A POZSONYI CSATA
Árpád nagykirály, vezér, fejedelem: Feszty körkép
Geiger J. Péter: Pozsonyi csata / grafika/
Valami érthetetlen oknál fogva a magyar történelemoktatás még most is a depresszió állapotában lehet, mert még mindig nem emlékeznek meg a világraszóló győzedelmes pozsonyi csatáról, amely 907-ben volt. Árpád hadai visszaverték „A magyarok kiirtassanak” jelszóval ránk támadó egyesült európai hadakat, akik ezután, és a 910-es győztes augsburgi csata után 45 évig nem is merészkedtek Magyarországra. Ennek ellenére pusztán a 955-ös vereségünket tárgyalják részletesen.
Sőt Árpád vezért, hon- visszafoglaló, hazatérőt, nagykirályunkat elegánsan kihagyták még az Árpád-korból is, az Árpád-házi királyok uralkodását 1000-1301-ig tartják számon. Árpád, az ős, akitől a királyaink származnak nemes egyszerűséggel kimaradt.
Éppen ideje lenne bevezetni az oktatásba, de a közvéleménybe is a brentai diadal (899), a pozsonyi helytállás (907) vagy éppen az első és győztes augsburgi csata (910) emlékét.
Feszty körkép: Árpád bejövetele
A pozsonyi csatáról egy video található a you tube-on.
A videót nézzük azonban kritikusan! Figyeljük meg, hogy –bár elismeri a “szövetséges csapatok” vereségét-, milyen ellenszenvesnek mutatja be a magyarokat.. Kigúnyol, rablóknak, barbároknak mutat be minket, pedig mi csak védekeztünk. A csata helyszínét, azt a földet ui. még Attila szerezte meg, a mai Bécsi medence magyar föld volt. Mutatják elnevezései is, még a dülők mai nevei is a csata emlékét jelzik: ;ld. pl: Poór Miklós hadtörténész kutatásait, előadásait, Kassai Lajos kiváló íjászunk ,Cey-bert Róbert és sok más kutató elemzéseit.
Poór Miklós előadása:
Ceybert Róbert Gyula könyvének bemutatója:
Ceybert Róbert Gyula a Világpanorámában:
https://www.youtube.com/watch?v=e99Qej2Kcdk
A közbeszédben és a fenti filmben is valószínűleg rá hagyatkoznak még mindig, a film narrátora valószínűleg az ő bajor krónikájából idéz:
Johannes Aventinus 1477. július 4. – Regensburg,1534. január 9.) bajor humanista, filológus, történetíró. 1517-ben kinevezték Bajorország hivatalos történetírójává és megbízták az ország történetének megírásával. Ennek eredményeképpen született meg az 1522-ben Nürnberg-ben kiadott Bayrischer Chronicon. Ebben Bajorország története kapcsán a magyar honfoglalás idejéről (lásd Pozsonyi csata) közöl olyan adatokat, amelyeknek más forrása nincs.
Talán mára elveszett régi forrásokból dolgozott. Vagy eltüntették a krónikáinkból a századok folyamán. Ugyanis fontos levéltári anyagaink, krónikáink - pl. a Képes Krónika is-, évszázadokig Bécsben volt, ma így is nevezik; Bécsi Krónika.
Érdekes módon Bécsbe kerültek a királyi ereklyéink, kincseink is, pl. Lipót becsapta Zrínyi Ilonát, és szekerekkel hurcolták el a sok ereklyét Bécsbe Munkács várából. Ott beolvasztották.
A királyi levéltárak is igen gyakran váltak tűz martalékává, és bizony sok nemes, főúr végezte Bécs börtöneiben, sok paraszt meg élete végéig katonáskodhatott nekik, idejöttek összefogdosni őket a labancok.
Miután eltüntették a kincseinket, értékeinket, a múltunkat, írtak nekünk újat 1867 után. A recsegő, indoeurópai kemény nyelvűek találtak ki a mi ősi nyelvünkről hülyeségeket /finnugrizmus/, és igazítottak ehhez egy kitalált honfoglaláskori útvonalat. Az un. nyelvészek meg ehhez az útvonalhoz, a hamis történelemhez igazodva találták ki, melyik szót honnan loptuk. Ennyit a mai tudományról.
A film értéke, hogy a győzelmünket nem tagadja, viszont a harci cselekmény, öltözet, taktika kérdésében inkább hagyatkozzunk hiteles magyar személyekre, új kutatókra, , hogy ne terjedjen tovább ez a csúfondáros, lenéző, hazug hang tovább, amely bennünket, a hunokat, magyarokat, az őseinket gyaláz elferdítve a történelmi tényeket.
A magyar visszatérő őseinket gyalázó Glatz Ferenc miniszter, akadémikus szavai sajnos még ma is élnek ld. Pl: Bakó /fakó/ Krisztina gyalázkodását.
Glatz szégyenteljes módon így írt magyar őseinkről:: "A magyar embernek évszázadnyi időbe tellett, amíg a lovaglástól elgörbült lábával megtanulta az eke utáni egyenes testtartást, és leszokott arról, hogy gyönyörűségét lelje az asszonyok és a gyermekek lemészárlásában." (Glatz Ferenc: „A magyarok krónikája”, Budapest, 1996. 9. oldal.)
Igen ám, de hogyan raboltak, ha sehol nem győztek? Ez a picinyke ellentmondás nem tűnt fel a az okostojás kommunista történetíróknak?
Lengyel Attila: Pozsonyi csata
Geiger J. Péter: Pozsonyi csata /grafika/
Munkácsy Mihály: Honfoglalás
Wilhelm Lindenschmit: Luitpold bajor herceg halála a pozsonyi csatában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése