Kiszely.”A
"szkíta-magyar" rovásírás. A Kr. előtti V-III. századból Alma-Atától
45 km-nyire a Tien-san lejtőinél Isszik területéről 45 halomsír került elő. Az
egyik sírban egy szaka (szkíta) harcost találtak, akinek süvegét, csizmáját
állatábrázolásos aranylemezek borították. Az egyik ezüstcsészén 26 jelet
tartalmazó szöveg került elő, amelyet a szakemberek olyan "hun
írásnak" határoztak, amelyben 14 türk jel is előfordul. A jelek közül 7 a
nagyszentmiklósi kincsen is megtalálható. A szkíta-magyar rovásíráshoz tartozó
minden bizonnyal a Kárpát-medencében készült balta került elő az itáliai campagnai mezőn.
Ehhez hasonló leletet találtak Radocsányban is.”
És íme a
Kárpát-medencei rovásleletek:
A csíkszentmihályi
felirat, 1111
„csináltatta Sándur 1111-ben” […] „ezen kép rámát
csináltatta”[33]
Homoródkarácsonyfalva (12-13. sz.)
Korond (12-13. sz.)
A bágyi református templomban (13–16. század):
Székelydálya (14. sz.)
Berekeresztúr (14-15. sz.)
A pécsi rovásírásos címerpajzs.
A Luigi
Ferdinando Marsigli által 1690-ben lemásolt, eredetileg kb.
1450-ben készült rovásírásos botnaptár:
Küskarácson, Szentkereszt, Pál, Antal, Piroska,
Fábián, Ágnes, Inceh, Pál, Bréda, Bódogasszony, Balázs, Ágota […]”
Székelyderzs (1478. vagy az 1490-es évek)
A nikolsburgi ábécé, 1483.
„A eB eC […]
Amen.”
Gelence (1497)
A csíkszentmártoni
felirat, 1501:
„Úrnak
születésétül fogván írnak ezerötszázegy esztendőbe. Mátyás, János, Estyán
kovács csinálták. Mátyás mester, Gergely mester csinálták […]”[36]
A konstantinápolyi
felirat, 1515.
„Ezer öcáz
tizenöt esztendőben irták. Lászlo király öt kevetét váratták it. Bilaji
Barlabás kettő esztendejik itt valt, nem tőn császár. Kedeji Székel Tamás írta:
inet Szelimb török császár itet ben száz loval.”[33]
Az énlakai unitárius templom felirata, 1668-ból:
„Egy az Isten.
Georgyius Musnai diakon.”[33]
Hensel térképe 1730-ból
Patakfalvi Biblia rovásos oldalai – a fiúleányság
intézménye (székely örökösödési törvény rovással) 1775-1785:[37]
A székelyföldi
jószág a constitució szerint valameddig fijok vagynak, leányt nem illet. Ha egy
embernek apja holta után két férfiú gyermeke marad s az ediknek tsak fija, a
másiknak tsak leánya lesz, a leány olyan örökös amaga apjaiban mint a fiú a
maga apjáéban. Ha pedig 2 leánya van, fija nintsen, a két leány megosztja a jószágot.
A kisebbik a lakóhelyben válszthat. Ha a nagyobbik hasonlót nem tudna, akkor a
lakóhelyet kétfelé osztják. Már ha ezen két leányok edgyiknek fia és leánya is
lesz a fiú egyedül fogja jószágot bírni a leányt kiházasítván.
. Sebestyén Gyulánál olvassuk: "Az, amit a feledés és a bizonytalanság ködéből kibontakozó magyar
rovásírás most az egyetemes írástörténetnek nyújt, az epigráfia legnagyobb
csodái közé tartozik. Nemzetünk a művelt emberiség legértékesebb ókori
örökségének részese volt, és élni is tudott vele".



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése