próza 42

Október 6 Gyásznap

Ezen a napon végezte ki az osztrák elnyomó hatalom a hős 13 tábornokunkat 


Ady Endre : Október 6
Őszi napnak mosolygása, 
Őszi rózsa hervadása, 
Őszi szélnek bús keserve 
Egy-egy könny a szentelt helyre, 
Hol megváltott - hősi áron -
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.
Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsúcsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.
Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szívünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom

Batthyány Lajost, az első felelős kormány miniszterelnökét Pesten végeztette ki a vérgőzős Haynau.


Tovább

Aulich Lajos (1792-1849): Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-től tábornok. Görgey híve volt, 1849. augusztus 11-ig hadügyminiszter.

Damjanich János (1804-1849): Szerb határőrcsaládból származott, a radikális polgári reformok híve volt. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, stabil katonai tudása volt. Világos után ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt.

Dessewffy Arisztid (1802-1849): Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált, de 1848-ban belépett a Sáros vármegyei nemzetőrségbe. 1849-ben tábornoki kinevezést kapott. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert.

Kiss Ernő (1799-1849): Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese. 1848. október 12-én tábornokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki. December 22-én altábornaggyá, 1849. január 9-én országos főhadi parancsnokká léptetik elő.

Knézich Károly (1808-1849):Tiszt volt a császári seregben, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban. 1849 márciusától a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott, majd később Kossuth kinevezte a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává.

Lahner György (1795-1849): Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelő lett. 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt.

Lázár Vilmos (1815-1849): Volt császári tiszt, 1848-ban százados, később ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél tette le a fegyvert. A börtönben írott visszaemlékezései 1883-ban megjelentek.

Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849): A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka előbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt személyes bátorságával. Németül írt naplóját és leveleit később kiadták.

Nagysándor József (1804-1849): 1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, a Pest vármegyei lovas nemzetőrséghez került. Kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, majd később követte őt Világosra is, bár nem volt a híve.

Pöltenberg Ernő (1813-1849): Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál. 1848 nyarán Magyarországra helyezték, kitüntette magát a kápolnai csatában. 1849 áprilisában ezredes lett, június


2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ő közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételről.

Schweidel József (1796-1849): Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsből hazavezette. Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka.

Török Ignác (1795-1849): Az 1848-49-es évi szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ő volt a vár parancsnoka. Budán, majd Szegeden dolgozott.

Vécsey Károly (1807-1849): Császári tisztként őrnagyi rangot ért el. 1848 decemberétől tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt.

"Bár „csak” tizenhárom aradi vértanúról szoktunk beszélni ilyenkor, október 6-án, a valóságban az 1848–49-es szabadságharc tizenhat tábornoka, illetve főtisztje végezte be életét a szomorú városban. Haynau először Ormai (Auffenberg) Norbert honvéd ezredest akasztatta fel még a tizenhármak előtt, 1849. augusztus 22-én. Kazinczy Lajost, a nyelvújító Kazinczy Ferenc fiát október 25-én lőtték agyon a várkapu melletti sáncnál.

Az osztrák származású Ludwig Hauk honvéd alezredest 1850. február 19-én vezették a bitófa alá. Legkevesebbet róla tudunk. Az egykori császári tiszt mindkét bécsi forradalomban részt vett, emellett számos újságcikkben biztatta a felkelőket. A bécsi bukás után Magyarországra menekült, s csakhamar Bem seregében harcolt. Helytállásáért ezredesi rangot kapott. Az összeomlás után, menekülés közben fogták el. Balszerencséjére megtalálták nála „A [Habsburg-] ház utolsó órái” című cikkének kéziratát – valójában ez okozhatta a vesztét."/Magyar Nemzet/

"A bécsi udvarból irányított hadbírósági megtorló gépezetnek több mint százhúsz ember esett áldozatul Magyarországon, a menekülés közben agyonlőtt, felkoncolt katonák és polgárok száma több százra tehető, s nem tudjuk, hány embert vertek agyon a magyarellenes román és szerb „felkelők”. A magyar szabadságharc leverését követő megtorlás majd’ egy évtizeden át tartott – több mint ezer embert bebörtönöztek, több tízezer honvédet és tisztet pedig büntetésként évekre besoroztak a császári hadseregbe –, de a legsötétebb nap 1849. október hatodika volt. Akkor élt elődeink Aradban a „magyar Golgotát” látták, mert a vértanúk életüket áldozták a hazáért és a szabadságért. Értünk, mai magyarokért is. Ezért a mai napon emlékezzünk rájuk és „áldó imádság mellett” mondjuk el „szent neveiket”. "-

http://magyarhirlap.hu/cikk/37149/Oktober_6_Latour_napjan_ert_tetopontra_a_megtorlas#sthash.DkowXZHg.dpuf

Címkék:gyásznap, aradi 13