Ősi nyelvünk, ősi szavaink 15.

Feredő

Régi szó, a fer gyökből származik. Erdélyben ma is használatos, sok feredő van, amelyeket feltörő hévízek táplálnak. Folyamatosan felújítják azokat szerencsére.

Őrzi a Fertő- tó is a gyököt. Baróti Szabó Dávid, szótáríró, költő, nyelvtudós írja a Kisded szótárában, amelyben az akkori régi szavakat gyűjtötte össze:
“Fertelem: (…) fertözni. fertözés. fertözet. fertö: motsár.” Vagyis a Fertő-tó lehet, hogy mocsaras volt régen. Ma már a mocsár szóra nem használjuk a fertőt, de világos, hogy a mocsár és a feredő között kapcsolat van, mert a feredőben mosakodtak, mostak régen, tehát a mocsár gyöke a mos. A mos és a fer gyök így függnek össze.De lehet, hogy eredetileg Fer-tó volt

A fercsenből / Czuczor- Fogarasi/= szétfolyó víz, lett a fröccsen szó, kiesett az e.
A fer. för gyök aztán für-ré változott, így lett fürdő. Tehát ősi gyökképző msh- pár az fr.

A feredőben, fürdőben forgattuk a farunkat fáradhatatlanul, mégha furkósbottal is kergettek bennünket, förtelmes volt, mert néha fertőzést kaptunk a forrásokban is, ahol fürtökben lógtunk, olyan sokan furakodtunk oda, miután kifürkésztük, hol a feredő, de jó mélyre is fúrtunk, hogy minél több forró vizet kapjunk.

Íme ebből az fr gyökképző msh párból is szavak százai erednek, beleértve a másod-harmadlagos jelentéseket, összetett szavakat is /pl. fürdőkád, összeférhetetlen, fércmunka, forrásértékű, felfortyan, ferdehajlamú stb/.

Helységnevekben, nevekben a fer gyök pl.: Feredő erdélyi falu Hunyad megyében, Fertőd, Feritfalu Zala megye, Feresd Hunyad megye, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak. Ferge Zs. , Feredőgyógy Hunyad megye, stb

Eördögh Tünde 2018. nov.22.