"Egy az Isten"
Az egyik történelmi csoportban azt bizonygatta egy posztban a szerző, hogy a gy hang a cs-ből lett, és ehhez "finnugor, ugor" népek szavait hozta példának.Leírom az ottani két hozzászólásomat ezért, hogy el ne higgyétek:
A magyar nyelv bizony gyöknyelv és ragozó is. A gy hanghoz ha magánhangzókat teszünk, a következő szavakat kapjuk, agy, ágy, egy így, úgy, ügy. Nem kell a tatárokhoz, csuvasokhoz menni, így alakultak a szavaink, amióta beszélünk, először az egy, így, úgy, később az ügy, , amikor már pl. pereskedtek. Ugy-e mondtuk később , egy - én vagyok , mondtuk magunkra, még később , de ragoztunk is, ha feküdtünk az ágy-on vagy ha valaki nagyon okos volt , az agy-alt , de ha az úrnak szeretője volt, az lett az ágy-as, aki nagyon jól birt az ügyével, az lett az ügy-es, és így tovább. A húgy meg a hgy gyökképző msh pár révén alakult, hagy, hágy, hegy, hogy, higy, hugy. De tehetsz elé más msh-t is bgy bagy, bágy bugy, bigy , bogy, begy, rgy, ragy, rogy, magy, megy, mogy, stb Szavak százai erednek belőlük is.Hú, nem is olyan nehéz ez! Maradjunk csak itthon, főleg a nyelvnél! Az ősember kimondott egy hangot, aztán másikat, majd elé, és mögé is tett hangokat, aztán meg is volt a szó. Később már meg tudta különböztetni a tevékenységét a másokétól, a tulajdonát, a tárgyakat, fogalmakat meg tudta nevezni - mindig fejlődve a társadalomnak adekvát. Megtanult ragozni, képezni a szavakat. Nem úgy, mint más ázsiai vagy nyugati ember, mert a mi hangképző szerveink szuperek, nem krákogunk, selypítünk, könnyen kimondjuk a hangokat, sok a magánhangzónk, ha meg nem bírják egymást a mássalhangzók, akkor összeolvasztjuk őket más hangnak / mongyuk, roncsuk, stb /.
A gy hang ősi hangunk, bizonyítja a rovás gy betű is. Cs-ből semmiképp nem alakulhatott, cáfolja az összeolvadás törvénye is. Mongyuk együtt, ne roncsuk el, boncsuk ki, horgyuk ki, így beszélünk, soha nem mondták, hogy rongyuk el , ne bángyuk, vagy moncsuk, stb. Akkor a háncs ma hángy lenne, a nefelejcs meg nefelegy / az már másik szó /. / Itt kitalálta egy kommentelő, hogy ez részleges hasonulás! /
Ezt most írom hozzá, a gy hang kétbetűs gyökei megfordítva is azok: gyí, gyű, gye / ősi szavak belőlük, gyün, gyerek, Győr, gyúr, stb
Bővebben ld gybetűs rovásposztomat:
https://www.facebook.com/groups/213816625623523/permalink/332760620395789/?comment_tracking=%7B%22tn%22%3A%22O%22%7D
Eördögh Tünde 2019 május 11.
A magyar nyelv bizony gyöknyelv és ragozó is. A gy hanghoz ha magánhangzókat teszünk, a következő szavakat kapjuk, agy, ágy, egy így, úgy, ügy. Nem kell a tatárokhoz, csuvasokhoz menni, így alakultak a szavaink, amióta beszélünk, először az egy, így, úgy, később az ügy, , amikor már pl. pereskedtek. Ugy-e mondtuk később , egy - én vagyok , mondtuk magunkra, még később , de ragoztunk is, ha feküdtünk az ágy-on vagy ha valaki nagyon okos volt , az agy-alt , de ha az úrnak szeretője volt, az lett az ágy-as, aki nagyon jól birt az ügyével, az lett az ügy-es, és így tovább. A húgy meg a hgy gyökképző msh pár révén alakult, hagy, hágy, hegy, hogy, higy, hugy. De tehetsz elé más msh-t is bgy bagy, bágy bugy, bigy , bogy, begy, rgy, ragy, rogy, magy, megy, mogy, stb Szavak százai erednek belőlük is.Hú, nem is olyan nehéz ez! Maradjunk csak itthon, főleg a nyelvnél! Az ősember kimondott egy hangot, aztán másikat, majd elé, és mögé is tett hangokat, aztán meg is volt a szó. Később már meg tudta különböztetni a tevékenységét a másokétól, a tulajdonát, a tárgyakat, fogalmakat meg tudta nevezni - mindig fejlődve a társadalomnak adekvát. Megtanult ragozni, képezni a szavakat. Nem úgy, mint más ázsiai vagy nyugati ember, mert a mi hangképző szerveink szuperek, nem krákogunk, selypítünk, könnyen kimondjuk a hangokat, sok a magánhangzónk, ha meg nem bírják egymást a mássalhangzók, akkor összeolvasztjuk őket más hangnak / mongyuk, roncsuk, stb /.
A gy hang ősi hangunk, bizonyítja a rovás gy betű is. Cs-ből semmiképp nem alakulhatott, cáfolja az összeolvadás törvénye is. Mongyuk együtt, ne roncsuk el, boncsuk ki, horgyuk ki, így beszélünk, soha nem mondták, hogy rongyuk el , ne bángyuk, vagy moncsuk, stb. Akkor a háncs ma hángy lenne, a nefelejcs meg nefelegy / az már másik szó /. / Itt kitalálta egy kommentelő, hogy ez részleges hasonulás! /
Ezt most írom hozzá, a gy hang kétbetűs gyökei megfordítva is azok: gyí, gyű, gye / ősi szavak belőlük, gyün, gyerek, Győr, gyúr, stb
Bővebben ld gybetűs rovásposztomat:
https://www.facebook.com/groups/213816625623523/permalink/332760620395789/?comment_tracking=%7B%22tn%22%3A%22O%22%7D
Eördögh Tünde 2019 május 11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése