Próza kritikák 10
NYELVZAVAR
„A magyarban 17–34-féle[1] RAGOT tartunk számon, amit a névszókhoz kapcsolhatunk (az „üres”, rag nélküli alanyesetet is ideértve), de ebből csak 18 a valódi ESETRAG .Ezek a hagyományos nyelvtanok alanyát, tárgyát, jelzőit és határozóit azonosíthatják.”
A leíró magyar nyelvtan nem ismeri az esetek fogalmát, ez az indoeurópai nyelvek / angol német, orosz/, stb nyelvek sajátosságait húzná rá a magyar nyelvre. A leíró magyar nyelvtan ragokat ismer, és mondatrészeket, mint alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző, és ezek fajtáit.
A valóságviszonyokat a magyar nyelv ui. többféle módon:NEMCSAK RAGOKKAL, hanem NÉVUTÓKKAL , HATÁROZÓSZÓKKAL, SZEMÉLYJELES szavakkal is kifejezheti../pl asztalra, rá, asztal alá, oda, alá, hozzám enyémhez, stb.
Nyilván ezért írja az okoskodó, hogy csak 18 eset definiálható a magyar nyelvben. Még a ragokat sem tudja mindet definiálni, mint eset kifejezésére alkalmas ragot, de a többi nyelvtani eszköz meg ki is maradt.
Azokat meg szótárban írná le.
Megemlít magyar nyelvtanokat, de azok is csak néhány oldalon írnak esetekről, de ezek is csak az indoeurópai nyelvekkel való összehasonlítás végett írnak erről, szó sincs arról, hogy átvegyük az eset nyelvtani kategóriát, mert az káoszt okozna ősi magyar nyelvünk megértésében.
Fából vaskarika. Az esetek az indoeurópai nyelvek sajátosságai, de ezek is kb. 4 , 6, esetleg 8 esetet ismernek mert elöljárószavakat, névelőváltoztatást használnak erre. De az náluk pontosan definiálható.
Volt már ilyen, amikor a finnugor eredetet húzták rá magyar nyelvre idegenek. És ehhez igazították a honfoglalás útvonalát. Pl.jégvirág északról eredő szó, nem a vir ősi gyökből ered, hanem pl. a mordvinoktól, mert az ablakra sok jégvirág fagyott oda.
Maradjunk csak a pontos fogalmaknál, a leíró magyar nyelvtannál.
A valóságviszonyokat a magyar nyelv ui. többféle módon:NEMCSAK RAGOKKAL, hanem NÉVUTÓKKAL , HATÁROZÓSZÓKKAL, SZEMÉLYJELES szavakkal is kifejezheti../pl asztalra, rá, asztal alá, oda, alá, hozzám enyémhez, stb.
Nyilván ezért írja az okoskodó, hogy csak 18 eset definiálható a magyar nyelvben. Még a ragokat sem tudja mindet definiálni, mint eset kifejezésére alkalmas ragot, de a többi nyelvtani eszköz meg ki is maradt.
Azokat meg szótárban írná le.
Megemlít magyar nyelvtanokat, de azok is csak néhány oldalon írnak esetekről, de ezek is csak az indoeurópai nyelvekkel való összehasonlítás végett írnak erről, szó sincs arról, hogy átvegyük az eset nyelvtani kategóriát, mert az káoszt okozna ősi magyar nyelvünk megértésében.
Fából vaskarika. Az esetek az indoeurópai nyelvek sajátosságai, de ezek is kb. 4 , 6, esetleg 8 esetet ismernek mert elöljárószavakat, névelőváltoztatást használnak erre. De az náluk pontosan definiálható.
Volt már ilyen, amikor a finnugor eredetet húzták rá magyar nyelvre idegenek. És ehhez igazították a honfoglalás útvonalát. Pl.jégvirág északról eredő szó, nem a vir ősi gyökből ered, hanem pl. a mordvinoktól, mert az ablakra sok jégvirág fagyott oda.
Maradjunk csak a pontos fogalmaknál, a leíró magyar nyelvtannál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése