BUDAPEST SZAKRÁLIS NÉV

HUNOR ÉS MAGOR ŐSI NEVÉT ŐRZI

Azt jelképezi, amit minden őstörténetet ismerő tud, a hun-magyar testvériséget. Amit a Biblia is megörökített; Nimród leszármazottai, Hunor és Magor a mi őseink.

A kétkedőknek írom ezt, akik még mindig azt tartják, a hunok és a magyarok közt nincs vérségi kapcsolat.

Miért is lenne ez igaz? Hiszen Budapest, hazánk fővárosa is a nevében hordozza a testvériséget. Budapest a hunok és a magyarok fővárosa. Buda hun nevet, Pest magyar településnevet visel. 

A krónikák megőrizték a bibliai Nimród hagyományt, ősapánk Nimród, leszármazottai Hunor és Magor. Miért ne tartanánk ezt az ősi hagyományt, ha az Ószövetséget, Újszövetséget tanítja is az egyház.

Buda Etele, a hun Atilla testvére volt, Atilla városát, Etzilburg néven emlegetik a krónikák, s a mai Óbuda helyén terült el. Lehet, hogy az aqvincumi romok az ő várának és nem a római várnak a kövei? Egy nagy csalás lehet ez is? Mindent a rómaiakra kellett testálni, nehogy évezredes ősi múltunknak legyenek emlékei?

A krónikák szerint Budavárát már akkor így kezdték elnevezni, amikor Atilla európai hódító körúton volt. Így megmaradt a mindenkori uralkodók  településhelyének a  Budavár név.

Még akkor is ez a neve, ha esetleg nem éppen a mai Óbudán, hanem fejebb, a mai Budavár helyén volt. Valószínűleg régen az egész Óbuda, Buda egy nagy várkomplexum lehetett.

Pest neve pedig eredetileg Magyar-rév volt. Így emlegetik a krónikák is. A Gellért-hegy neve pedig Kelen-hegy, csak később nevezték el Gellért püspökről, akit az Aba Sámuelért bosszút állók öltek meg, ui. Gellért püspök nem koronázta meg Aba Sámuelt, sőt kitagadta,  a németeket behívó Orseoló Péter trónkövetelőt támogatta, a németek pedig megölték Aba Sámuelt.

Budapest tehát Hunor és Magor nevét őrzi. 1873-ban hivatalosan is egyesült Buda és Pest. Felejtsük el az Akadémia áldásos tevékenysége miatt még a Wikipédiában is a kemence szláv név  magyarázatot a Pest szóra. Pest= Magor = magyar, Buda= Hunor = hun név.

Attila és Buda neve ma nyugatias írásmódot jelöl, ettől még a név eredete nem változott, felejtsük el az otromba magyarázatokat. Nyelvünk ősi,  és ezek ősi hunmagyar nevek, köze nincs sem a rómaiaknak sem a szlávoknak a mi Budapestünkhöz.

Magyar-Révnek nevezi Anonymus a ma kb. Békásmegyerrel szemben található pesti révet, ahonnan átkeltek Eccilburgba vagyis a mai Óbudára  Árpád és hét vezére, hét magyarja.

A Képes Krónika is megemlíti mint pesti révet, és síkságnak nevezi.

Biztosan így volt, hiszen ma is látható, hogy Békásmegyernél van a sziget vége, éskönnyű lehetett átkelni ott régen is.

Innen lehetett eljutni a helvizekig / hőforrásokhoz/, ez is igaz, mára számtalan fürdő épült a hévízekre, Dagály, Gellért, Szechenyi, Rudas, stb.

Nem messze van onnan a Gellért-hegy sem / Kelen-hegy/, ahonnan legurították Gellért püspököt bosszúból  a németbarát Orseoló Péter ellen felkelők Vata vezetésével. 

Mellékletek, fentieket igazoló részletek a krónikákból:

Kálti Márk: Képes Krónika:

"Amíg Attila a nyugati tájakon időzött, öccse az uralkodásban áthágta a kiszabott határokat, ugyanis Sicambriát a maga nevéről neveztette el Budavárának. És ámbár Attila király a hunoknak és a többi népeknek megtiltotta, hogy azt a várost Budavárának nevezzék, hanem Attila fővárosának neveztette, a tilalomtól megrettenő germánok Eccylburgnak nevezték, ami annyi, mint Attila fővárosa, a magyarok azonban nem törődtek a tilalommal, és Óbudának hívják és nevezik mind a mai napig".

"Ezenközben András és Levente előrehaladtak a sokasággal, Magyarország közepén át eljutottak a révhez, amelynek közönséges neve: Pest."

"Azután felkerekedtek, és a Dunának pesti révéhez igyekeztek. Szent Gellért püspök, mivel kicsiny termetű volt, és Isten szolgálatában felemésztette minden erejét, kocsin utazott. Amikor a nevezett révhez ért, íme a gonosz emberek, vagyis Vata és ördögtől megszállott cinkosai - annak ajánlották magukat - rárontottak a püspökre és minden társaikra, és kövekkel borították el őket. Szent Gellért püspök mindszüntelen a kereszt jelét vetette azokra, akik kövezték; ennek láttára amazok még jobban feldühödtek, megtámadták őt, a Duna partján fölfordították kocsiját, talyigára tették, és lebocsátották Kelenföld hegyéről"

Janus Pannonius: Gesta Hungarorum:

"Magyar-rév

S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve."

A szakrális történet a krónikáinkban eredetünkről, fogadjuk el, itt az ideje, erről szólnak híres költemények, regények, stb: 

Gesta Hungarorum:

"Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. Ő az Úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szittya földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött, és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette. Majd királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet, amit ott talált, megújíttatott, és az egészet igen erős fallal vétette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják, a németek pedig Ecilburgnak hívják. De elég ennyi! Maradjunk meg a történet útján. Hosszú idő múlva pedig ugyanazon Mágóg király ivadékából eredt Ügyek, Álmos vezér apja, kinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai, miként a következőkben majd előadjuk. A szcítiaiak, amint mondottuk, jó régi népek."

Kézai Simon: Gesta Hungarorum

"Minthogy az özönviz csapása által Noén és három fián kivűl minden test elpusztúlt, végre Semtől, Kámtól és Jáfettől az özönviz után hetvenkét nemzetség származott: Semtől huszonkettő, Kámtól harminczhárom, Jáfettől pedig tizenhét."

"Jáfet magvából eredt Menróth óriás, Thana fia,"

"

"3. §. Nemrót Persiába költözik Fiai Hunor és Mogor a húnok és magyarok ős atyjai.

Mellőzve tehát az eseményeket, mellyek kezdett tárgyunknak színt adnak, vissza kell térnünk Menróth óriásra, ki a nyelvek megkezdődött összezavarodása után Eviláth földére méne, mellyet ez időben Persia tartományának neveznek, és ott nejétől Eneth-től két fiat nemze, Hunort tudniillik és Mogort, kiktől a húnok vagy magyarok származtak. "