próza 36

Határzárak, kapuk

 Úgy látszik, a Kárpát-medencének az a szerepe, hogy megvédje Európát, különösen a németeket, osztrákokat, és a távolabb levőket,  ezért azonban többnyire inkább büntetést kaptunk.

Szent István idejében felvettük az európai vallást, a kereszténységet, és ezáltal belesímultunk az akkori Európába. Talán jobban meg kellett volna őriznünk azonban a saját ősi szokásainkat, ősi rovásírásunkat, ősi történelmünket hivatalosan is.

A nép azonban nem feledte el azokat, máig is élnek ősi értékeink, kincseink, szokásaink,történelmünk  mondáinkban, énekeinkben, regéinkben, meséinkben, szólásainkban, közmondásainkban, rovásírásunkban. Szerencsére jeles íróink, költőink fel is dolgozták azokat műveikben /Pl.Arany: Rege a csodaszarvasról, stb/

Nemzedékeken keresztül  átörököltük , tovább vittük értékeinket. Ilyen érték többek között a haza védelme, a kapu, a határ szerepe.

A kapu ősi magyar szó, nem finnugor eredetű, hanem én a sumer tudósok álláspontját osztom, akik e sumer feliratot így fejtették meg: KA-É DINGIR-RA: Isten templomának a kapuja, ahol a Ka a kapu szó, de Labat sumer nyelvész is ezt állítja: Babilon sumer neve: Ka Dingir / Istenek kapuja/, ez akkád nyelven is ezt jelenti. / Nem tartozik ide, de mennyire hasonlít a dingir a tündér szavunkra!/

Tehát a kapunak már ősidőktől kezdve védelmi szerepe volt. Beléphettek rajta, de csak ha nyitva volt, vagyis engedéllyel.

Mi megvédtük a hazánkat, de Európát is. Magyarország Európa kapuja volt a középkorban is, a török hódítást itt megállítottuk, de ez sokba került nekünk, 150 éves török uralom, majd utána az osztrákok szívjósága miatt  /velük űztük el a törököket végre/ ők telepedtek ránk. Máig őrzik ezt az uralkodói fétist, szívesen kioktatnak bennünket  -legalábbis a kancellárjuk és több politikusuk.

Régen azonban jól kihasználták a földjeinket, munkaerőnket, kincseinket, majd oktalanul -a németekkel együtt- háborúikba is beletaszítottak bennünket, amely elvezetett Trianonhoz, majd a 2. vil.háború utáni kommunista uralomhoz.

De a kapu funkciónk akkor is élt, hiszen Magyarország döntötte le először a kaput a két Németország között, nyitotta meg a határzárat, így tudtak egyesülni.

Most azonban megint szükség van kapukra, határzárra a felelőtlenül elindított  bevándorláshullám megállítására, hogy megőrizzük saját kultúránkat, értékeinket. A Visegrádi Négyek komolyan vették az európai értékeket, vagyis a szabad közlekedés jogát is, és ezért egységben lépnek fel azért, hogy ez ne szűnjön meg az európai államok között.  

A schengeni határok megerősítése a célunk, hogy ezzel megállítsuk az új telepesek rohamát.

Kaptunk is ezért a világsajtótól mindent,  ami belefért. Rémhírek, hamísított videók járták be a világot, mint a hazugság médiakísértetei. Európa liberális szocialista politikusai egymást licitálva ontják az igazságtalan kritikáikat.

Miután azonban már hozzájuk is elért a migrációs tömeg -a maga sajátos viselkedéskultúrájával, tüntetéseivel, követelőzésével-, mintha változna a hangulat. Már kezdik megköszönni az eddig bennünket bírálók a helyes intézkedéseinket.

Ez a határzár azonban csak addig működhet, amíg  nem csökken a migráció, utána meg kell nyitnunk,  hiszen mi magunk határoljuk magunkat, magyarlakta területek öveznek minket.

A képen a híres brandenburgi kapu látható, amely a  határt jelentette Kelet -Berlin és Nyugat-Berlin között, és egyúttal a Varsói Szerződés és a NATO országai között.

A német újraegyesítésig  a hidegháború jelképe volt, majd 1990 után Németország és Európa újraegyesítésének szimbóluma lett. 1987. június 12-én-én Ronald Reagen amerikai elnök a következőket mondta egy berlini látogatása során a brandenburgi kapu előtt:

 Mr. Gorbachev, open this gate! Mr. Gorbachev, tear down this wall! (Gorbacsov úr, nyissa ki ezt a kaput! Gorbacsov úr, döntse le ezt a falat!)./wikipédia/

Az egyesült Németország kitárta a kapuit, de talán éppen e múltból következően ma már olyan szélesre tárta, hogy túl nagy a huzat az Unióban, nehogy kirepüljön az őslakosság a benyomulók tömegprésének  hatására

Címkék: határzár, kapu, schengeni egyezmény, visegrádi négyek, sumer nyelv, bevándorlás