Próza 14

TRIANON EGY GICCS?

Vecsési trianoni emlékmű, székelykapu fafaragással, jelképes Nagy-Magyarországgal, amelyremár csak jelképesen léphetünk be

Trianon terméke a nemzeti giccs –mondta  egy történész napjainkban.  Aki ilyet mond –mint történész, az a történelmet elsősorban művészi feldolgozásban és nem a valóságában észleli? Vagy nem tudja a kettőt megkülönböztetni egymástól, tehát ő egy történészgiccs lehet?

Nos, nézzünk csak ennek utána alaposabban!

Kinek mi a giccs?

Befolyásolhatja-e a történelemszemléletet az, hogy pl. mit tartunk giccsnek?

 Vagy a művészetről vallott felfogásunk befolyásolja-e történelemszemléletünket?

 De mindkettőt befolyásolhatja-e tudásunk, értékítéletünk, a hazánkhoz fűződő viszonyunk?

Akkor a történelem giccs-e? Vagy csak a történész?

Izgalmas kérdések.

Szerintem már az ősember is egy giccses valaki volt. Püff! Fejbevágta a bunkósbotjával a húsáért az arra jövőt, és ezután nem átallotta le is rajzolni. Pfuj!

Indiánok? Ajjaj!!! Giccses módon kifestették harci jelekkel magukat, ordenáré módon táncoltak, és hamm, meg is ették az arra tévedteket, miután előzőleg szépen feltrancsírozták, megsütötték vagy főzték őket, melyikük, hogy szerette. Mellé kukoricát és piros paprikát is fogyasztottak.

Középkorban dívott csak igazán a giccs! Hatalmas freskókat festettek az égbeszökő templomok mennyezetére , éjt-nappallá téve imádkoztak, közben meg megsütötték máglyán a boszorkányokat, és ráadásnak Galileit és Jean d`Arcot is. A giccses szemtelen szerint a föld már akkor is forgott,  a másik meg 100 évig háborúzott volna, ha hagyják.

A francia és angol királyok aztán teljes erőből elterjesztették Európában a giccset. Uralkodtak egymáson, az országukon meg egymás országán, de adtak nagyon a külcsinre, rizsporozták magukat, parókát hordtak, a hölgyek és urak csodás ruhákban pompáztak, egy kicsit azonban büdösek voltak, mert nem szerettek mosakodni. De szívesen lefejezték azokat, akik szerették vagy nem szerették őket, különös tekintettel rokonaikra, feleségeikre, jobbágyaikra, mert kedvelték a művészeteket/ld: giccses lefejezések műv. lexikonokban/.

Az  európai hajósok meg elindultak Amerikába, és szépen kiirtották előbb az amerikai őskultúrákat, majd adtak egy lökést ők is a giccsnek, megalapították a mai amerikai állampolgárok örömére az USA-t.

Az európai rabszolgakereskedők ezek után úgy adták-vették az embereket, mint más a cukrot / ja azt is behozták először/. A giccsesekért nem sokat adtak, szerették a szépet ők is. Nem átallották kiválogatni őket, mint férfi, nő /ma már ez orbitális giccsnek számít/.

A történelem meg a giccs különös kölcsönhatása volt a francia forradalom. A szabadság-egyenlőség-testvériség jegyében úgy irtották egymást, mint más a répát. De elterjesztették az új művészeteket is, amelyben le is rajzolták és festették e tényeket, csak elnevezték szimbolizmusnak,  szürrealizmusnak, avantgardnak, hogy mások meg ne értsék.

Közben, meg előtte és utána, akik unatkoztak, a giccs jegyében kitalálták a tudományos szocializmust, és Marx erre fel megírta a Tőké-jét. / De lehet, hogy ő találta ki egyedül, ez így még giccsesebb/.

Több se kellett erre fel az oroszoknak, rögvest csináltak egy Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, és a fehérek meg a vörösök / más színt nem nagyon ismertek/ egymást aprították halálig, közben meg a cárt és Patyomkint is.  De nem haltak ki, mert már akkor is annyian voltak, mint ők. Így ott és Európa egy részében is győzött a szocreál egy ideig. Csak közben még csináltak más eus nagyhatalmakkal két világháborút, ami persze nem volt annyira giccses, csak a végterméke, a békediktátum, amit Trianonnak hívunk.

Mi ehhez képest egy trianoni emlékmű székely fafaragással, ősi  hun-magyar-székely rovásírással, és hajdanvolt Nagy-Magyarországgal ?

Ennyit a giccsről, a történelemről, az összefüggéseiről meg a végtermékeiről.