próza 54
Híres magyarok 10 /Irinyi János
Tudósok, feltalálók 10 / Irinyi János
Irinyi János kiváló vegyésztudós volt, a kémiai szaknyelv megalapozója, de feltaláló; a zajtalan gyufa kitalálója, és magyar hazafi, az 1848-as 12 pont egyik kidolgozója testvérével
Irinyi János 1817-től 1895-ig élt.
A Bihar megyei Nagyléta/ma Létavértes/ szülötte. Református családban nevelkedett, apja kiváló uradalmi mezőgazdász volt. Nagyváradon, Debrecenben, majd a bécsi Politechnikumban tanult. Itt fedezte fel a zajtalan gyufát, midőn professzora Meissner Pál kísérletezett. A robbanást kiküszöbölte a gyufagyújtásnál, más anyagot kevert a gyújtóanyaghoz. Később szabadalmaztatta is a találmányát, és Pesten gyufagyárat alapított:Első Pesti Gyújtófák Gyára 1840. Sajnos azonban el kellett adnia a találmányát és a gyárát pesti szűklátókörű vezetők miatt.
Tanult még Berlinben és Hoffenheimben is. 21 évesen írta meg a kémia elméletéről szóló modern művét, majd Pesten a kémiáról szóló cikkek sorozatát jelentette meg/lőgyapot, szikes talajok javítása, stb/.
1848-ban tevékenyen részt vett a szabadságharc előkészítésében, testvérével megírta a 12 pontot, majd Kossuth révén a nagyváradi lőpor- és ágyúgyártást irányította.
Ezért két évig raboskodott a szabadságharc bukása után.
1850-ben szabadult, hazatért gazdálkodni családi birtokára Vértesre, de sajnos a korszerű gazdálkodási befektetései miatt eladósodott, ezért állást vállalt, malomigazgatóként dolgozott Debrecenben .
51 évesen alapított családot, két kisgyermeke azonban meghalt.
Börtönből való szabadulása után is terjesztette a modern kémiai ismereteket.
1895-ben halt meg Vértesen.
Élete tipikus 19.sz-i tudóssors, meghatározta a Habsburg-birodalomtól való függés, amely kihasználta a magyar tehetségeket, megélni nem tudott belőle, hazafiságáért börtön járt, majd aprópénzre kellett váltania tehetségét.
Bár már ritkábban használunk gyufát, de gondoljunk rá, ha ezt tesszük, egy igazi lángeszű hazafi volt, gazdasági és technikai ismeretekkel is felvértezve.
Irinyi-féle gyufa
Könyve borítólapja
Emléktáblája Budapest Mikszáth Kálmán tér
Saját írásai:
Irinyi János: Über die Theorie der Chemie in Allgemeinen und der Schwefelsäure insbesondere. Berlin, 1838
A vegytani rokonság. Tudománytár, 1839, VI. köt.
A konyári tó. Atheneum, 1842
A vegyaránytan. Tudománytár, 1840
A vegyrendszerről. Tudománytár, 1840, VIII. köt.
A vegytan, mint vezércsillag a történettudományban. Atheneum, 1842, p. 8.
A lőporgyapotról. Hetilap, 1846, p. 1443.
A vegytan elemei. Nagyvárad, 1847
Bugát Pál, Irinyi János, Nendtvich Tamás: Természettudományi Szóhalmaz. Pest, 1844
A vegytani rokonság. Tudománytár, 1839, VI. köt.
A konyári tó. Atheneum, 1842
A vegyaránytan. Tudománytár, 1840
A vegyrendszerről. Tudománytár, 1840, VIII. köt.
A vegytan, mint vezércsillag a történettudományban. Atheneum, 1842, p. 8.
A lőporgyapotról. Hetilap, 1846, p. 1443.
A vegytan elemei. Nagyvárad, 1847
Bugát Pál, Irinyi János, Nendtvich Tamás: Természettudományi Szóhalmaz. Pest, 1844
Róla szóló irodalom
Balázs Lóránt: A kémia története. Bp., 1996, p. 473-475.
Békés István: Irinyi János és a biztonsági gyújtó. Élet és Tudomány, 1967, 25.sz.
Bodó Béla: Szobrot állítanak Irinyinek. Pesti Napló, 1934
Gedényi Mihály: Hatvan forint. In: A gyufa regénye. Bp., 1940
Hankó Vilmos: Régi magyar tudósok és feltalálók. 1905
Kossuth Lajos: Jelentés az első magyar iparműkiállításról. Pest, 1842. p. 40.
Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1933
Móra László: Irinyi János. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. Bp., 1986, p. 137-138.
Nyárády Gábor: A láng fellobban. Bp., 1954
Olay Ferenc: Adatok Irinyi János emlékezetéhez. Debreceni Szemle, 1993, p. 150.
Peremartoni Nagy Lajos: Irinyi János. Debreceni Szemle, 1933
Szabadváry Ferenc, Szőkefalvi Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon. Bp., 1972. p. 134-137., 178-180.
Szathmáry László: A gyufa története a XIX.század végéig. Bp., 1935
Székely Imre: Irinyi János emlékezete. Magyar Kémikusok Lapja, 1966, 21. évf., p. 148.
Szőkefalvi Nagy Zoltán: Gondolatok Irinyi János halálának 75. évfordulójára. Magyar Kémikusok Lapja. 1971, 21. évf., p. 400-401.
Sztrókay Kálmán, Balla Ignác: Híres feltalálók. 1912
Vajda Pál: Magyar feltalálók. 1943
Várnai Sándor: Irinyi és az első magyar gyufagyár alapítása. Magyar Chem., 1909. p. 152.
Bodó Béla: Szobrot állítanak Irinyinek. Pesti Napló, 1934
Gedényi Mihály: Hatvan forint. In: A gyufa regénye. Bp., 1940
Hankó Vilmos: Régi magyar tudósok és feltalálók. 1905
Kossuth Lajos: Jelentés az első magyar iparműkiállításról. Pest, 1842. p. 40.
Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1933
Móra László: Irinyi János. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. Bp., 1986, p. 137-138.
Nyárády Gábor: A láng fellobban. Bp., 1954
Olay Ferenc: Adatok Irinyi János emlékezetéhez. Debreceni Szemle, 1993, p. 150.
Peremartoni Nagy Lajos: Irinyi János. Debreceni Szemle, 1933
Szabadváry Ferenc, Szőkefalvi Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon. Bp., 1972. p. 134-137., 178-180.
Szathmáry László: A gyufa története a XIX.század végéig. Bp., 1935
Székely Imre: Irinyi János emlékezete. Magyar Kémikusok Lapja, 1966, 21. évf., p. 148.
Szőkefalvi Nagy Zoltán: Gondolatok Irinyi János halálának 75. évfordulójára. Magyar Kémikusok Lapja. 1971, 21. évf., p. 400-401.
Sztrókay Kálmán, Balla Ignác: Híres feltalálók. 1912
Vajda Pál: Magyar feltalálók. 1943
Várnai Sándor: Irinyi és az első magyar gyufagyár alapítása. Magyar Chem., 1909. p. 152.
Itt is olvashatunk róla:
http://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/irinyi-janosűCínkék?
Cínkék: tudósok, feltalálók, Irinyi János
Cínkék: tudósok, feltalálók, Irinyi János
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése