2015. június 19., péntek

Próza 19
TANULJUNK MEG RÓNI! 3. rész


énlakai templom rovásfelirata


Kiszely.”A "szkíta-magyar" rovásírás. A Kr. előtti V-III. századból Alma-Atától 45 km-nyire a Tien-san lejtőinél Isszik területéről 45 halomsír került elő. Az egyik sírban egy szaka (szkíta) harcost találtak, akinek süvegét, csizmáját állatábrázolásos aranylemezek borították. Az egyik ezüstcsészén 26 jelet tartalmazó szöveg került elő, amelyet a szakemberek olyan "hun írásnak" határoztak, amelyben 14 türk jel is előfordul. A jelek közül 7 a nagyszentmiklósi kincsen is megtalálható. A szkíta-magyar rovásíráshoz tartozó minden bizonnyal a Kárpát-medencében készült balta került elő az itáliai campagnai mezőn. Ehhez hasonló leletet találtak Radocsányban is.”
És íme a Kárpát-medencei rovásleletek:
Bodrog-Alsóbű (900. körül)




      „csináltatta Sándur 1111-ben” […] „ezen kép rámát csináltatta”[33]
Vargyas (12. sz.)




Homoródkarácsonyfalva (12-13. sz.)
Korond (12-13. sz.)
bágyi református templomban (13–16. század):
„Urbn/Orbn Bndó/Bndk csnalta”[34][35]
Székelydálya (14. sz.)
Berekeresztúr (14-15. sz.)
A pécsi rovásírásos címerpajzs.
Luigi Ferdinando Marsigli által 1690-ben lemásolt, eredetileg kb. 1450-ben készült rovásírásos botnaptár:
Küskarácson, Szentkereszt, Pál, Antal, Piroska, Fábián, Ágnes, Inceh, Pál, Bréda, Bódogasszony, Balázs, Ágota […]”
Székelyderzs (1478. vagy az 1490-es évek)
„A eB eC […] Amen.”
Gelence (1497)
„Úrnak születésétül fogván írnak ezerötszázegy esztendőbe. Mátyás, János, Estyán kovács csinálták. Mátyás mester, Gergely mester csinálták […]”[36]
„Ezer öcáz tizenöt esztendőben irták. Lászlo király öt kevetét váratták it. Bilaji Barlabás kettő esztendejik itt valt, nem tőn császár. Kedeji Székel Tamás írta: inet Szelimb török császár itet ben száz loval.”[33]
Az énlakai unitárius templom felirata, 1668-ból:
„Egy az Isten. Georgyius Musnai diakon.”[33]
"Egy az Isten Égnek-Délnek csillaga" tudni illik a Nap
Tovább........
Hensel térképe 1730-ból
Patakfalvi Biblia rovásos oldalai – a fiúleányság intézménye (székely örökösödési törvény rovással) 1775-1785:[37]
A székelyföldi jószág a constitució szerint valameddig fijok vagynak, leányt nem illet. Ha egy embernek apja holta után két férfiú gyermeke marad s az ediknek tsak fija, a másiknak tsak leánya lesz, a leány olyan örökös amaga apjaiban mint a fiú a maga apjáéban. Ha pedig 2 leánya van, fija nintsen, a két leány megosztja a jószágot. A kisebbik a lakóhelyben válszthat. Ha a nagyobbik hasonlót nem tudna, akkor a lakóhelyet kétfelé osztják. Már ha ezen két leányok edgyiknek fia és leánya is lesz a fiú egyedül fogja jószágot bírni a leányt kiházasítván.
Sebestyén Gyulánál olvassuk: "Az, amit a feledés és a bizonytalanság ködéből kibontakozó magyar rovásírás most az egyetemes írástörténetnek nyújt, az epigráfia legnagyobb csodái közé tartozik. Nemzetünk a művelt emberiség legértékesebb ókori örökségének részese volt, és élni is tudott vele".








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése