HÁBORÚ ÉS BÉKE

Razzia Brüsszel arabok lakta Molenbeek negyedében

Ez a címe Lev Tolsztoj klasszikus művének, amely a napóleoni háborúnak állít emléket.

Ő sem gondolta volna, mennyire megváltozik a háború értelmezése napjainkban. Régen világosan megkülönböztették a háborút a békétől, ma összemosódik a kettő.

Régen hadüzeneteket küldtek egymásnak a harcoló felek, ismerték egymás haderejét nagy vonalakban/kémek, felderítések, stb révén/, eldönthették akarnak-e háborúzni vagy megadják-e magukat. Aztán beöltöztek katonának, vitték a fegyvereiket, és harcoltak egymás ellen.  Végül békét kötöttek. A győztes mindent vitt. Európa története ilyen háborúk története, amely a nagyhatalmak közt folyt, angolok, németek, franciák, oroszok között.

A genfi egyezmény pedig ma már meghatározza a hadifoglyokkal való bánásmód szabályait. /Persze ezt ma sem tartja be minden nagyhatalom/.

Ma Európában béke van, és mégis háború.

Hollande ezt mondta, azelőtt meg Bush a terrortámadások után:  „Franciaországot /Amerikát/megtámadták, háborúban állunk, az ellenfél a nemzetközi terrorizmus, és ezt a háborút mi fogjuk megnyerni.”

A terrortámadás olyan háború, hogy az egyik fél nem ismeri a másikat, nincs arca. Azonban az arc nélküli  terrorista iszonyú pusztítást végezhet a lakosság körében. Nem az ellenfél hadi eszközeiben, katonáiban, hanem a lakosság körében. Így idéz elő háborús állapotokat. Párizsban egy napig, Brüsszelben 4 napig leállt az élet emiatt, mert keresték a bujkáló  ellenfelet, máig sem találták meg mindet.

De gyakori újabban a repülőgépek robbantása és lelövése is. Főleg orosz gépeket lőnek le. Vagy a terroristák vagy a törökök.

Európa ellenfele a valaha volt francia gyarmat, Szíria lett, ahol polgárháború folyik. Európai földi halandó meg nem mondaná, hogy ki kivel van Szíriában az egymás ellen folyó „szent háborújukban”. Egyedül az világos, hogy az oroszok Aszad volt elnököt támogatják, és bombáznak ezért. Ő régen a békét képviselte országában. Az amerikaiak akarnak is háborúzni meg nem is, támogatják is meg nem is a terrorista IÁ-t /De csak rossz nyelvek szerint !/ A franciák már háborúznak velük, nagyon régóta, ők is bombáznak, már az angolok is hajlanak rá, Merkelt pedig most puhítják, hogy háborúzzon.

 Közös ellenség jogosan a Szíria és Irak területén megalakult terrorista Iszlám Állam, amely ókori, középkori vandál szokásokat, kivégzéseket alkalmaz minden vélt és valós vallási és faji ellenségével, honfitársaival, és idegenekkel  szemben.

Szóval van egy terrorista ellenség Európában, nem tudjuk, hogy kik, azt tudjuk, hogy van egy terrorista ellenség Szíriában, az IÁ, amelyet jelenleg közösen bombáznak.

Mégis azt szorgalmazzák Európa vezetői, hogy az erről a háborús területről érkező migránsok egyikét sem szabad terroristának nézni./Még ha bevarrják a szájukat, dobálóznak, áttörik a kapukat, letarolják az autópályákat, akkor is csak békés menekültek ők./

 De, nem tudjuk, kik ők. Tehát idejöhetnek a nemtudjukkik számolatlanul. És a nemtudjukkik  közül nemtudjukki esetleg megint terrorcselekményt követhet  el majd. Lehet, hogy csak 20 év múlva, de lehet, hogy most.

Ez ilyen háború.  Amilyen az ellenség, olyan a védekezés is. Nem tudjuk, miért, meddig, mikor, ki az ellenség itt Európában, és nem tudjuk, miért, hogyan nem védekezik a megtámadott. Mert béke van. Ja, nem háború van. Terror idején és utána egy darabig háború, majd béke megint. Ott, ahol a terrortámadás volt.

Ilyen Európa vezetése ma. Nem egy kiköpött hadvezértípusok. De őket legalább ismerjük, tudjuk, kik, és majd felelnek egyszer ezért, az biztos.

Híres magyarok :

 Czuczor Gergely,Fogarasi János

E két reformkori tudós, nyelvész közös munkája a MAGYAR NYELV SZÓTÁRA, amelyet Czuczor István /Gergely/ készített, de Fogarasi János fejezett be. Ez az első és befejezett értelmező szótár, amely felöleli az akkori magyar szókészletet a magyar nyelv ősi gyöktermészetének megfelelően csoportosítva a szavakat.

Czuczor Gergely

Magyar reformkori papköltő, nyelvtudós, tanár, hazafi, az MTA tagja.

1800-1866-ig élt, a felvidéki Andódon született, és Pesten halt meg. Jobbágy családból származott, de tehetsége révén magasra  emelkedett. Ünnepelt költő, tudós tanár, és a magyar nyelv tudósa volt, aki megalkotta híres szótárát a magyar nyelvről, amit halála miatt Fogarasi János fejezett be.

Magyar bencés szerzetes, az MTA tagja.

 Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett  Gergely. 

Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban tanult. Szlovákul, latinul, görögül, németül írt, beszélt, fordított.

Pannonhalmára jelentkezett bencés szerzetesnek, hogy tanár lehessen Jedlik Ányos fizikus  unokatestvérével együtt.

Győrött, Komáromban tanított  nyelvészetet, irodalmat, szónoklatot, költészetet.

Romantikus eposza az Augsburgi ütközet révén lett ünnepelt híres költő, Vörösmarty, Kisfaludy barátja.Ez az eposz1824-ben jelent meg, a 910-es  győzelmet, nem a 955-ös vereséget örökíti meg.

1831-től az MTA tagja lett, itt dolgozott, majd Győrben és végül 1945-től Pesten élt. Az MTA egy nagy szótár alkotásával bízta meg.

1848 –ban a Riadó c. verse a katonák indulója lett.

Nem csoda, hogy a forradalom bukása után bebörtönözték, és csak 1851-ben szabadult. Fogságában azonban dolgozott a Magyar Nyelv Szótárán, és fordított is.

Kolerában halt meg Pesten 1866-ban.

Művei:

1899-ben jelent meg összes műve 3 kötetben, azóta számos kiadás látott napvilágot.

Költői munkássága: A reformkor nagy költője, írt verseket, népdalokat, eposzokat, balladákat, meséket. Stílusa romantikus, klasszicista, népies.

A történelmi múlt legendás eseményeiről, hőseiről írt eposzokot, pl. Augsburgi ütközet, amely az osztrákok elleni nagy győzelemről szól, de írt elbeszélő költeményeket is pl.Botondról.

A népies költő egy vonatkozásban túlszárnyalta híresebb kortársát, Petőfit: jóval több, legalább 70 olyan népdalt írt, amelyeket már életében énekelt a nép.

1862 és 74 között hat kötetben megjelent (és mindmáig egyetlen befejezett) A MAGYAR NYELV SZÓTÁRA

Érdemes tanulmányozni, a magyar nyelvi gyökökről, a szavak szerkezetekről, régi szavakról találunk benne tudnivalókat:

http://osnyelv.hu/czuczor/

Részlet a Riadó c. verséből:

Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!

Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.

Villáma fesse a szabadság hajnalát,

S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.

   Él még a magyarok nagy istene,

   Jaj annak, ki feltámad ellene.

   Az isten is segít, ki bír velünk?

   Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Nem kell zsarnok király! csatára magyarok,

Fejére vészhalál, ki reánk agyarog.

Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk

Mi sárgafekete lelkébe tőrt verünk.

   Él még a magyarok nagy istene,

   Jaj annak, ki feltámad ellene.

   Az isten is segít, ki bír velünk?

   Szabad népek valánk, s azok legyünk.

A föld talpunk alatt, s fejünk felett az ég

Tanú legyen, hogy áll Árpád ős népe még,

S mely e szent földre hull, minden csepp honfi-vér,

Kiáltson égbe a bitorra bosszuért!

"Élete és műve a magyar kultúra, az irodalom és nyelvtudomány: a magyar valóság része. Hidat jelent Kisfaludy és Petőfi között, fő kezdeményezője az új irányzatnak, amely Petőfi és Arany lírájában arat teljes diadalt. A népies költészetben Petőfi elődje, a latinos verselésben Berzsenyi örököse, a hősi költészetben Vörösmarty társa. Ódáiban a magyar hazafiság, dalaiban a népi gondolkodás kapott művészi formát. Építője volt annak a virtuális Magyar Templomnak, amelyet sokszor leromboltak, felgyújtottak, meggyaláztak, mégis mindig újraépült."

Fogarasi János

Magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, az MTA tagja

Fogarasi János polihisztor 1801-1878-ig élt.

Régi erdélyi család leszármazottja, I. Rákóczi György kisnemességet adományozott a családnak. Kázsmárkon, szülőfalujában, majd Szikszón és Sárospatakon járt iskolába, jogot tanult.

 A királyi tábla jegyzője lett, később ügyvédi vizsgát tett. Nevelőként is dolgozott, majd megnősült. István nádor főherceg titkára, majd 1848-ban Kossuth pénzügyminisztériumában tanácsos volt.1838-től az MTA tagja. Nem ment Kossuth kormányával Debrecenbe.

1850-től Pesten haláláig többnyire törvényszékeken dolgozott, tanácsos, elnök alelnök,  bíró tisztségekben.

 Igazi polihisztor volt, jogi értekezéseket, költeményeket, elbeszéléseket , dalokat és kórusműveket is szerzett, hegedült. Tranyik Jánossal együtt 1847-ben két füzetnyi népdalgyűjtést adtak ki. Verstanban a choriambus verselést kutatta.

Nyelvészeti munkája a legjelentősebb. Igaz főként a szótár révén: 

A magyar nyelv szótárát Czuczor Gergely halála után ő fejezte be, ez a legfőbb műve.

Fontosabb művei

Egyetlen mód a magyar játékszín célirányos megalapítására (Pest, 1834)

A magyar nyelv metaphysicája (Pest, 1834)

Magyarhoni magános törvénytudomány elemei (Pest, 1839)

A magyar nyelv szelleme (Pest, 1843)

Legújabb és legteljesebb német és magyar szótár (1852)

A magyar igeidőkről (Pest, 1858)

Hangsúly a magyar nyelvben (Pest, 1860-1861)

A magyar nyelv szótára (Pest, 1862-1874)

Címkék: Czuczor Gergely, Fogarasi János, magyar nyelv, nyelvi gyökök, reformkori költészet, nyelvészet

 Guy Verhofstadt, a nagy belga liberális moralista

Istenem, már megint ezzel a szegény Guy Verhofstadttal kell foglalkoznom a világpolitika terrorral sújtott brüsszeli és párizsi ege és talaja helyett. Vagy éppen ezért.

A mi Verhofstadtunk, aki mindig szeret bennünket kioktatni, megint megtette. Eddig csak Brüsszelben, a parlamentből üvöltözött ránk, dagadtak a nyakán az erek, szája nagyra nyilt, lehet, hogy Petőfi, jövőbe látó költőnk őt látta Iluska mostohájában , amikor ezt írta  a János vitézben róla:

"Dúlt-fúlt Iluskának gonosz mostohája: Hol marad, hol lehet oly soká leánya? A rossz vén mostoha ekkép gondolkodott; Követték ezek a szók a gondolatot:

(S nem mondhatni, hogy jó kedvvel ejtette ki,) .Megnézem, mit csinál? ha henyél: jaj neki!` Jaj neked, Iluska, szegény árva kis lyányl Hátad mögött van már a dühös boszorkány ; Nagy szája megnyílik, tüdeje kitágul, S ily módon riaszt föl szerelem álmábul: .Becstelen teremtés! gyalázatos pára I Ilyet mersz te tenni világnak csúfjára? Lopod a napot, és istentelenkedel ... Nézze meg az ember ... hogy tüstént [vigyen el` ."

De most házhoz jött, Fodor Gábor a jóformán egyszemélyesre anullálódott liberális párt honi vezetője ui. meghívta, és itt rendezték meg az eu nagy liberális konferenciáját, melynek témája bizonyára az volt, hogy a migráns- menekültpoltika és terrorveszély árnyékában hogyan mentsék át a liberalizmust a jövő századokra.

Ilyen konferenciák szoktak lenni nagy világválságok idején, de legalábbis tanulmányok, amelyek megmutatják a köznépnek, hogy ezután hogyan, merre és meddig. Pl. Lenin: Mi a teendő? c. műve vagy a magyar MSZMP KB-k különféle útmutatói, hogy a lenini úton hogyan kell tovább poroszkálni.

Sajnos szinte semmit nem találtam a neten erről a konferenciáról, így nem tudom, mi a teendőjük a migránsválság, a terrorizmus megoldása terén. Még mit nem? Nem elég, hogy az előidézésében szerepet vállaltak?

Teendő tehát nincs, de lehet, hogy van, csak titkos. Biztos, ami biztos, ok az van, ki más, mint Orbán Viktor.  A mi Verhofstadtunk idejött Budapestre / lehet, hogy félt most Brüsszelben konferenciázni a meleg és más liberális jogokról, ki tudja?/ és imigyen rótta meg miniszterelnökünket:

"De Orbán Viktor nem egyedül a magyarok és Magyarország problémája. Orbán Viktor Európa problémája: Orbán Viktor maga az európai morális válság"
Bővebben itt:
.http://mandiner.hu/cikk/20151120_guy_verhofstadt_orban_viktor_maga_az_europai_moralis_valsag

Szóval Orbán egy morális válság. Neki lehet, sőt biztos. Tényleges valódi válság viszont a gui-féle liberalizmus miatt van Brüsszelben, Párizsban. Ahol lőnek is, meg robbantanak vagy szeretnének. Az  is liberális? Szegény terrorista, szegény menekült, ha kedve van, hát robbantson?

Ez a Gui Verhofstadt egyébként Belgium miniszterelnöke volt sokáig.  Jelenleg Brüsszelben van egy gettó arab bevándorlók részére, és ez a terroristák búvóhelye. És teljes készültség van ellenük az országában. Leállt az élet, nincs közlekedés, szórakozás, tömegrendezvények, katonák, rendőrök masíroznak.

Nem baj, Guy, nem csodálkozunk, hogy frusztrált vagy, gyere máskor is, ha már otthon nincs helyed – saját magad miatt se. Mi befogadjuk a tényleges menekülteket a féktelen liberalizmus vezette országokból is.

Címkék: liberalizmus, Guy Verhofstadt, terrorveszély Brüsszelben

próza 60

NA, UGYE!

Ezt mondta a miniszterelnök a magyar csapat győzelme után, amellyel kijutottunk az EB-re.

Milyen tömör a mi nyelvünk!

Ez a két szó lefed egy dicshimnuszt, előzményt, kifejtést, következményt, mindent, ami a témához tartozik.

Bush és Hollande ugyanazt mondták a terrortámadások szept. 11. és nov. 13. után /Bogár László éles megfigyelése /.

Bush:”Amerikát megtámadták, háborúban állunk, az ellenfél a nemzetközi terrorizmus, és ezt a háborút mi fogjuk megnyerni”

Hollande: „Franciaországot megtámadták, háborúban állunk, az ellenfél a nemzetközi terrorizmus, és ezt a háborút mi fogjuk megnyerni”

Na, ugye?!

Juncker és Hollande ezt mondták a terrortámadások után:

A menekültválság és a terrorizmus nem függ össze!!!!

Na, ugye????!!!!

Merkel és Faymann meg ezt mondta:

A  menekültkvótákat megtartjuk, sőt továbbfejlesztjük!!!!!!

Na, ugye????!!!!!

Mindenki gondolja át az előzményt, következményt, okokat, célokat. De esetleg egy kiszámolót is idézhetek: "Én vagyok én, te vagy te, ki a szamár , én vagy te?"

Szerintem ők.

 Mert Orbán Viktor meg ezt mondta és mondja. Nem szó szerint:

A kvóta szétteríti a terrorizmust Európában a háborúban álló országoktól egész Európára, a migránsválságot meg kell oldani, hogy ne legyen terrorizmus se. Háborús területekről ésszerűtlen betelepítetteket fogadni, mert terrorveszélyt hordozhatnak.

Ugye???? Na!!!!!

„

59 próza

"Megyerendszer"

Borzalmas esemény színhelye volt Párizs november 15-én, alávaló gyilkosok 129 embert, főleg fiatalokat kivégeztek, és Európa vezetői szerint ez nincs összefüggésben a migrációval.

A mai politikai kesze-kuszaságban másképp nem tudunk eligazodni, csak ha tisztában vagyunk a mai nagyhatalmak igaz történelmével.

Csak így érthető meg az Unió két nagyhatalma vezetőjének magatartása, és az őket kiszolgáló EU-s politikai  adminisztrációnak a hajbókolása, ami kb. e két nagyhatalom talpnyalásában fejeződik ki, különös tekintettel – az ehhez  gyártott ideológiára / liberalizmus/ és gazdasági érdekeikre  /korlátlan piac, olcsó munkaerő, multikulti/.

Franciaország szerintem a kis uniós országokat, köztünk bennünket is a francia birodalom megyéinek tekinti, így nevezik ma is gyarmatbirodalmuk maradékát. Ezek közigazgatási egységek, a központi állami végrehajtó hatalom  egységei.

Itt olvashatunk a francia gyarmatokról:

Wikipédia, http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdolg/bsc/2013-kiraly.pdf

elib.kkf.hu/edip/D- 14542

Mi, kis országok vagyunk Európai megyéi, melyeket a trianoni békekötés alkalmából hoztak létre. Átrajzolták Európa térképét, a győztesek mindent vittek, új országokat hoztak létre, a veszteseket megcsonkították.Vannak kedvesebb és nem kedvesebb európai megyék.

A világ gyarmatbirodalmának IS újrafelosztásáért  kirobbantott első világháború  után az új felosztásért a német birodalom kirobbantotta a 2. vil.háb.-t, ezután megint a győztesek osztozkodtak a világon.  Mivel Németország vesztes volt, ma is a franciák ideológiai fogságában vergődik, legalábbis Merkel.

Bár Franciaország sok gyarmatát elvesztette, de ma is vannak érdekeltségei szerte a Földön, amelyeket Franciaország megyéinek, területeinek  hívnak.

Mivel teljesen nem lehetett megsemmisíteni az itt élő lakosságot a világháborúkban /bár így is többmillió ember halt meg/,  össze-vissza rajzolgatták a világ térképét a háborúk után,  és ebbe beszállt az USA is.

Miután Európában már nem tudtak rajzolgatni, áttevődött a figyelem Ázsiára és Afrikára. Itt is segített az ideológia; liberális demokrácia. Meg az anyagi érdek: olaj. Az olajért való harcot az amerikaiak meg is örökítették a Dallasban már a 70-es években, Jockey Ewing is puccsokat robbantott ki érte más országokban.

Most meg kirobbant az arab tavasz, felbolydult a sokmillió lakosságú, sokszínű vallások és államformák ellenére  addig viszonylag békében élő két földrész.

A nem éppen jobboldaliságáról híres Index szerint így éltek Szíriában a háború előtt, érdemes elolvasni:

http://index.hu/nagykep/2015/10/13/sziria_a_haboru_elott/

Líbiában meg így:

http://orientalista.hu/16-dolog-amit-a-libiaiak-nem-fognak-tapasztalni-a-nato-demokraciaban/

Nos, ezek a nagyhatalmak úgy gondolják, hogy csak őket szolgálják a kis megyéik. Vagyis Magyarország megye hajtsa végre parancsaikat a migráció, a betelepítés területén.

Szíria sokáig a franciák gyarmata volt, Líbiát is a franciák kezdték bombázni 2011-ben. Irakot az amerikaiak, Szíriát a franciák, amerikaiak és most az oroszok is.

Érdemes ezt elolvasni:Wikipédia

"1920-ban Szíriában egy arab királyság alakult meg, amely nem volt hosszú életű, mert ugyanebben az évben a Népszövetség mandátumterületként francia igazgatás alá helyezte az országot.[2] A véresen levert lázadásokban jelentkező helyi ellenállás ellenére a franciák két évtizeden át saját gyarmatukként kezelték az országot, önhatalmúlag hasítva ki belőle Libanont, illetve adva át Alexandretta (Iskenderun) környékét Törökországnak. Szíria Charles de Gaulle kivonulási ígéretére 1944-ben kikiáltotta a függetlenségét, de csak az utolsó francia katona távozása után, 1946-ban nyerte el teljes önállóságát."[2]

Akkor szögezzük le; Magyarország / ez a kicsi/ egyelőre szuverén állam, és  nem tűrjük el, hogy nagyhatalmak csicskát csináljanak belőlünk, ahogy tetszik nekik. Mi nem rángattuk az oroszlán bajszát,nem is húztunk a gyarmatokból hasznot, hagyjanak ki bennünket a játékaikból. Itt nem lesz sem betelepítés, sem kvóta. Ha akarunk, építünk kerítést, ha akarunk meg nem.

És ne kergessenek bele minket a saját háborúikba. Hollande jelenleg a terrorveszélyt akarja szétteríteni egész Európában a  betelepítés és a háborúja kiterjesztésével. Merkel és Juncker meg hajbókol nekik.

Istenem, Afrikában és Ázsiában vannak a világ legnépesebb országai! És nem parancsolnak nekik megálljt, csak jönnek és jönnek a szörnyű terrorcselekmények után is. 

Nos, a történelmi múlt, a közelmúlt, és a jelen összefügg. Franciaországba beáramlottak volt gyarmatairól az emberek, és sokuk bizony nem integrálódott. A nagy tömegben engedélyezett betelepítés pedig felerősíti a reintegrálódást. A terroristák elrejtőznek a nagy tömegben, mint a tű a szénakazalban. Ezek után érthetetlen az Unió liberális bevándorláspoltikája.

Sem Merkel, sem Fabius, sem Hollande, sem Juncker, sem Renzi, sem Faymann nem parancsolgathat nekünk, egyenrangú felek vagyunk az unióban.

A képen az afrikai gyarmatok 1914-ben, és nézzük meg ezt is, mai gyarmati területek listája.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyarmati_ter%C3%BCletek_list%C3%A1ja

Címkék: betelepítés, EU, gyarmatbirodalom

58 próza

Két szál gyertya

A sors különös fintora, hogy ma gyásznap is van a szörnyű, 129 halottat és több száz sebesültet követelő rejtélyes párizsi terrortámadás miatt, de ma van a szórványban élő magyarok napja is. Bethlen Gábor  erdélyi fejedelem  halálának évfordulója, november 15-e a magyar szórványban élő magyarok napja lett.

Nekem rejtélyes ez a terrortámadás, mert nem tudom, hogyan lehetséges, hogy a világ egyik legnagyobb hadseregével és legjobb titkosszolgálatával rendelkező birodalom fővárosában 7 fő hét helyen hogyan tudott ilyen pusztítást végezni, de az még rejtélyesebb, hogy szinte semmit sem tudunk a terroristákról, és hogyan lehet, hogy egyes terrorista szálak éppen Brüsszelbe vezetnek, de a sok brüsszeli politikus nem vette ezt észre.

De ma van a trianoni nemzetcsonkítás miatt a Szórványban élő Magyarok Napja is a köztévében.

Ők a legnagyobb vesztesei nemzetünknek, idegen országban harcoltak, harcolnak a magyarságukért.

Tisztelet azoknak, akik most is magyarok ott, nem pusztultak el, nem olvadtak be más nemzetekbe.

Az egyik gyertya égjen a párizsi szörnyű terror halottjaiért..

A másik gyertya a 94 év alatt erőszakosan elpusztított határon túli magyarokért égjen .

Ma a gyász napja van, nyugodjanak békében, de a felelősséget viselnie kell az okozóknak. Erre majd visszatérünk.

Címkék: terrortámadás, Trianon, szórványmagyarok 

próza 57

Híres emberek a magyar nyelvről

Egy-két idézetet közlök híres nagytudású, műveltségű külföldi emberektől a magyar nyelvről. Azoktól idézek, akik a magyar nyelv mibenlétére, szépségére, logikájára, ősiségére, kifejezőkészségének páratlanságára, ősi erejére hívják fel a figyelmünket.  Én csak nem oly régen, kb 10 éve jöttem rá igazi szerkezetére, ízleltem meg  nyelvünk  zamatát, és  azóta teszem ezt közzé, de  sajnos nem az iskolában tanultam  meg mindent róla. Nemcsak azért, mert nekünk természetes nyelvünkben /sokan nyelvükkel/ élni, hanem mert nem mindent tanítanak hivatalosan róla. De tanulni soha nem késő. Büszke vagyok arra, hogy szinte ugyanazt nyilatkozták a magyar nyelvről, amit én.

SIR GEORGE BERNARD SHAW

(1856-1950)

 Az angol írófejedelem komolyan tanulmányozta a magyar nyelvet. Egy rádiós nyilatkozatában mondta:

“… egy igazán tehetséges angol írónak az előbb már említett hatalmas előnyök ellenére is leküzdhetetlen nehézségekkel kell szembenéznie. Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni. A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal…

Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna.

Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációkban változtatni lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszaadni.
Ehhez képest (s itt bocsánatot kérek a tisztelt Hallgatóságtól) sokszor úgy érzem, hogy a mi angol nyelvünkön a legtöbbször képtelen vagyok a közlendőm belső lelkiismeretem szerinti pontos visszaadásra, és ahelyett, hogy biztosan odatalálnék, ahová akarok, csak járom és járom az utam akörül a szólás-mondásunkban szereplő bizonyos bokor körül. (I am just going and going around the bush.)”

GRIMM JAKOB

(1785-1863)

Nagy meseíró, német egyetemi tanár, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek felismerője, az első német tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette:

“A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.” (1820)

SIR BOWRING JOHN (1792-1872)

 Sir Bowring John angol nyelvész, irodalmár és gondolkodó több mint száz nyelvet beszélt, köztük a magyart is. Sok magyar költeményt fordított angolra. 1830-ban kiadott egy verseskötetet, amelynek előszavában írta az itt közölt megállapítást. Sir Bowring el volt ragadtatva a magyar nyelvtől, és észrevette, hogy születése valahol a történelem előtti idők homályában tűnik el.

 “A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb ma beszélt európai nyelv még nem is létezett.

Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír.

Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredete kimutatható, meglátszanak rajta az idegen, különböző nemzetektől származó rétegek, melyek összességéből kialakult.

Ezzel szemben a magyar nyelv olyan mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek.
Amit a tudósok képtelenek megfejteni, azt mellőzik, a nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezetei – amik egyetlen kőből készültek – nem magyarázhatók. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt, vagy miként szállították és emelték a helyére a templomokban. A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, isteni titkot fog kifejteni.

TELLER EDE (1908-2003

Teller Ede bár ő nem idegen, hiszen ,magyar világhírű tudós,  figyelemreméltó, amit mondott a magyar nyelvről Pakson , bár 77 évet nem Magyarországon élt.

“… új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.”

(Mai Nap, Budapest, 1991.9.)

“ Amennyiben nem Ady teremtő nyelvén ismertem volna meg a világot, akkor aligha vittem volna többre egy átlagos középiskolai tanárnál.”

OVE BERGLUND

svéd orvos és műfordító

“Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.”

LEZARD NICHOLAS

Az angol The Guardian irodalom kritikusa Szerb Antal: Utas és Holdvilág című regényéről (2004):

A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket.

GSCHNITZER OSWALD

Gschnitzer Oswald német matematikus és sakkozó. Magyar felesége indíttatására 1989 őszétől kezdett magyarul tanulni. Humoros csipkelődése közben feltárul nyelvünk hallatlan gazdagsága:

"A magyarul tanulónak különös ínyencfalatok a hangulatfestő szavak. Megszámolhatatlan seregük keresztülballag, -baktat, sőt -hömpölyög a magyar nyelv birodalmán. (Kevésbé finomkodva azt is mondhatnám: nyüzsögnek benne.) Magyar-német szótáramban ezek nagyrészt nem találhatók meg, nyilván azért, mert túl sokan vannak. Hát forduljunk segítségért a Magyar Értelmező Kéziszótárhoz! Az például a retyerutya szót a következőképpen magyarázza: cókmók, motyó. Már a menni, járni hangfestő rokonai, barátai és üzletfelei önmagukban véve megtöltenének egy egész szótárt. Így fölszerelkezve, egyetlen szóban le tudjuk írni valakinek a járásmódját, és ezzel együtt elmesélhetünk sok érdekes dolgot az illető életkoráról, testi- és lelkiállapotáról, jelenlegi kedvéről és annak okáról. Sőt, egy kis nyelvérzékkel és némi rosszindulattal még hitvese hűségére is tehetünk célzást.

Hasonló kifejezőerejük van az úgynevezett ikerszavaknak. Ilyen például a retyerutya és cókmók mellett a huzavona. Nézzük csak meg ezt a szót fönt említett forrásunkban: “Valaminek az elintézésében ellentétes szempontok érvényesülése miatti halogatás.” Persze csodálatos, hogy a magyar egy-egy Grimm-mesét el tud mondani egyetlen szóban, ám a magyarul tanulóknak a feladatát ezzel aligha könnyíti meg.

Remélem, az aligha szót jól használtam. Az efféle szavakkal mindig bajban vagyok. Írjunk csak föl egy kis szótárt: de = igen, dehogy = nem, dehogynem = igen. Tulajdonképpen egyszerű: mínusszor mínusz az plusz. Csak beszéd közben egy kissé nehéz mindezt végiggondolni: Nemde? – Hogyisne! – mondja most alighanem megvetően az Olvasó.

Az szokták mondani, hogy a magyarok túl kevesen vannak. A magyar igekötőkről viszont ezt nem állíthatnám. Vegyük például a mosni ige nagycsaládját: mosni, megmosni, elmosni, felmosni, lemosni, kimosni, bemosni… és ez még csak a vérszerinti rokonság; csatlakozik hozzá a beházasodott mosogatni, és mosdatni is, az összes rokonukkal együtt. Főleg az el/meg ikerpárt tévesztem el gyakran, bár szerintem inkább ők tévesztenek meg engem. Durva tréfa ez, mert például megpatkolni és elpatkolni mégsem ugyanaz.

És ha végre elhatározta (vagy meghatározta) az ember, melyik igekötő kell neki, még azt is el kell döntenie, hová rakja: el kell dönteni, eldönteni kell, vagy kell eldönteni? Döntse el a kedves Olvasó! És ezzel máris rábukkantunk a soron következő nehézségre.

Itt is olvashatnak erről: Wikipédia, 

http://domonyi.aries.hu/Magyar-nyelv-English-Deutsch-Francais-Italiano.html#.VkTc8dIvfIU

http://www.tantaki.hu/nyelvtan/nyelvtan_idezetek

http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=yaskane&pid=71856

És még nagyon sok helyen