BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK

minden rokonomnak, barátomnak, ismerősömnek, olvasóimnak!

 ÁLDOTT, BÉKÉS KARÁCSONYT KÍVÁNOK MINDEN ROKONNAK, BARÁTNAK, ISMERŐSNEK, OLVASÓIMNAK!

Ady Endre : Kis karácsonyi ének

Tegnap harangoztak,

Holnap harangoznak,

Holnap után az angyalok

Gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent

Nagyosan dícsérni,

De én még kisfiú vagyok,

Csak most kezdek élni.

Isten-dícséretre

Mégis csak kiállok,

De boldogak a pásztorok

S a három királyok.

Én is mennék, mennék,

Énekelni mennék,

Nagyok között kis Jézusért

Minden szépet tennék.

Uj csizmám a sárban

Százszor bepiszkolnám,

Csak az Urnak szerelmemet

Szépen igazolnám.

(Így dúdolgattam én

Gyermek-hittel, bátran,

1883

Csúf karácsonyában.)

Zenék az ünnepre:

https://www.youtube.com/watch?v=WK2fVjFtkKM

https://www.youtube.com/watch?v=gNyZlODZDPg

https://www.youtube.com/watch?v=6SRBkPyi3BA

https://www.youtube.com/watch?v=kCre9ZQawqg

https://www.youtube.com/watch?v=Utto6mQ0iAQ

https://www.youtube.com/watch?v=RhMHXOgVLmQ&list=RDRhMHXOgVLmQ

Az elnök beszéde 2

A Fidesz kongresszuson újra választották Orbán Viktort, mint pártelnököt, beszéde azonban nemcsak a pártnak, az aktivistáknak szólt, hanem minden magyar embernek üzent. Nem vált el a pártépítés és az országépítés a beszédben.

Értékelte a Fidesz, mint párt múltját, meghatározta a  legerősebb néppárt további teendőit az ország építésében.

Szeretem hallgatni Orbán Viktort. Nemcsak azért, mert jó szónok, hanem mert európai, magyarországi helyzetértékelése reális, ez a pragmatizmus egy őszinte hittel társul, amelyet így fogalmazott meg:

„Jól ismerjük a saját fajtánkat, erényeit, hibáit, erősségét és gyengeségeit, ezért is hihetünk benne. Mert mi hiszünk Magyarországban, és hiszünk a magyarokban. Hiszünk abban, hogy a magyarok minden korszakban minden nehézség ellenére bármilyen rossz helyzetből föl tudják emelni ezt az országot.”

"... mi is büszke, öntudatos, olykor önfejű emberek vagyunk, akik mindig a maguk erejükből akarnak elérni mindent."

"….mi tart bennünket egyben, miért vagyunk  mi egy vérből valók? Mert abból valók vagyunk, hiszen összetartozunk. Bizonyos, hogy lennie kell egy rejtélyes gravitációs erőnek, amely egy ilyen hatalmas közösséget egyben tart.

Egy szó, mint száz, azt hiszem, mi mindannyian azt gondoljuk, hogy az életünk csak akkor értelmes, akkor értékes, akkor van súlya, ha azzal a saját életünknél fontosabb és jelentősebb dolgot szolgálunk, például családunkat, hazánkat vagy éppen Isten országát. Esetleg mind a hármat egyszerre”

 Isten, haza, család- mondta ki a miniszterelnök Ez tartja össze a magyarokat. Ezt kell szolgálni.

Vagyis Orbán Viktor lezárta a liberalizmus 25 évét, mert az már nem haladó, már gátja a fejlődésnek, nem segíti a gazdaságot, nem ad választ Európa problémáira:

 „Megcsontosodott és rögeszméssé vált, mindenhol ellenséget szimatol, dühös, ha hittételeit megkérdőjelezik, ingerült, ha új gondolatokról hall, és agresszív, ha vele szemben az emberekre hivatkoznak. Elvesztette kapcsolatát a valósággal, vita helyett korlátozni akarja a közbeszédet, ezért kifejlesztette a politikai korrektség tiltótábláit”

Ezt azért közérthetőbbé tenném némely példával:

 Bizony tapasztalhatjuk akár a kommenteléseknél, a baloldali blogokban,a baloldal némely hírportáljánál is,  ott a liberalizmus egyenlő a durva trágár szóhasználattal, a szabadossággal, a személyek sértegetésével, ha nem egyező a vélemény. Bár azért a konzervatívokat sem kell félteni mindig!!!

Ha a liberálisokat, az eszmét, a baloldalt, és amit ennek jegyében létrehoztak, támogatnak / pl. mértéktelen bevándorlás/ nem dicsérjük, akkor nem vagyunk korrektek - politikailag se.

De pl korrekt a kapu "szárnyakkal, amelynek célja az elterelés", az összes más európai kerítés is, de a magyar kerítés az sem a valóságban sem a politikában nem korrekt - a liberális nyugati politikusok és sajtó szerint.

Ilyen  a politikailag korrekt liberális sajtó ma.

 De ilyen csodás dolgokat hozott létre a liberalizmus, mint az egyforma emberegyed, seférfisenő típus, aki ezt ellenzi, az rasszista. De az is rasszista, aki pl. inkább magyar akar maradni, nem valami globális kultúraemésztő újeurópai csak angolul beszélő humánegyed.

De elterjesztette a gátlástalan globális pénz. és tőkeoligarchák uralmát is.

„A liberalizmus létrehozta a párhuzamos társadalmakat”, amely veszély Európára./ A legpárhuzamosabb az éppen az unió fővárosában, Brüsszelben létrejött terrorfészek./ Ez az eszme éppen olyan káros ma, mint a fasizmus és a kommunizmus volt- sorolta a miniszterelnök a példákat.

 Ezért Európa ma már nem képes teljesíteni a feladatát.Nem ragaszkodik a gyökereihez, amiért naggyá tudott válni, ami megkülönböztette a többi kontinenstől.

Ma Európai Egyesült Államokat akarnak, és ehhez kialakult „ egy bizarr nagykoalíció: az embercsempészek, az emberjogi aktivisták és a brüsszeli bürokraták koalíciója, amit egy volt hazánkfia irányít” / Akinek nem esett le a tantusz, ő Soros György/

  De kritikával illette a kacifántos brüsszeli adminisztrációt is / Én is sokszor, pl az egyforma ubik, és a nemkapirgáló egyentyutyuk sokszor kiütötték nálam is  a biztosítékot/.

 Ezért fontos:

 „Magyarország egysége, a Kárpát-medencei magyarság egysége és a világmagyarság egysége, de tudnotok kell, hogy az egység nemcsak úgy leereszkedik ránk, mint szürke szamárra a köd.”

Az egységet építeni kell, de az egység nem egyszínűséget jelent, hanem sokszínűséget is.

Egy erős nemzetek Európáját kell építeni, amelynek része az erős Magyarország, a magyarság, a világmagyarság ereje is - így összegezném beszéde lényegét egy mondatban.

Címkék: Fidesz-kongresszus, Orbán Viktor, Európa, Magyarország, magyarság, párt-és országépítés

Nyitott társadalom

Ez a liberálisok kedvenc szlogenje.

Nyitottnak kell lennie egy társadalomnak. Mindent és mindenkit el kell fogadni. Csak akkor vagyunk demokratikusok, ha ezt tesszük.

Tehát ezentúl nincs olyan , hogy jó meg rossz, hogy szép vagy, csúnya, erkölcsös vagy erkölcstelen, csak el- és befogadás van.

Nincs Európa, Afrika, Ázsia, csak nyitott társadalom van. Mármint csak itt Európában, máshol zártak a társadalmak. Ezért idejönnek a zárt társadalmakból a nyitott társadalmakba Afrikából meg Ázsiából.

A liberálisok erre nagyon nyitottak.

Eme liberális eszmék bűvkörében Európa a teljes nyitottságot valósította meg. Nyitott lett a társadalom, olyannyira, hogy párhuzamos társadalmak épültek ki benne. Erre is nyitottak.

A nyitottság több központjában ki is épült  egy arab meg egy másik társadalom. 

Csakhogy a felépült új társadalmak éppen hogy nem nyitottak, hanem zártak.

Erre fel mit mondanak a nyitott társadalom hívei? El kell fogadni a nyitott társadalmakban a zárt társadalmakat is.

Mert az párhuzamos is. És lehet, hogy a párhuzamosok majd egyszer találkoznak, de lehet, hogy sokszögű lesz belőlük, kinyilnak 360 fokos szögben  a társadalmak  is hirtelen.

Biztosan ezért jön az egyik ilyen nyitott társadalomépítő, ám már zárt társadalommal is rendelkező városból  a büntetés nekünk , mert lezártuk a határainkat  az új zárt társadalomépítők előtt.

A szem meg lassan felnyílik mindenhol, a bicska meg kinyílik a zsebben. Párhuzamosan.  360 fokban. Sok mindenkinél.

Pedig az sem jó.

Az életben rend és harmónia van, pihenés- munka, alvás -ébrenlét, élet-halál, nyitottság-zártság egyensúlya teremti meg ezt. Ha az egyik túlsúlyba kerül a másik rovására, káosz lesz.

Címkék: nyitott társadalom, rend, harmónia, káosz, párhuzamos társadalom

Birodalmak fogságában

Újabban az Európai Unió mintha birodalmi attitűdöket venne fel, és a múlt fogságában vergődne. Mintha az európai uniós törvényi szabályozás, vagy annak gyakorlati megvalósítása nem adna egyenlő jogokat a nemzeteknek, vannak alapító országok több joggal, és alárendelt később csatlakozó országok kevesebbel.

Vagy tévedek, több az előnye az EU-nak, mint a hátránya, bár a kettő nem zárja ki egymást.

Nem egyformán ítélik meg az országokat, és nem egyformák a gazdasági  lehetőségeik sem. Másrészt mintha kezdene érvényesülni a hajdanvolt császári imperium egyszemélyes parancsosztogató és megtorló modellje is.

Európa a történelme folyamán a birodalmak fogságában vergődött. Itt  alakultak ki a világ legnagyobb birodalmai: hellenisztikus, római, kelet-római, nyugat-római, német-római császárság, Habsburg birodalom, angol, francia, portugál, holland, spanyol gyarmatbirodalom, orosz birodalom, harmadik birodalom. A hatalmas oszmán birodalom is belógott ide, amely magában foglalta Ázsia  és Afrika egy  részét is. A mongol birodalom is idelátogatott.

Ezek a birodalmak Magyarországot kevesebb -hosszabb ideig fogságukban tartották, kizsákmányolták gazdasági, kulturális erejét, megszabták a politikai irányvonalat, háborúikba hajszoltak bennünket, de a népességben is hatalmas pusztítást végeztek. Voltak, akik csak legázoltak bennünket, de sokan tartósan berendezkedtek itt; török, osztrák, orosz.

Véleményem szerint ettől a birodalmi mentalitástól nem tud elszakadni a mai politikai formáció sem. Ezt mutatják a többségben levő liberális szocialista vezetőréteg intézkedései, nagyhangú politikusok Magyarországot érintő degradáló kijelentései, a kettős mérce érvényesülése.

Amit szabad Jupiternek..,nem szabad nekünk; pl. falat építenek, építettek egy csomó országban a migránsok ellen, de csak Magyarország  a bűnbak. Kitalálnak vélt bűnöket és eljárásokat indítanak; nincs sajtószabadság, nincs demokrácia, tiporjuk az emberi jogokat, elnyomjuk a kisebbségeket, vallási , kulturális hagyományokba kötnek bele.

Kereszteket szedetnek le, ünnepségeket tiltanak be egyes országokban, de kötelezővé tennék ezt máshol is.

Paks is napirenden van, de sehol máshol nem volt kifogás, ott sem, ahol ugyanolyan módon fejlesztették, építették az atomerőműveket.

Egyszemélyes parancsok kelnek életre a demokrácia, a jogvédés köntösébe burkolózva: ld. pl.Merkel meghívása a menekültek részére. Ő eldöntötte, hogy egymillió menekültre szüksége van az uniónak, és a betelepítésüket erőszakolja.

De gondoljunk csak kisebb gazdasági szabályok előírására is, amellyel a nagyobb vagy régebbi uniós országok befolyását erősítették: pl az uborkák legyenek egyformák, a tyúkok ne kapirgáljanak, stb, mert valamelyik féleszű liberális még életében nem látott tyúkot élőben, s nem szedett valódi uborkát. Vagy szőlőtőke kivágásért fizettek, de kifogásolták, hogy saját utalványt merészeltünk létrehozni, a bankokat, multikat tilos adóztatni, stb.

Az egyforma illemhelyekről, a nemek egyformaságának kényszerítéséről még nem is szóltam.

De felülírják az uniós törvényeket, illetve a gyakorlatban nem valósítják meg azt, amelyik nem egyezik a legújabb elképzeléseikkel /pl. shengeni határok, dublini egyezmény/.

Most pedig valamiféle mini-shengen terve körvonalazódik, dupla kerítés, amely kirekesztené a közép-kelet-európai országokat, a magját a hajdanvolt germán törzsek összességéből létrejött német-római császárság kis hercegségei, tartományaiból létrejött új mesterséges államok alkotnák az erős Németországgal a közepén. Reméljük nem lesz ebből negyedik birodalom.

Hát így állunk, hálistennek ez utóbbi egyelőre  csak terv maradt.

Viszont már többször érvényesíteni akarták velünk szemben a felfüggesztést, kirekesztést, a 7. cikkelyt.

Vajon tényleg Európai Egyesült Államokat szeretnének létrehozni a nemzetek Európájából egyesek?

Fent: német-római császárság Zsigmond korában

Címkék, birodalom, nemzet, német-római császárság, Magyarország. EU, 

Ez itt a reklám helye!

Székely zászló

Román zászló

Egy román bíróság a székely zászlót reklámnak nyilvánította. Ezt még Caucescu is megirigyelhette volna. Hiszen, ha reklám egy kék-sárga színű zászló, akkor egy kék-sárga-piros miért is nem az?

1918 dec.1-jén csatolták a magyarlakta Erdélyt Romániához, ez a románok nemzeti ünnepe lett, ilyenkor hivatalosan is folyhat a magyargyalázás, az összesküvés elméletek felpörgetése a televíziókban, rádiókban. /A legújabb; állítólag magyarok okozták a bukaresti  diszkótüzet is. /

Az erdélyi városokban ilyenkor nagyhangú románok gyalázzák a magyarságot, saját reklámzászlóik ellepik a tereket, középületeket.

Részlet az 1918. dec. 1-jei  gyulafehérvári nyilatkozatból:

„Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában.”

Nos, látjuk ebből mi valósult meg. A nagy semmi. Az erdélyi autonómia hallatán egyből összefut jó néhány román tüntetni a magyarok ellen.

Az egyenuborkás, nemkapirgálos tyúkok, most meg migránsszerelemben, nemzetborzasztásban fetrengő  EU sem tett semmit az elcsatolt területeink autonómiájának érvényesüléséért, ellenben kiépített egy terroristákkal túlzsúfolt arab negyedet magának, meg nekünk is - szerencsére egyelőre csak Brüsszelben.

Nos, a gyulafehérvári nyilatkozat minősült pusztán reklámnak, azóta is az, amely a román nemzet nagyszerűségét hivatott szolgálni. Betűkkel,nem tényekkel.

Azóta is reklámozzák magukat a románok, csak oszthatatlan román nemzet létezik. Ők vannak, voltak mindenhol, Erdélyben is ők őslakosok. Magyar nyelv, kultúra nincs ott, nem is létezett soha.

A magyarságra nézve a románok negatív reklámja azonban bejött némely magyar politikusnál is. Pl. amikor Medgyessiék koccintottak velük ezen a napon Erdély elcsatolására, vagy Gyurcsány Ferenc a kettős állampolgárság szavazásakor a nemet eröltette, vagy Kovács László 23 millió románnal ijesztgetett.

Ezért kötelességünk az erdélyi magyarságért pozitív reklámot terjeszteni, de cselekedni is.

A zászlók ugyanis nem reklámok, hanem jelképek. 

A székely zászló a székely magyarság  autonómiájának jelképe. És azt sem tudhatjuk, hogy melyik zászló kinek, mikor, meddig  áll.

Címkék: erdélyi autonómia, zászló jelképek, reklám

Röpülj páva 

 2012-től a Duna tévé csodálatos műsorfolyamban jeleníti meg a magyar néptánc, népdal, népzene művészetet a Kárpát-medencei „Röpülj páva” tehetségkutató verseny megszervezésével.

 Ez a csodálatos hagyomány folytatódik, s ebben az évben a gyermekek Röpülj páva vetélkedőjét láthatjuk. 

 Számomra és sok millió magyar részére egy csoda ez a műsorfolyam, minden órája egy ünnep, a gyönyörű magyar zenék és táncok körbesimogatnak bennünket, megelevenedik a csodálatos múltunk, és felvillan a nagyszerű jövő. Szinte látjuk, hogyan énekeltek, táncoltak, zenéltek a történelmi Magyarországon sok-sok évszázaddal ezelőtt, felvonulnak a szebbnél-szebb népviseletek, a hagyomány életre kel a jelenben. Kisgyermekek százai százai ropják a Kárpát-medence hagyományos tájegységeinek táncait, énekelnek, zenélnek csoportban és egyedül.

 Eddig is el voltunk kápráztatva ettől a műsortól, de a tehetséges Kárpát-medencei gyermekek felülírják minden elképzelésünket.Siklanak, repülnek a táncosok a színpadon, az énekesek ízes tájszólásban adják elő produkciókat, kis zseni virtuóz zenész tehetségek ördöngösen kezelik a hangszerűket, furulyát, cimbalmot, hegedűt. A legkeletibb részeken élő csángó-magyarok ősi énekei, ízes régi, archaikus szavai sok évszázaddal ezelőttre röpítenek bennünket, mint a felvidékieké is, de elbűvölnek bennünket a hazai nagyszerű néptáncegyüttesek kiváló produkciói is, melyben a népi hagyomány megőrzésével párosul a magas szakmai tudás.Köszönjük a felkészítő művészek, tanárok munkáját, és a gyermekek kitartó szorgalmát. 

 Nem csoda, hogy rajongtak és rajonganak ma is a magyar kultúráért sokan külföldön is. Mintha egy nagyon régi fénykép elevenedne meg, amikor fiatal énekeslányok pártában, gyöngyöskoszorúban dalolnak. Egy csoda történt a globális kereskedelmi gagyitévék szappanbuborékos sorozati világkulturálatlanságának idejében, a Duna tévé jóvoltából bemutatkozik az ízes, ősi magyar népi kultúra.

 Valami őserő van a táncunkban és a zenénkben, dalainkban, ugyanúgy, mint a nyelvünkben. A trianoni területcsonkítás, a marxista kultúrpolitika, a határon túli területek kultúrájának negligálása nemhogy ártott volna neki, hanem inkább megerősödött. Már Lajtha László híres népzenekutató is megmondta, hogy a kultúra a széleken a legerősebb, minél távolabb van a központtól, annál nagyobb hatást gyakorol az egészre. A magyar kultúrát évszázadokig elnyomták, törökök, németek, oroszok, kommunisták, napjainkban liberálisok, szocialisták, a médiát és a kultúrát uraló anarchoglobálisok, és lám él és virul, sőt hatalmas terebélyes fává nőtt a népi nemzeti kultúra, melynek hatalmas ágai, lombjai, díszes levelei, virágai beborítják szép hazánkat, felnőttek, fiatalok, gyermekek ezrei ültetik az újabb fákat, hogy biztosítsák az ízes termést a felnövekvő nemzedéknek.

 A páva felrepült és csillogó kiterjesztett szárnyaival védőn átfogja az egész Kárpát-medence magyarságát.Csodálatos példája annak, hogy a kultúrát a politika tartósan nem tudja uralni, a kultúra alulról jön, a kultúra a néplélekben lakozik, apáról fiúra hagyományozódik és száll tovább, a magyar kultúra a sejtjeinkben lélegzik és sejtjeinkben öröklődik át. 

Köszönet a Duna tévének, hogy megjeleníti a valódi jelent, és a felkészítő tanároknak, művészeknek, erre régen volt példa a közszolgálati médiában. A gyermekek elődöntős műsorai bizonyítják, hogy a népi kultúra utat tört és jelenleg már megint uralkodik a kultúránkban. Nézzük tovább minél többen! 

Fent: Kesice Néptáncegyüttes 

 Képek: 

 Területi válogató

 Hajdu- Németh László 

Antal Adorján

 videohttp://www.mediaklikk.hu/video/vasvari-magor-produkcio/

HÁBORÚ ÉS BÉKE

Razzia Brüsszel arabok lakta Molenbeek negyedében

Ez a címe Lev Tolsztoj klasszikus művének, amely a napóleoni háborúnak állít emléket.

Ő sem gondolta volna, mennyire megváltozik a háború értelmezése napjainkban. Régen világosan megkülönböztették a háborút a békétől, ma összemosódik a kettő.

Régen hadüzeneteket küldtek egymásnak a harcoló felek, ismerték egymás haderejét nagy vonalakban/kémek, felderítések, stb révén/, eldönthették akarnak-e háborúzni vagy megadják-e magukat. Aztán beöltöztek katonának, vitték a fegyvereiket, és harcoltak egymás ellen.  Végül békét kötöttek. A győztes mindent vitt. Európa története ilyen háborúk története, amely a nagyhatalmak közt folyt, angolok, németek, franciák, oroszok között.

A genfi egyezmény pedig ma már meghatározza a hadifoglyokkal való bánásmód szabályait. /Persze ezt ma sem tartja be minden nagyhatalom/.

Ma Európában béke van, és mégis háború.

Hollande ezt mondta, azelőtt meg Bush a terrortámadások után:  „Franciaországot /Amerikát/megtámadták, háborúban állunk, az ellenfél a nemzetközi terrorizmus, és ezt a háborút mi fogjuk megnyerni.”

A terrortámadás olyan háború, hogy az egyik fél nem ismeri a másikat, nincs arca. Azonban az arc nélküli  terrorista iszonyú pusztítást végezhet a lakosság körében. Nem az ellenfél hadi eszközeiben, katonáiban, hanem a lakosság körében. Így idéz elő háborús állapotokat. Párizsban egy napig, Brüsszelben 4 napig leállt az élet emiatt, mert keresték a bujkáló  ellenfelet, máig sem találták meg mindet.

De gyakori újabban a repülőgépek robbantása és lelövése is. Főleg orosz gépeket lőnek le. Vagy a terroristák vagy a törökök.

Európa ellenfele a valaha volt francia gyarmat, Szíria lett, ahol polgárháború folyik. Európai földi halandó meg nem mondaná, hogy ki kivel van Szíriában az egymás ellen folyó „szent háborújukban”. Egyedül az világos, hogy az oroszok Aszad volt elnököt támogatják, és bombáznak ezért. Ő régen a békét képviselte országában. Az amerikaiak akarnak is háborúzni meg nem is, támogatják is meg nem is a terrorista IÁ-t /De csak rossz nyelvek szerint !/ A franciák már háborúznak velük, nagyon régóta, ők is bombáznak, már az angolok is hajlanak rá, Merkelt pedig most puhítják, hogy háborúzzon.

 Közös ellenség jogosan a Szíria és Irak területén megalakult terrorista Iszlám Állam, amely ókori, középkori vandál szokásokat, kivégzéseket alkalmaz minden vélt és valós vallási és faji ellenségével, honfitársaival, és idegenekkel  szemben.

Szóval van egy terrorista ellenség Európában, nem tudjuk, hogy kik, azt tudjuk, hogy van egy terrorista ellenség Szíriában, az IÁ, amelyet jelenleg közösen bombáznak.

Mégis azt szorgalmazzák Európa vezetői, hogy az erről a háborús területről érkező migránsok egyikét sem szabad terroristának nézni./Még ha bevarrják a szájukat, dobálóznak, áttörik a kapukat, letarolják az autópályákat, akkor is csak békés menekültek ők./

 De, nem tudjuk, kik ők. Tehát idejöhetnek a nemtudjukkik számolatlanul. És a nemtudjukkik  közül nemtudjukki esetleg megint terrorcselekményt követhet  el majd. Lehet, hogy csak 20 év múlva, de lehet, hogy most.

Ez ilyen háború.  Amilyen az ellenség, olyan a védekezés is. Nem tudjuk, miért, meddig, mikor, ki az ellenség itt Európában, és nem tudjuk, miért, hogyan nem védekezik a megtámadott. Mert béke van. Ja, nem háború van. Terror idején és utána egy darabig háború, majd béke megint. Ott, ahol a terrortámadás volt.

Ilyen Európa vezetése ma. Nem egy kiköpött hadvezértípusok. De őket legalább ismerjük, tudjuk, kik, és majd felelnek egyszer ezért, az biztos.

Híres magyarok :

 Czuczor Gergely,Fogarasi János

E két reformkori tudós, nyelvész közös munkája a MAGYAR NYELV SZÓTÁRA, amelyet Czuczor István /Gergely/ készített, de Fogarasi János fejezett be. Ez az első és befejezett értelmező szótár, amely felöleli az akkori magyar szókészletet a magyar nyelv ősi gyöktermészetének megfelelően csoportosítva a szavakat.

Czuczor Gergely

Magyar reformkori papköltő, nyelvtudós, tanár, hazafi, az MTA tagja.

1800-1866-ig élt, a felvidéki Andódon született, és Pesten halt meg. Jobbágy családból származott, de tehetsége révén magasra  emelkedett. Ünnepelt költő, tudós tanár, és a magyar nyelv tudósa volt, aki megalkotta híres szótárát a magyar nyelvről, amit halála miatt Fogarasi János fejezett be.

Magyar bencés szerzetes, az MTA tagja.

 Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett  Gergely. 

Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban tanult. Szlovákul, latinul, görögül, németül írt, beszélt, fordított.

Pannonhalmára jelentkezett bencés szerzetesnek, hogy tanár lehessen Jedlik Ányos fizikus  unokatestvérével együtt.

Győrött, Komáromban tanított  nyelvészetet, irodalmat, szónoklatot, költészetet.

Romantikus eposza az Augsburgi ütközet révén lett ünnepelt híres költő, Vörösmarty, Kisfaludy barátja.Ez az eposz1824-ben jelent meg, a 910-es  győzelmet, nem a 955-ös vereséget örökíti meg.

1831-től az MTA tagja lett, itt dolgozott, majd Győrben és végül 1945-től Pesten élt. Az MTA egy nagy szótár alkotásával bízta meg.

1848 –ban a Riadó c. verse a katonák indulója lett.

Nem csoda, hogy a forradalom bukása után bebörtönözték, és csak 1851-ben szabadult. Fogságában azonban dolgozott a Magyar Nyelv Szótárán, és fordított is.

Kolerában halt meg Pesten 1866-ban.

Művei:

1899-ben jelent meg összes műve 3 kötetben, azóta számos kiadás látott napvilágot.

Költői munkássága: A reformkor nagy költője, írt verseket, népdalokat, eposzokat, balladákat, meséket. Stílusa romantikus, klasszicista, népies.

A történelmi múlt legendás eseményeiről, hőseiről írt eposzokot, pl. Augsburgi ütközet, amely az osztrákok elleni nagy győzelemről szól, de írt elbeszélő költeményeket is pl.Botondról.

A népies költő egy vonatkozásban túlszárnyalta híresebb kortársát, Petőfit: jóval több, legalább 70 olyan népdalt írt, amelyeket már életében énekelt a nép.

1862 és 74 között hat kötetben megjelent (és mindmáig egyetlen befejezett) A MAGYAR NYELV SZÓTÁRA

Érdemes tanulmányozni, a magyar nyelvi gyökökről, a szavak szerkezetekről, régi szavakról találunk benne tudnivalókat:

http://osnyelv.hu/czuczor/

Részlet a Riadó c. verséből:

Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!

Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.

Villáma fesse a szabadság hajnalát,

S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.

   Él még a magyarok nagy istene,

   Jaj annak, ki feltámad ellene.

   Az isten is segít, ki bír velünk?

   Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Nem kell zsarnok király! csatára magyarok,

Fejére vészhalál, ki reánk agyarog.

Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk

Mi sárgafekete lelkébe tőrt verünk.

   Él még a magyarok nagy istene,

   Jaj annak, ki feltámad ellene.

   Az isten is segít, ki bír velünk?

   Szabad népek valánk, s azok legyünk.

A föld talpunk alatt, s fejünk felett az ég

Tanú legyen, hogy áll Árpád ős népe még,

S mely e szent földre hull, minden csepp honfi-vér,

Kiáltson égbe a bitorra bosszuért!

"Élete és műve a magyar kultúra, az irodalom és nyelvtudomány: a magyar valóság része. Hidat jelent Kisfaludy és Petőfi között, fő kezdeményezője az új irányzatnak, amely Petőfi és Arany lírájában arat teljes diadalt. A népies költészetben Petőfi elődje, a latinos verselésben Berzsenyi örököse, a hősi költészetben Vörösmarty társa. Ódáiban a magyar hazafiság, dalaiban a népi gondolkodás kapott művészi formát. Építője volt annak a virtuális Magyar Templomnak, amelyet sokszor leromboltak, felgyújtottak, meggyaláztak, mégis mindig újraépült."

Fogarasi János

Magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, az MTA tagja

Fogarasi János polihisztor 1801-1878-ig élt.

Régi erdélyi család leszármazottja, I. Rákóczi György kisnemességet adományozott a családnak. Kázsmárkon, szülőfalujában, majd Szikszón és Sárospatakon járt iskolába, jogot tanult.

 A királyi tábla jegyzője lett, később ügyvédi vizsgát tett. Nevelőként is dolgozott, majd megnősült. István nádor főherceg titkára, majd 1848-ban Kossuth pénzügyminisztériumában tanácsos volt.1838-től az MTA tagja. Nem ment Kossuth kormányával Debrecenbe.

1850-től Pesten haláláig többnyire törvényszékeken dolgozott, tanácsos, elnök alelnök,  bíró tisztségekben.

 Igazi polihisztor volt, jogi értekezéseket, költeményeket, elbeszéléseket , dalokat és kórusműveket is szerzett, hegedült. Tranyik Jánossal együtt 1847-ben két füzetnyi népdalgyűjtést adtak ki. Verstanban a choriambus verselést kutatta.

Nyelvészeti munkája a legjelentősebb. Igaz főként a szótár révén: 

A magyar nyelv szótárát Czuczor Gergely halála után ő fejezte be, ez a legfőbb műve.

Fontosabb művei

Egyetlen mód a magyar játékszín célirányos megalapítására (Pest, 1834)

A magyar nyelv metaphysicája (Pest, 1834)

Magyarhoni magános törvénytudomány elemei (Pest, 1839)

A magyar nyelv szelleme (Pest, 1843)

Legújabb és legteljesebb német és magyar szótár (1852)

A magyar igeidőkről (Pest, 1858)

Hangsúly a magyar nyelvben (Pest, 1860-1861)

A magyar nyelv szótára (Pest, 1862-1874)

Címkék: Czuczor Gergely, Fogarasi János, magyar nyelv, nyelvi gyökök, reformkori költészet, nyelvészet