Ősi nyelvünk, ősi szavaink 8

A nő és a férfi szavakról.

Szerintem a nő gyök egyidős a magyar nyelv születésével, hiszen a nő, az anya az emberiség, így a magyar nemzetnek is az eredője. A nőből lettek a né, néni nénje, nővér szavak.

De férfi nélkül sincs nemzet, szaporodás, tehát ez is ősi szó. Eredője a fő szó lehet, a férfi volt a törzsfő, a nemzet feje. Először azonban ő is kicsi volt, fiú.

A férfi a fiú, fi, fő , fejből származik .Ma is mondjuk férfiú, de az idősebb fiú a fivér, a család feje pedig a családfő.
A báty valószínűleg a bácsi szóval függ össze, az öccs, pedig az ő kicsi-ből jött létre. Ő kicsi, öcsi, öccs.

A nővér és a fívér a testvér analógiájára jöttek létre, nyelvünk ősiségét, anyanyelvi vérségét , logikáját bizonyító szópár.

Természetesen nem maradhatnak ki a nőből, férfiból lett apa és anya szavak, amelyeknek származékai többszáz szót ölelnek fel.

A család rokonságában is benne vannak e szavak természetesen: sógornő, keresztapa, nagynéni, nagymama, unokafivér,stb
A családfa a családfők és családtagok vérségi, leszármazási táblázata.

Az indogermán nyelvcsaládban ellenben e vérségi kapcsolatot nem mindig jelölik a szavak, mert új szavakat alkottak rá. Pl német nagybácsi= Onkel.

Sok névben fellelhető a fi végződés Bánffy, Apafi, Márffy, stb. Ezek eredetileg azt jelölték, hogy melyik nemzetség fiáról van szó, később divatos végződéssé váltak.

De a fa és a fő gyökök is sok névben megtalálhatók: Aszófő. Boldogasszonyfa. Ipacsfa, Petőmihályfa, stb.

Eördögh Tünde 2018 júl 11-én