próza 52
Híres magyarok / 9
Tudósok, feltalálók /Bolyai János
Márkos Ferenc festménye: Bolyai rekonstruált portréja
Vílághírű matematikus, a nemeukledeszi /abszolut/geometria felfedezője, a geometria „Kopernikusza” Matematikai törvényeket is felfedezett , amelyeket ránk hagyott jegyzetei bizonyítanak, de mivel nem kerültek kiadásra, ezeket másokról nevezték el. Kiváló zenész is volt, és erkölcstannal is foglalkozott.
1802-től 1860-ig élt. Székely nemesi család szülötte, apja, Bolyai Farkas szintén híres és tanult matematikus tanár volt Kolozsváron. A göttingeni egyetemen tanult, a zseni fiát azonban nem tudta oda bejuttatni. Csodagyermek volt János, egyből a református gimnázium 4. osztályába íratták, ahol apja tanított, és ott már 15 évesen újszerű geometriai bizonyításával tűnt ki.
A fiú –mint akkor a legtöbb tehetséges fiatal -, bécsi katonai akadémiára került. Ez meghatározta életét, mert képességeinek nem adott megfelelő matematikai képzést ez az iskola, valamint katona /hadmérnök/ lett a foglalkozása, pedig korának zsenije volt. Később, mint nyugdíjas pedig elszigetelődött Erdélyben a legújabb matematikai szakirodalom olvasásától. Nagy-Magyarország több pontján folytatott hadmérnöki katonai szolgálatot, majd Marosvásárhelyen élt, mint nyugdíjas, és itt matematikai kutatásokkal foglalkozott.
Családot is alapított, két gyermeke született. Később elvált, és viszonylag korán 58 évesen halt meg elhagyatottan tüdőgyulladásban.
Fő műve az Appendix, A tér abszolút igaz tudománya 1832-ben jelent meg apja könyvének mellékleteként. 1820-24-ig dolgozta ki elméletét, amelyet ma Bolyai-Lobacsevszkij-féle geometriának ismernek a tudományban, mert később Lobacsevszkij is kidolgozta ezt a tételt, és a két tudós műve jól kiegészíti egymást. Felfedezése az alapja a 20. sz. fizikai elméleti kutatásoknak.
Egész életében papírlapokra írta bizonyításait, tételeit magyarul, latinul, németül, amelyek óriási kincset jelképeznek ma is. Ezek megtalálhatók mikrofilmen az akadémián és a kolozsvári Teleki-Bolyai könyvtárban.Sok felfedezést tett a komplex számok, a számelmélet, és az algebrai egyenletek megoldása körében is.
Először 1913-ban jelent meg egy részletes Bolyai-monográfia, Paul Stackel heidelbergi matematikus a szerzője, majd 1914-ben kiadta magyarul is az MTA, majd Benkő Samu és Weszely Tibor írtak munkásságáról könyvet.
Rámutattak, hátrahagyott jegyzetei bizonyítják, több olyan matematikai tételt is felfedezett, amelyet nem róla neveztek el, mert nem adták ki.
Élete szomorú magyar értelmiségi sors, felfedezéseinek dicsőségét mások aratták le, mert nem volt elég lehetősége megfelelő szakmai körökben mozogni, ebből megélni, és csak a tudománnyal foglalkozni, valamint kortárs tudósok sem értették /pl egy pályázatát elutasították/ Zsenialitását azonban megőrizték jegyzetei is. Szentágothai János tudós így nyilatkozott róla:
„A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.”
Érdekességek róla:
A magyar nyelvet logikai világnyelvvé akarta formálni matematikai mintákra, ehhez gyökszótárat, betűtárat dolgozott ki,elgondolásait képletekbe rendezte. Milyen igaza volt, a magyar nyelv a gyökrendszerével, jelezésével, ragozásával, szavaival a logika megtestesítője, ősnyelv.
Kiváló zenész volt, hétéves korától tanult hegedülni, 12 évesen már fellépett hangversenyen, 10 évesen adagiókat, allegrókat komponált. Nyugdíjas korában pedig zeneelmélettel a hangszerekkel hangjegyírás tudományával is foglalkozott.
Félelmetes párbajhős volt, egyszer 13 bajtársát hívta ki azzal a kikötéssel, hogy párbajok közben zenélhessen.
Magáról ezt írta:
„Jellememben két fő, uralkodó alapvonal volt egész életemben: az igazságnak (tanilag és erkölcsileg, vagy munkásan, tettel, praktice) és a némbereknek határtalan szeretete. Az első tiszta erény, a második részint csupa természet ugyan, de ebben sokszor a gyengeségig mentem.”
Bolyai János, 1845
Bolyai János, 1845
Sajnos eredeti fénykép nem maradt fenn róla, elégett, a címlapon a leghitelesebb rekonstrukció látható.
Bolyai: Appendix
Műkedvelő hangverseny Bolyai János fellépésével
Mellszobra a budapesti katonai akadémián
A két Bolyai szobra Marosvásárhelyen
Életét számtalan szépirodalmi alkotás is őrzi/ teljesség igénye nélkül/
Ady Endre: Csaba új népe(vers)
Babits Mihály : Bolyai(vers)
Tabéry Géza: Szarvasbika(regény)
Németh László:A két Bolyai (dráma)
Benkő Samu: Bolyai János vallomása
Kocsis István: Bolyai János estéje
Emőd Tamás: Bolyai (vers, 1918)
Migray József: Bolyai titka (vers, 1918)
Tolnay Lajos: Gradus ad Parnassum (drámai költemény, 1923)
Miklós Jenő: A Bolyaiak[96] (dráma, 1935)
Barabás Gyula: Domáldi jegenyék (regény, 1936
Szilágyi Domokos: Két Ovidius (vers)
Saszet Géza: Párhuzamosok (vers)
Szőcs Kálmán: Bolyai (vers)
Száva István: Apa és fia (életrajzi regény, 1967)
Barabás Gyula: Köd a Maroson (regény, 1940)
Székely János: Bolyai hagyatéka (szonettkoszorú, 1954)
Aba Iván: A vásárhelyi remete (regény, 1955)
Horváth Imre: Számok szivárványán (vers)
Kiss Jenő: A fiúhoz az apáért (vers)
Címkék: magyar tudósok, matematikus, Bolyai János, Bolyai Farkas
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése