próza 47
Híres magyarok/ 6-7-8 Lavotta János, Bihari János, Csermák Antal
A magyar verbunk virtuóz triásza/ Lavotta János, Bihari János, Csermák Antal
A magyar verbunkos zene a 18. sz elejétől terjedt el, és a század vége felé teljesedett ki, majd a következő századokban végleg elterjedt.. A kor híres komolyzenei szerző is felhasználták műveikben/Haydn, Liszt Ferenc/
A századot meghatározta a Habsburg -uralom, az osztrákok katonai hadviselése, amelyhez katonákat toboroztak. Eleinte egyszerűen, összefogdosták a magyar legényeket, akiknek egész életükben az osztrákoknak kellett szolgálniuk. Ez később toborzássá, verbuválássá szelídült, katonák táncoltak verbunkos zenére a harci élet örömeit bemutatva.
A toborzó zenéből alakult ki a magyar verbunkos zene, és a verbunk mint tánc is. Nálunk többnyire cigányzenészek művelték főúri udvarokban. Később a klasszikus komolyzene is beépítette a magyar verbunkos zenét a művekbe /pl. Liszt, Haydn/.
A verbunkos leghíresebb hazai művelői Bihari János, Lavotta János, Csermák Antal.
Bihari János az egyik leghíresebb cigány származású magyar hegedűművész, zeneszerző.
Nagyabonyban született 1764-ben és Budapesten 1827-ben halt meg)
Bandája 5 tagból állt, vonósok, cimbalmos. Virtuózan játszott, főúri udvarokban egész Magyarországon, de Bécsben, Pozsonyban is fellépett, Liszt és Beethoven is hallgatta és megcsodálta játékát.Korának rendkívül népszerű prímása volt. Később kartörése miatt már nem zenélt. Öregkorában elhagyatva élt.
Művei:
Magyar verbunkosok, magyar táncok (84 dallam) kortársak lejegyzése nyomán.
Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is ő a szerzője
Lavotta János
Lavotta János is 1764-ben született a felvidéki Pusztafödémesen és 1820-ban halt meg. Tállyán.Zeneszerző, hegedűművész volt. Hivatása volt a zene, bár előzőleg jogot végzett. Pest-budai, kolozsvári színtársulatoknál dolgozott, de volt főúri nevelő, a Zichy-családnál zenetanár, és zeneboltja is volt. Művelt zenész, elsőként adaptálta a komolyzenébe a verbunkos dallamokat
Művei:Rhetorica
Nobilium Hungariae Insurgentium Nota Insurrectionalis Hungarica (1797, 18 darabból álló ciklus)
Ábrándok (Szigetvár ostroma; Az égi háború)
Verbunkosok gyűjteménye
Egyéb kéziratok (német táncok, menüettek, kontratáncok és polonais
Csermák Antal
Csermák Antal 1774-1822-ig élt, nem sokat tudunk az életéről. Ma is vitatkoznak azon, hogy egyik szülője cseh volt-e.1795-ben a magyar színtársulat első hegedűse volt, hangversenyt is rendezett. Bécsben is fellépett. Vándormuzsikusként bejárta Magyarország főúri udvarait. Ő is élt Veszprémben, mint Bihari. Szegénységben halt meg.Műveit Ruzitska jegyezte le Veszprémben,
Szinte egy időszakban éltek, zenéltek, alkottak. Verbunkos zenét, amely megihlette őket, csudaszép ősi magyar ritmusával, csodálatos dallamvilágával, pergő ritmusával, táncra késztető lüktetésével. Képzeljük el, mi lett volna, ha akkor is van internet, találkozhattak volna, és együtt zenélhettek volna.
Ma a világ a csodájukra járna. Így is népszerűek voltak, különösen Bihari a kor kommunikációs lehetőségeinek megfelelően.
Így is egy csodát hoztak létre, megörökítették a magyar verbunkos zenét, amely az ősi magyar dallamvilágot ötvözte egységbe a modernnek számító klasszikus zenével, és új magyaros táncot jártak rá. Ők azonban a vándorzenészek nem mindig csodálatos életét élték, vándoroltak, zenéltek, de alkottak a maguk és a mi gyönyörűségünkre. Bihari például még kottázni sem tudott, kortársai jegyezték le virtuóz műveit.
Hallgassunk verbunkos zenét, nézzünk verbunkot!
Lavotta János: c-moll Adagio "Homoródi" / Lavotta János Kamarazenekar
Bihari nótája, mikor a pénze elfogyottPál István Szalonna
Csermák Antal - Verbunkos, A-dúr Csárdás rapszódia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése