Híres magyarok :
Czuczor Gergely,Fogarasi János
E két reformkori tudós, nyelvész közös munkája a MAGYAR NYELV SZÓTÁRA, amelyet Czuczor István /Gergely/ készített, de Fogarasi János fejezett be. Ez az első és befejezett értelmező szótár, amely felöleli az akkori magyar szókészletet a magyar nyelv ősi gyöktermészetének megfelelően csoportosítva a szavakat.
Czuczor Gergely
Magyar reformkori papköltő, nyelvtudós, tanár, hazafi, az MTA tagja.
1800-1866-ig élt, a felvidéki Andódon született, és Pesten halt meg. Jobbágy családból származott, de tehetsége révén magasra emelkedett. Ünnepelt költő, tudós tanár, és a magyar nyelv tudósa volt, aki megalkotta híres szótárát a magyar nyelvről, amit halála miatt Fogarasi János fejezett be.
Magyar bencés szerzetes, az MTA tagja.
Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett Gergely.
Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban tanult. Szlovákul, latinul, görögül, németül írt, beszélt, fordított.
Pannonhalmára jelentkezett bencés szerzetesnek, hogy tanár lehessen Jedlik Ányos fizikus unokatestvérével együtt.
Győrött, Komáromban tanított nyelvészetet, irodalmat, szónoklatot, költészetet.
Romantikus eposza az Augsburgi ütközet révén lett ünnepelt híres költő, Vörösmarty, Kisfaludy barátja.Ez az eposz1824-ben jelent meg, a 910-es győzelmet, nem a 955-ös vereséget örökíti meg.
1831-től az MTA tagja lett, itt dolgozott, majd Győrben és végül 1945-től Pesten élt. Az MTA egy nagy szótár alkotásával bízta meg.
1848 –ban a Riadó c. verse a katonák indulója lett.
Nem csoda, hogy a forradalom bukása után bebörtönözték, és csak 1851-ben szabadult. Fogságában azonban dolgozott a Magyar Nyelv Szótárán, és fordított is.
Kolerában halt meg Pesten 1866-ban.
Művei:
1899-ben jelent meg összes műve 3 kötetben, azóta számos kiadás látott napvilágot.
Költői munkássága: A reformkor nagy költője, írt verseket, népdalokat, eposzokat, balladákat, meséket. Stílusa romantikus, klasszicista, népies.
A történelmi múlt legendás eseményeiről, hőseiről írt eposzokot, pl. Augsburgi ütközet, amely az osztrákok elleni nagy győzelemről szól, de írt elbeszélő költeményeket is pl.Botondról.
A népies költő egy vonatkozásban túlszárnyalta híresebb kortársát, Petőfit: jóval több, legalább 70 olyan népdalt írt, amelyeket már életében énekelt a nép.
1862 és 74 között hat kötetben megjelent (és mindmáig egyetlen befejezett) A MAGYAR NYELV SZÓTÁRA
Érdemes tanulmányozni, a magyar nyelvi gyökökről, a szavak szerkezetekről, régi szavakról találunk benne tudnivalókat:
Részlet a Riadó c. verséből:
Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.
Villáma fesse a szabadság hajnalát,
S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
Nem kell zsarnok király! csatára magyarok,
Fejére vészhalál, ki reánk agyarog.
Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk
Mi sárgafekete lelkébe tőrt verünk.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
A föld talpunk alatt, s fejünk felett az ég
Tanú legyen, hogy áll Árpád ős népe még,
S mely e szent földre hull, minden csepp honfi-vér,
Kiáltson égbe a bitorra bosszuért!
"Élete és műve a magyar kultúra, az irodalom és nyelvtudomány: a magyar valóság része. Hidat jelent Kisfaludy és Petőfi között, fő kezdeményezője az új irányzatnak, amely Petőfi és Arany lírájában arat teljes diadalt. A népies költészetben Petőfi elődje, a latinos verselésben Berzsenyi örököse, a hősi költészetben Vörösmarty társa. Ódáiban a magyar hazafiság, dalaiban a népi gondolkodás kapott művészi formát. Építője volt annak a virtuális Magyar Templomnak, amelyet sokszor leromboltak, felgyújtottak, meggyaláztak, mégis mindig újraépült."
Fogarasi János
Magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, az MTA tagja
Fogarasi János polihisztor 1801-1878-ig élt.
Régi erdélyi család leszármazottja, I. Rákóczi György kisnemességet adományozott a családnak. Kázsmárkon, szülőfalujában, majd Szikszón és Sárospatakon járt iskolába, jogot tanult.
A királyi tábla jegyzője lett, később ügyvédi vizsgát tett. Nevelőként is dolgozott, majd megnősült. István nádor főherceg titkára, majd 1848-ban Kossuth pénzügyminisztériumában tanácsos volt.1838-től az MTA tagja. Nem ment Kossuth kormányával Debrecenbe.
1850-től Pesten haláláig többnyire törvényszékeken dolgozott, tanácsos, elnök alelnök, bíró tisztségekben.
Igazi polihisztor volt, jogi értekezéseket, költeményeket, elbeszéléseket , dalokat és kórusműveket is szerzett, hegedült. Tranyik Jánossal együtt 1847-ben két füzetnyi népdalgyűjtést adtak ki. Verstanban a choriambus verselést kutatta.
Nyelvészeti munkája a legjelentősebb. Igaz főként a szótár révén:
A magyar nyelv szótárát Czuczor Gergely halála után ő fejezte be, ez a legfőbb műve.
Fontosabb művei
Egyetlen mód a magyar játékszín célirányos megalapítására (Pest, 1834)
A magyar nyelv metaphysicája (Pest, 1834)
Magyarhoni magános törvénytudomány elemei (Pest, 1839)
A magyar nyelv szelleme (Pest, 1843)
Legújabb és legteljesebb német és magyar szótár (1852)
A magyar igeidőkről (Pest, 1858)
Hangsúly a magyar nyelvben (Pest, 1860-1861)
A magyar nyelv szótára (Pest, 1862-1874)
Címkék: Czuczor Gergely, Fogarasi János, magyar nyelv, nyelvi gyökök, reformkori költészet, nyelvészet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése