Ősi nyelvünk, ősi szavaink 6
Újabb ősi gyökünkről szeretnék írni, ezek: mag, mág, mog, mög, míg, meg, még.
A magról sokan írtak már. A mag a földbe vetve új növény, élet hordozója. Nem véletlenül Magor a magyarok szakrális őse. Mint mag jött ide Magor Hunorral, hogy elvessék a magyar nép magját, és abból sarjadjon nemzetünk magasra. A magam, magad, stb szó is ebből ered. Én magam vagyok a magyar. Te magad is. /Tenmagad is vagy -isten vagy/. A szóvégi g-ből gy lett. De a madar szó is ismert, amikor d-vé változott.
A mágból lett a mágus. A mágusok ősi tudás hordozói, lám ők is magyarok voltak.
A mog, mög, meg gyökök testvérek, hangzóbeli különbség van tájszólás szerint a gyökökben.
A meg egy csodás magyar szó, befejezettséget jelöl, erősítést, összeadást. Mondtam, megmondtam, edd, edd meg, érezzük a különbséget. 5+1: nem véletlenül vette át a matematika is a szót. Őseink is így számoltak: egy meg egy az kettő. De a g-ből gy hang is lett, a megy az ember ősi tevékenységét, a járást fejezi ki.
A míg egy határozószó, de önálló szó lehetett, / amíg , ameddig időt jelölt, testvére az így pedig a cselekvés vagy tulajdonság módját/.
A még a míg testvére. Még, mindig: érezzük a két szó jelentése közti különbséget, a mindig a mígből keletkezett , a mindig állandó idő megjelölés a cselekvésre, a még már nem olyan határozott , mint a míg, mindig, a végét is jelöli valaminek.
Lám ilyen határtalanok a magyar nyelv szavainak a jelentésárnyalatai, a valóság legkisebb különbségeit is képesek kifejezni" " gyökeink, és az abból keletkezett szavak:
Néhány név , amelyben e gyökök szerepelnek, kiegészítve a g-nek gy -vé vagy d-vé alakult változataival:
Mógor, Magyargencs, Magyargyörk,,/még számtalan magyarral kezdődő/ , Mágocs, Meg -tó , Hegymeg, Magasd, Mágor, Magas-Mart, Nemesmedves, stb
"Még mindig megy a magyar magasra nő, míg magja meg nem hal !"
Eördögh Tünde 2018 jún. 22-én
Újabb ősi gyökünkről szeretnék írni, ezek: mag, mág, mog, mög, míg, meg, még.
A magról sokan írtak már. A mag a földbe vetve új növény, élet hordozója. Nem véletlenül Magor a magyarok szakrális őse. Mint mag jött ide Magor Hunorral, hogy elvessék a magyar nép magját, és abból sarjadjon nemzetünk magasra. A magam, magad, stb szó is ebből ered. Én magam vagyok a magyar. Te magad is. /Tenmagad is vagy -isten vagy/. A szóvégi g-ből gy lett. De a madar szó is ismert, amikor d-vé változott.
A mágból lett a mágus. A mágusok ősi tudás hordozói, lám ők is magyarok voltak.
A mog, mög, meg gyökök testvérek, hangzóbeli különbség van tájszólás szerint a gyökökben.
A meg egy csodás magyar szó, befejezettséget jelöl, erősítést, összeadást. Mondtam, megmondtam, edd, edd meg, érezzük a különbséget. 5+1: nem véletlenül vette át a matematika is a szót. Őseink is így számoltak: egy meg egy az kettő. De a g-ből gy hang is lett, a megy az ember ősi tevékenységét, a járást fejezi ki.
A míg egy határozószó, de önálló szó lehetett, / amíg , ameddig időt jelölt, testvére az így pedig a cselekvés vagy tulajdonság módját/.
A még a míg testvére. Még, mindig: érezzük a két szó jelentése közti különbséget, a mindig a mígből keletkezett , a mindig állandó idő megjelölés a cselekvésre, a még már nem olyan határozott , mint a míg, mindig, a végét is jelöli valaminek.
Lám ilyen határtalanok a magyar nyelv szavainak a jelentésárnyalatai, a valóság legkisebb különbségeit is képesek kifejezni" " gyökeink, és az abból keletkezett szavak:
Néhány név , amelyben e gyökök szerepelnek, kiegészítve a g-nek gy -vé vagy d-vé alakult változataival:
Mógor, Magyargencs, Magyargyörk,,/még számtalan magyarral kezdődő/ , Mágocs, Meg -tó , Hegymeg, Magasd, Mágor, Magas-Mart, Nemesmedves, stb
"Még mindig megy a magyar magasra nő, míg magja meg nem hal !"
Eördögh Tünde 2018 jún. 22-én
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése