Vers  6

A vén európai

Szégyenteljes esemény tanúja volt    napjainkban   az Európai Parlament, 

Juncker, az EP illusztris vezetője pofonvágta / tréfából/ Orbán Viktort, hazánk miniszterelnökét. Értjük, mi, magyarok a pofont, mert mi nem támogattuk a luxemburgi nagyhercegség eme díszpolgárát, aki adócsalásban is jeleskedett, és most hirhedett médiaszereplővé vált.De azért az uniós demokráciának is kéne legyen határa, legalább ma. / Ha már régen nem is volt,-  a demokráciának se, meg az európai térhódításnak se, lásd: labanc  elnyomás/.

Erről írtam ezt az átiratot, nagy költőnk , József Attila zseniális verskompozíciójának átvételével:

Bunker Juncker

 dohogása Orbánnak, miközben lekevert neki egyet.

/ bunker a  bunkó fokozása  europer stílusban/

Már öreg lettem én,

meglepetés e küldemény ,

csak rece-

fice.

Ajándék, mellyel meglepem

Európát, s

magam,

de hasztalan.

61 évem elszelelt,  

s  még jó törvényre sose telt,

bíz ám, 

komám!

Lehettem volna herceg, ó,

nem ily médiakoptató

szegény

kretén.

De nem lettem, mert

hazámban eltanácsolt a hivatal

mulya

 ura.

-Intelme gyorsan, nyersen ért

a sok csalásomért--,

köhög,

s röhög.

-Én, amíg  élek én,

nem csillogok Luxemburg egén-,

dadog,
s makog,

-Ezért, ahol lehet, külügy-
és más minisztereket
paskolok, 
pofozok.- 

Ha örül most Juncker úr,

hogy Orbán majd  tőle tanul,
kevés 
az ész !

Mert  Orbán az uniót szokta,

nem  mint  az unió  foglya

tani-

tani!

Írtam:2015 máj.25-én