próza 56
November 13., a Magyar Nyelv Napja.
1844 . november 13-án hozták meg a magyar nyelv hivatalossá tételéről a nyelvtörvényt. Pedig a magyar nyelv évezredes múltú. Fennmaradt és fejlődött elnyomatásban a török, német, latinnyelvűség ellenére is , és folytatódik diadalútja a jövőben is, mert a magyar nyelv ősi érték, öntörvényűen fejlődik, mindannyiunk kincse. Becsüljük meg!
Mik az értékei? Az, hogy önmagától fejlődik, önmagát újítja, mindig az adott kornak megfelelően szabályozza önmagát. A magyar nyelv mindig az adott kor hű tükre volt, de úgy, hogy a régit évezredektől megőrizte.
Hogyan? Úgy, hogy az alapszókincse a gyökök révén állandó, de folyamatosan újul, új szavakat hoz létre, az idegen szavakat pedig magyarítja a gyökökhöz járuló képzési, ragozási, jelezési rendszerével .A gyök olyan a magyar nyelvnek, mint a testnek a sejt, a szavak, szófajok, szószerkezet, meg a törzs, karok, lábak.
Nézzünk csak egy gyököt! A gyök két msh, amely közé mgh-t illesztve különféle szavakat kapunk. Pl. kr kar, kár, ker, kir, kér, kör,kőr,kur, kúr, kür, kűr, stb. Ha ellátjuk ezeket a szavakat képzőkkel, jelekkel, ragokkal rengeteg szót kapunk.
Két példa a teljesség igénye nélkül:
Kör: köröz, körít, körül, körös, körkörös, köröm, körmöl, környék, köröskörül, köret, körző, körte, körönd, köré,körben, körüli, körülmény, körlet, körzet, körözvény, stb
ker: kerít, kerítő, kerül, kerület,kerítés, kerülés, kerge, kergebirka, kereszt, keresztel,keresztény, keresztes,krisztus, kerecseny, ,kering, kerülő, keres, keret, kert, kereng, kerek, kerék,kerekded, kerekecske,kerekedik, kerekes, kerekezik, kerekít, kerékkötő,kerekezik, kereset, keresetlen, kereslet,kerülget, stb
Ez a sorozat nem teljes, hiszen az ezekből képzett összetett, és továbbképzett szavakat fel sem soroltam: pl, körtelefon, körjárat, körhinta, kerekesszék, kerekítés, kerékkötő, keringető, kereskedelem, stb.
Tehát szinte minden szó lehet összetétel tagja, ez is továbbképezhető, pl. kerekesszékes, képkeretező, járókeretes, körvonalas, körültekintő, körvonalazódik, körbeudvarolgat, körülbelül , körpecsétes,stb.
Vagyis a gyökökhöz járuló jelek, képzők révén tobzódunk az új szavakban a magyar szókincs páratlan bőségű ezáltal.
Van ahol már nehéz felismerni az ősi gyököt, ilyenkor aztán az ún. nyelvészek hajlamosak arra, hogy idegenből átvett szavaknak tekintsék őket.
Pl: a kert szónál gondolkozni kell, mert a kert úgy jöhetett létre, hogy kör-beker-ítették a területet, és főnév lett, a kerít –ből kert néven.
Vagy a kergebirka ugyebár kör-ben forgott, ker-engett, meg-kergült.
A szóhasználat ősi tudása hozta létre ezeket a szavakat. Vagyis az új fogalomra ősi kényszerből, tudásból hoz létre új hangsort, de úgy, hogy a gyök ősi jelentését viszi ,fejleszti tovább.
Ez ma is él, ma is alkotnak új jelentésű szavakat gyökökből. Ahogy változik a társadalom, a gazdaság, a világ, úgy alkotunk új szavakat:
pl: körforgalom, körtelefon, kerület, stb.
Ha igekötőt teszünk az igék elé, akkor is többletjelentéssel ruházhatjuk fel a szavakat: pl: kerít, bekerít=elfog, kerül, megkerül=megtaláltuk. Így a valóság milliónyi árnyalatát képes megjeleníteni a magyar nyelv.
Ha igekötőt teszünk az igék elé, akkor is többletjelentéssel ruházhatjuk fel a szavakat: pl: kerít, bekerít=elfog, kerül, megkerül=megtaláltuk. Így a valóság milliónyi árnyalatát képes megjeleníteni a magyar nyelv.
De a másik fontos, amit tudnunk kell a magyar nyelvről, a magyar nyelv magyarítja az idegen szavakat, vagyis az idegen szó képezhető, ragozható , jelekkel ellátható.
Pl: bridzsel, taxis, taxizik, netezik, fészbukos. Ezekkel azért csínyján kellene bánni, mert az ősi gyökökre vigyázni kell, vagyis, ahol lehet, magyarítsunk, és ahol van ősi magyar szó, inkább azt használjuk.
Sajnos egyes politikusok, közéleti emberek, egyes médiak inkább nyelvrontásban jeleskednek, bomlasztják ősi nyelvünket a sok idegen szó alkalmazásával , igekötők helytelen használatával, sőt az angolos kifejezések magyar nyelvbe átültetésével.
Pl.: igen csúnya divat a médiában ez a mondás:! Nyugodjon le a picsába! ! Bocs. Először is magyarul: nyugodjon MEG, és akkor el is tűnik az,hová nyugodjon meg, Ugyebár angolul:/calm/ down= le mintájára majmolják a kifejezést magyarra.
Rossz igekötő használat, pl ledegradál, kieröltet, és számtalan példa van erre. Tipikus hiba, hogy mondanivaló híján oda nem illő töltelékkel töltik fel a szókincsüket, különösen parlamenti szónokok .
A Magyar Nyelv Értelmező Szótárában / régi kiadásúban / a kr gyökre kb 500 szót számoltam meg. De ebben nincsenek benne a többjelentésű szavak:
Pl kör/ 10 jelentés/: mértani test, társaság, szélességi kör, kártya bemondás, stb, vagy kerít: ténylegesen körülvesz, becserkész,kiveti a hálóját, hatalmába veszi,keres,stb.
A magyar nyelv ezáltal a valóság árnyalatainak páratlan kifejezésére képes más nyelvekkel ellentétben, nem csoda, hogy világhírű nyelvészek, tudósok, irodalmárok nyilatkoztak róla elismerően.
De verset is könnyű írni magyarul, mert ilyen sok jelentése van az ősi gyöktermészetű nyelvünk szavainak. Ezért van ilyen rengeteg versünk,népdalunk, mondókánk, ennyi dalszerzőnk. Még a hirdetésekben is kiviláglik a magyar nyelv teremtő ereje, a játékosság, a rímelés:
Ne csak zsírost egyen,
Kefirt, tejet vegyen!
Kecskesajtot vigyen,
De nem adom ingyen!
Címkék: magyar nyelv, gyökök, ragozás, jelezés, szókincs, ősiség
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése