2019. június 23., vasárnap

Ősi nyelvünk, ősi szavaink 14
ESKÜ
A magyar beszéd valószínűleg úgy jött létre, hogy az itt élt ősember eleinte csak hangokat tudott mondani: ó, óó, á, hh, jj,,kkk, iiiii stb. Majd összekapcsolt két-három hangot : aj, jaj, óh, hű, huh, jó, és létre is jöttek a a két három hangból álló gyökök, amelyek beszédünk alapvető sejtjei: pl. as, ás, es, és, os, ős, us, űs, ka, ká, ko, kő, ke, ké, kű. Ezekből pedig szavak százai keletkeztek a társadalmi fejlettségnek megfelelően, fentiekből pl.: kas, kása, eső, ostor, üst, károg, kéz, kovács, stb.
Az eskü a polgárra, a családra, a nemzetre vonatkozhat, értelme tehát fennkölt. Katonai, állampolgársági, foglalkozási, házassági, stb fogadalomtételek vannak.
Formailag vagy a Bibliára vagy más szent vagy jelképes eszközre tett kézzel vagy szívre tett kézzel, felemelt jobb kézzel, ujjakkal teszünk esküt.
Az eskü tehát ősi szó, valószínűleg ős, kő, e két szóból ered, mert az esküt őseink gyakorolták, ilyen volt a vérszerződéskor elhangzott ősi eskü. Olyan keménynek és erősnek kellett lennie, mint a kőnek. Van is Öskü nevű településünk a Dunántúlon, ez egy gyönyörű fennmaradt ősi név.
Őskő, eskő , eskü így alakulhatott a szó, hiszen az ö gyakran lesz e vagy ü a beszédben.
Az eskü ősi tevékenység a magyaroknál. Ősi a vérszerződésnél letett eskü, a várvédők, honvédők, katonák a hazájukra esküdtek. Nemzeti emlékezetünk híres esküi: Dobó István, egri várkapitány esküje, melyet a vár piacterén tettek , és meg is nyerték a törökök ellen a csatát. Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeumnál elmondott Nemzeti dal c. versének refrénje: "A magyarok Istenére, esküszünk, esküszünk, Hogy rabok tovább nem leszünk!" Királyaink a Szent Koronára esküdtek, ma a képviselők is esküt kötelesek tenni, hogy a nemzet javát szolgálják.
A további szavak keletkezésekor kiesett az ö , maradt az esk, és ezekből képzőkkel számtalan új szó keletkezett: esket, esketés, esküdik, esküdt, esküvő, esküvés, esküszik, stb
Esküszik ige: aki esküt tesz, az esküszik vagy esküdik. Az sz ősi igeképző, a d a párja, sok szavunknak két alakú töve van /pl.: esküdik, esküvés, alkuszik, alkudik, alkuvó, alszik, aludni, alvás, fekszik, feküdni, fekvés, stb/.
Esküvő: Érdekes a második vő szó, régen inkább a leendő férjnek kellett esküt tennie a hűségre? A házasságnak erősnek kell lennie, egy életre szól, erre esküdnek. A pap erre esketi a házasulandókat. Az esküvő az egy esküvés, aki esküszik, az a személy az esküvő, majd ebből lett az esküvő ünnepség.
Összeesküvés, így fejlődött tovább a szó. Ez is nyelvünk sajátsága, ellentétes jelentésű vagy az eredeti jelentés továbbfejlődése révén új szavak keletkeznek egy szó kapcsán.
Esküdözik, aki az igazát esküvésekkel bizonygatja, ami persze inkább hamis eskü.
Aki felesküszik a törvényre a bíróságon, az az esküdt, volt esküdtbíróság is.
De állampolgársági eskü is van, amikor a magyar nemzetre esküszünk, ez egy ünnepélyes fogadalomtétel.
Számtalan összetétel keletkezett a szóból, esküszegő, eskütétel, felesküszik, stb.
Az Öskü mellett Esküllő szép erdélyi településnevet találtam.
Eördögh Tünde 2018. okt. 22.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése