Nyelvrontás
Kötelességünk lenne megóvnunk csodálatos, egyedülálló magyar nyelvünket, amelyről nemcsak magyar , hanem számos külföldi híres tudós, író, költő, politikus szólt elismerő szavakkal.A környező idegen nyelvekkel ellentétben / amelyek elöljárószavak vagy szóvégi hang megváltoztatásával képesek csak a valóság viszonyait nyelvi formába öltöztetni /, a mi nyelvünkben egyedülálló módon a szó végén szinte tobzódhatnak a ragok és a jelek, új és új jelentést és valóságviszonyt megjelentetve. Pl.: kép, képi, képes, képesség,képesít, képest ,képtelen, képtelenség, képű, /fel/képel, képez, képezhet, képezhető, képezhetőség,képi, /nagy/képű, stb, stb, stb. Ezzel szemben a németben pl. a Bild szó elé tehetünk különféle előljárószókat in dem Bild, auf dem Bild, van képzett szavuk is ebből, pl. bilden, vagy bebildert, de a nyelvteremtés olyan tárháza hiányzik náluk, mint a magyar nyelvben. Az angol meg egyenesen minden felsorolt szót más szóval jelöl, pl.: kép= pictur, de képes able, stb. Az olasz szókincs pedig többnyire a latin szavak tárháza.
A kép sejtje a kp gyök, de ha más mgh-t teszünk közé , új szavakat kapunk , pl. kap, köp, kop, kúp, amelyek szintén szavak és ezáltal jelentések és viszonyok megjelenítését hordozzák magukban.Ilyen nem sok nyelvben van, ezért van olyan sok és nagyszerű költőnk, ezért tud egy egyszerű magyar ember is dalt, verset költeni, ezért olyan hihetetlenül bő a népdalkincsünk, a népköltészetünk is.
Erre a kincsre azonban vigyáznunk kellene, mint hajdani mecénásunk, Széchenyi István tette, aki egyéves jövedelmét ajánlotta fel a MTA megalapítására. Ma nincsenek mecénások, de vannak nyelvrontók bőségesen a médiában, a politikusok, és más nyelv-szószátyárok körében. Özönlenek be az idegen / főleg az angol/ szavak, és hirdetésekben, közéleti műsorokban reklámozzák őket. Pl.: szájt, lájkol, bankol. A magyar nyelvérzék ezeket az idegen szavakat magyarítja ugyan képzőkkel /l igeképző/, de eltűnik a magyar gyök!!! Ilyen idegen szavaink vannak már bőven, pl sztrájkol, tankol, de ezek az új nyelvi képződmények /hm, ez a szó is a kép szóból, vagyis a kp gyökből származik!/ otrombák, nem kifejezőek, nem fejeznek ki árnyalatokat. Mert mit jelenthet az, hogy bankol? Bankrablást, pénzfelvételt, hitelszerződést, stb? Ezeket a szavakat elsősorban idegen piaci szereplők terjesztették el. S mit tesz a jó magyar médiamunkás és politikus? Hát besegít nekik, tovább terjeszti. Miért? Mert fogalma sincs arról, mi a magyar gyökrendszer, nem tudatosan használja a nyelvet, amelyből él, és ezért nem is vigyáz rá.Inkább elterjeszti az idegen szavakat, amelyeknek millió jelentése lehet / pl. angol szavak, egy szónak akár 50 jelentése is lehet/, ez a pontos és árnyalt kifejezésnek árt, de nagyon jó a ködösítésre! /.
Voltak már ilyen nyelvrontási időszakaink, gondoljunk csak a papság révén terjesztett latin szavakra / preferál, duális, bipoláris, szenzációs, szegregál, integrál, grandiózus,stb/, vagy a németesítés időszakára /spájz, kredenc, virsli, stb/. Most az angolosítás időszakában vagyunk.
De remélem, hogy a magyar nyelv ősi teremtő ereje legyőzi ezeket a nyelvrontásokat is, és nem fognak meghonosodni örök időkre ezek a szavak sem a nyelvünkben.Ettől a nyelvrontástól már csak az a reklám gagyibb, amelyben magyar terméket orosz tánccal és népviselettel reklámoz egy idegen multi az idegen kereskedelmi csatornában.
Kötelességünk lenne megóvnunk csodálatos, egyedülálló magyar nyelvünket, amelyről nemcsak magyar , hanem számos külföldi híres tudós, író, költő, politikus szólt elismerő szavakkal.A környező idegen nyelvekkel ellentétben / amelyek elöljárószavak vagy szóvégi hang megváltoztatásával képesek csak a valóság viszonyait nyelvi formába öltöztetni /, a mi nyelvünkben egyedülálló módon a szó végén szinte tobzódhatnak a ragok és a jelek, új és új jelentést és valóságviszonyt megjelentetve. Pl.: kép, képi, képes, képesség,képesít, képest ,képtelen, képtelenség, képű, /fel/képel, képez, képezhet, képezhető, képezhetőség,képi, /nagy/képű, stb, stb, stb. Ezzel szemben a németben pl. a Bild szó elé tehetünk különféle előljárószókat in dem Bild, auf dem Bild, van képzett szavuk is ebből, pl. bilden, vagy bebildert, de a nyelvteremtés olyan tárháza hiányzik náluk, mint a magyar nyelvben. Az angol meg egyenesen minden felsorolt szót más szóval jelöl, pl.: kép= pictur, de képes able, stb. Az olasz szókincs pedig többnyire a latin szavak tárháza.
A kép sejtje a kp gyök, de ha más mgh-t teszünk közé , új szavakat kapunk , pl. kap, köp, kop, kúp, amelyek szintén szavak és ezáltal jelentések és viszonyok megjelenítését hordozzák magukban.Ilyen nem sok nyelvben van, ezért van olyan sok és nagyszerű költőnk, ezért tud egy egyszerű magyar ember is dalt, verset költeni, ezért olyan hihetetlenül bő a népdalkincsünk, a népköltészetünk is.
Erre a kincsre azonban vigyáznunk kellene, mint hajdani mecénásunk, Széchenyi István tette, aki egyéves jövedelmét ajánlotta fel a MTA megalapítására. Ma nincsenek mecénások, de vannak nyelvrontók bőségesen a médiában, a politikusok, és más nyelv-szószátyárok körében. Özönlenek be az idegen / főleg az angol/ szavak, és hirdetésekben, közéleti műsorokban reklámozzák őket. Pl.: szájt, lájkol, bankol. A magyar nyelvérzék ezeket az idegen szavakat magyarítja ugyan képzőkkel /l igeképző/, de eltűnik a magyar gyök!!! Ilyen idegen szavaink vannak már bőven, pl sztrájkol, tankol, de ezek az új nyelvi képződmények /hm, ez a szó is a kép szóból, vagyis a kp gyökből származik!/ otrombák, nem kifejezőek, nem fejeznek ki árnyalatokat. Mert mit jelenthet az, hogy bankol? Bankrablást, pénzfelvételt, hitelszerződést, stb? Ezeket a szavakat elsősorban idegen piaci szereplők terjesztették el. S mit tesz a jó magyar médiamunkás és politikus? Hát besegít nekik, tovább terjeszti. Miért? Mert fogalma sincs arról, mi a magyar gyökrendszer, nem tudatosan használja a nyelvet, amelyből él, és ezért nem is vigyáz rá.Inkább elterjeszti az idegen szavakat, amelyeknek millió jelentése lehet / pl. angol szavak, egy szónak akár 50 jelentése is lehet/, ez a pontos és árnyalt kifejezésnek árt, de nagyon jó a ködösítésre! /.
Voltak már ilyen nyelvrontási időszakaink, gondoljunk csak a papság révén terjesztett latin szavakra / preferál, duális, bipoláris, szenzációs, szegregál, integrál, grandiózus,stb/, vagy a németesítés időszakára /spájz, kredenc, virsli, stb/. Most az angolosítás időszakában vagyunk.
De remélem, hogy a magyar nyelv ősi teremtő ereje legyőzi ezeket a nyelvrontásokat is, és nem fognak meghonosodni örök időkre ezek a szavak sem a nyelvünkben.Ettől a nyelvrontástól már csak az a reklám gagyibb, amelyben magyar terméket orosz tánccal és népviselettel reklámoz egy idegen multi az idegen kereskedelmi csatornában.
Eördögh Tünde 2015 nov. 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése