Ősi nyelvünk, ősi szavaink 10

Nagyon sok szavunk ősi mesterségek eszközeiből, tevékenységeiből, tulajdonságaiból született, később ezek a szavak átvitt jelentést kaptak.

A nyüst a szövés eszköze, ezzel nyűtték a szövetet, amíg megfelelő lett. Ma a nyüstöl ige már azt is jelenti, hogy valakit addig zaklatunk, rábeszélünk, tanítunk, stb amíg el nem fogadja, amit akarunk.

Fő, főz : Eleinte csak ételfőzést jelentett, ma már rengeteg átvitt jelentése van,
fő a feje= gondban van, megfőzí = elcsábít valakit, szólás: amit főzött, egye is meg= vállalja a következményeket!

Körmön fonás szintén szövőművelet , nehéz volt, ebből lett a körmönfont = ravasz, minden hájjal megkent.

Apropó minden hájjal megkenés is valódi cselekvés volt, a boszorkányokat vagy másokat hájjal, kenőcsökkel kenték a betegség, rontás ellen.
De az ostort is körmön fonták régen.

A káka is fontos a szövéshez, olyan nádi növény, amelyen nincs semmi göb, csomó.Ebből a szólás= A kákán is csomót keres =akadékoskodik, hibát keres ott, ahol nincs,

A guba durva posztóból készült kabát volt, ebből ered a guberál= kunyerál szó.

Enyvező, asztalos mester enyvezett, ragasztotta a fát , ebből ered: enyves a keze, hozzátapad mindenhez= lop.

A fűrész az asztalos, favágó, lakatos, stb eszköze, több darabra vágnak valamit. Ma a fűrészel ezt is jelenti = valakit elgáncsol, elbuktat.

Bárd olyan eszköz, amellyel vágni lehet, főleg fát bárdoltak, nyestek a favágók . Ma a bárdolatlan jelentése= nem lett megnevelve, közönséges, műveletlen.

Sulyok mosásnál használt eszköz volt, addig verték vele a ruhát, amíg tiszta nem lett, ma a sulykol jelentése= valamit gyakran ismételve próbál rögzíttetni /főleg a tanárok/.

Donga a tölgyfa azon része , amelyből a dongafát, a hordó részeit készítették úgy, hogy folyamatosan verték. Ebből ered a döng, dong ige, mert erős hangot adott, ebből a döngöl szó, amelynek ma átvitt jelentése= földbe döngöl= lealáz, legyőz, stb. Meg a dongó is /darázs/

Se vége se hossza az ilyen szavaknak!

Eördögh Tünde 2018. július 16-án

Hozzá

•