Ősi szavak 17 Karácsony- kerecseny
Közeledvén karácsony ünnepe, se szeri se száma a karácsony szó eredete magyarázatának.
Ezekben én súlyos hibát látok, a legtöbben így fogalmaznak: a szó ebből meg abból az idegen szóból ered vagy egyenesen idegen szavakkal magyarázzák.
Ez szerintem a téves finnugor nyelvészet hibája, amely inkább azt erőltette, hogy a magyar nyelv összevissza lopkodta a szavakat a vándorlása folyamán, és az itt élő szláv vagy más népektől. Segítette őket a sokáig hivatalos latinnyelvűség, amely eleinte sok hangunkat nem is tudott jelölni.
Ilyen volt a cs hang is, amely a latin nyelv vadhajtásai miatt hol ts, hol ch, hol ck és más variációkban szerepel , így a mai magyarázatokban is olyan módon magyarázzák, amely szavakban a cs nem szerepel, ellenben ezek a betűk, igen, és ezek idegen szavak.
Szó sincs arról, hogy a karácsony szavunk ezekből ered, esetleg fordítva, ők vették át tőlünk.
Bizony volt a hunok beszédében is cs hang, hiszen anno közel voltak a kínaiakhoz, ott meg Dunát lehet rekeszteni a cs hanggal.
Egy legősibb hangtörvényünk, a hasonulás is igazolja cs hangunk ősi létét, báncsd, roncsd, hajícsd stb,
csak újabban kell a szóelemzés elve szerint írni.
Tehát a karácsony szóban a kar és a csony két ősi gyököt köti össze az á hang, a kerecsenyben meg a ker és a csenyt az e hang.
A kr az egyik legősibb gyökképző msh pár, szavak ezreit alkottuk ezekkel a gyökökkel ; kar, kár, ker, kér, kor, kór, kör, szavaink jelezésével, ragozásával, képzésével a hangrend törvényének, az illeszkedésnek is megfelelve mindig az adott társadalmi valóságnak megfelelő fogalmakat alkotva a többezer éves ősi múltunk alatt.
Ezekben én súlyos hibát látok, a legtöbben így fogalmaznak: a szó ebből meg abból az idegen szóból ered vagy egyenesen idegen szavakkal magyarázzák.
Ez szerintem a téves finnugor nyelvészet hibája, amely inkább azt erőltette, hogy a magyar nyelv összevissza lopkodta a szavakat a vándorlása folyamán, és az itt élő szláv vagy más népektől. Segítette őket a sokáig hivatalos latinnyelvűség, amely eleinte sok hangunkat nem is tudott jelölni.
Ilyen volt a cs hang is, amely a latin nyelv vadhajtásai miatt hol ts, hol ch, hol ck és más variációkban szerepel , így a mai magyarázatokban is olyan módon magyarázzák, amely szavakban a cs nem szerepel, ellenben ezek a betűk, igen, és ezek idegen szavak.
Szó sincs arról, hogy a karácsony szavunk ezekből ered, esetleg fordítva, ők vették át tőlünk.
Bizony volt a hunok beszédében is cs hang, hiszen anno közel voltak a kínaiakhoz, ott meg Dunát lehet rekeszteni a cs hanggal.
Egy legősibb hangtörvényünk, a hasonulás is igazolja cs hangunk ősi létét, báncsd, roncsd, hajícsd stb,
csak újabban kell a szóelemzés elve szerint írni.
Tehát a karácsony szóban a kar és a csony két ősi gyököt köti össze az á hang, a kerecsenyben meg a ker és a csenyt az e hang.
A kr az egyik legősibb gyökképző msh pár, szavak ezreit alkottuk ezekkel a gyökökkel ; kar, kár, ker, kér, kor, kór, kör, szavaink jelezésével, ragozásával, képzésével a hangrend törvényének, az illeszkedésnek is megfelelve mindig az adott társadalmi valóságnak megfelelő fogalmakat alkotva a többezer éves ősi múltunk alatt.
A karhoz fűződik a régi szokás, az ölelés, karunkban ringatjuk a csecsemőt, védő kar öleli át a védtelent, a hazát, a hegyek ölelésében fekszik a táj, tehát a szó szeretetet is jelöl, mint így a karácsony szó első gyöke tehát a szeretetet jelképezi, amikor összegyűlik a család, körbeülik az asztalt, kart karba öltve énekelnek vagy kereszttel ünnepelnek a templomban. Régen meg a fényt, a napfordulót várták, a tüzet, a napot, a meleget ünnepelhették a kerecseny ünnepen. Jelképesen is, mert a tűz, a szeretet melege a szívükben is élt. De ősmúltunk is tükröződik a kerecseny szóban, hiszen a Turul a kerecsenysólyom, a Turul a magyar nép eredettörténetének egyik szimbolikus alakja. De a ker gyök az eredője a kereszt, keresztény, keresztel stb fogalmaknak is.
Valószínűleg valamely szimbolikus magas helyen vagy víz mellett ünnepelhettek őseink, erről az ősi csony gyök tanúskodik . Badacsony nevében is benne van, búcsony, bő vízet jelent.
De a csány, cseny, csuny csiny gyökök is számtalan névben előfordulnak ma is. Zalacsány, Csányi, Csinytalan, Csanyik-völgy,Bucsony, stb.
Tehát jöjjünk csak haza a magyar nyelvmagyarázatokban is.
A kerecseny szóban is két gyök van, a ker jelenti, hogy körben köröz, kerül a madár a cseny meg a csonyból a hangrend miatt változott meg.
Valószínűleg valamely szimbolikus magas helyen vagy víz mellett ünnepelhettek őseink, erről az ősi csony gyök tanúskodik . Badacsony nevében is benne van, búcsony, bő vízet jelent.
De a csány, cseny, csuny csiny gyökök is számtalan névben előfordulnak ma is. Zalacsány, Csányi, Csinytalan, Csanyik-völgy,Bucsony, stb.
Tehát jöjjünk csak haza a magyar nyelvmagyarázatokban is.
A kerecseny szóban is két gyök van, a ker jelenti, hogy körben köröz, kerül a madár a cseny meg a csonyból a hangrend miatt változott meg.
Eördögh Tünde 2017. december
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése